Több mint egy éve támadta meg az orosz hadsereg Ukrajnát, és bár kezdetben Putyin még attól is tartózkodott, hogy háborúnak nevezze a “speciális katonai műveletet”, mostanra az orosz háborús agresszióra adott fegyveres válaszok esetenként már Oroszország területét és az ott élők hétköznapjait sem hagyják érintetlenül.

Nem érintett, de élvezettel szemléli

Az ENSZ adatai szerint Ukrajnában legalább 8000 civil veszítette életét a háborúban, és több millió ember kényszerült arra, hogy elhagyja az otthonát. Ugyanakkor mára több tucat orosz területen történt fegyveres incidenst is számon tartanak, a különböző bombázások és dróncsapások összesített száma a Washington Post szerint mostanra több tucatra tehető. 

Novozibkovból drónról ledobott bombákról érkeztek információk, Rosztov-na-Donu-ban az orosz titkosszolgálathoz kötődő épület lobbant lángra. 

Nem véletlen, hogy Moszkva elrendelte a város légvédelmének és a nemzetközi határoknak a megerősítését.

A szóban forgó fegyveres incidensekhez hivatalosan nincs köze Ukrajnának, az ukrán hadsereg hivatalosan csak Ukrajna területén végez katonai akciókat. A lap állítása szerint ugyanakkor nem hivatalosan ukrán tisztviselők elismerték Ukrajna érintettségét az októberi krími hídrobbantásban.

Zelenszkij pedig az alábbi mondattal kommentálta az FSZB-tüzet:

“Ukrajna nem érintett, de élvezettel szemléli a történteket.”

Kifeszítették a kupolát

A drónakciók és drónrobbantások az elmúlt bő egy évben egyre mélyebre tudtak eljutni az orosz területeken, és lényegében elérték Moszkvát. Februárban például egy katonai drón kísérletet tett arra, hogy kilőjön egy területi energiaellátási egységet Kolomnában – ez 100 kilométerre sem volt a Kremltől. 

A közösségi médiára feltöltött képek alapján egy UJ-22-es, mintegy 800 kilométeres hatótávú Ukrjet-drón végezte el az akciót, de végül ez nem járt sikerrel. 

Decemberben ukrán drónok kettős csapást hajtottak végre a szaratovi Engels-2 katonai légibázison, aminek az ad kiemelt fontosságot, hogy ezen a bázison stratégiai atombombázók tartózkodnak. Ez volt az az akció, ami után az orosz vezetés elrendelte Moszkva légvédelmének megerősítését. Az elmúlt hónapokban Pancír-Sz1 és Sz-400-as légvédelmi rendszereket telepítettek moszkvai háztetőkre és parkokba. Moszkva belvárosa fölé lényegében teljes légvédelmi kupolát húztak. 

Pancír Sz-1 légvédelmi fegyverrendszer Moszkvában, 2023. február 22-én. Fotó: AFP/Europress

A lap minimum 27 nyilvánosan jelentett incidenst számolt össze orosz területen, ezek nagy része drónakció volt orosz katonai és infrastrukturális célpontok ellen.

Az akciók nem vittek véghez számottevő pusztítást, de szerepet játszhatnak az orosz erők elkedvetlenítésében, és demoralizáló hatásuk lehet. 

Megerősített védelem

A bombázások és rakétatámadások összesített száma az Armed Conflict Location and Event Data Project szerint 2023 februárjára majdnem elérte az 50-et, és az elmúlt 5 hónapban minden alkalommal 30 fölött volt, míg az azt megelőző 5 hónapban átlagosan a 20-at sem érte el. 

Oroszország 2022 áprilisában kezdte meg a belgorodi régióban a kiépített katonai védelem megerősítését, Kurszk és Brjanszk közelében pedig ősszel kezdődtek az építési- telepítési munkák. Az új, megerősített védelmi vonalak a lap által idézett szakértők alapján még az oroszbarát elemzők szerint is feleslegesek, ugyanis az, hogy Ukrajna földi támadást indítson orosz területen Oroszország ellen, kizárható. 

Az elmúlt hetekben hasonló védelmi vonalakat épített ki Moszkva a Krím félszigeten és más dél-ukrajnai, orosz fennhatóság alatt álló területen is.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ drónok háború hadviselés légvédelem Oroszország technológia Ukrajna Olvasson tovább a kategóriában