Hírlevél feliratkozás
Kolozsi Ádám
2022. október 25. 17:03 Világ

Csúcsokat dönt az oroszbarátság és Kína-szimpátia a világ fejletlenebb részén

Az Ukrajna elleni orosz invázió az elmúlt hónapokban megerősítette az Egyesült Államok vezető szerepét az észak-atlanti szövetségi rendszerben, de a világ többi részén korántsem ilyen egyértelmű a putyini agresszió elítélése. Kína és a politikailag sokkal inkább semlegességre törekvő India az orosz nyersanyagok vásárlójaként gazdaságilag is segít megtámasztani a nyugati szankciók által sújtott Oroszországot, de Ázsia többi részén és Afrika sok országában is erősebbek az orosz pozíciók.

Erre az orosz propaganda és diplomácia tudatosan játszik is: a moszkvai vezetés magát az amerikai hegemónia elleni küzdelem élharcosának, a harmadik világ érdekeiért kiálló antiimperialista ellenhatalomnak, a szegények felszabadítójának állítja be. Ebben építhet a hidegháborús szovjet örökségre, és ott van példaként Kína beruházásokban nagyságrendileg jelentősebb Út és Övezet politikája is.

Amikor az ENSZ közgyűlése október 12-én elítélte a négy ukrán megye elszakításáról szóló orosz népszavazási színjátékot, csak öt ország szavazott a döntés ellen: Oroszország, az orosz katonákkal teli Belarusz és a hatalmát Putyin kegyéből megőrző Aszad vezette Szíria mellett csak az észak-koreai totális diktatúra, valamint az orosz katonákat behívó nicaraguai sandinista hatalom állt be nyíltan a Kreml mögé. Kína és további 34 ország tartózkodott a döntésnél, amit ugyan lehet úgy is értelmezni, hogy még ők sem fogadták el teljesen az orosz álláspontot, de a szám azt is ismét egyértelművé teszi, hogy az Oroszország elleni nyugati koalíció nem tudott globálissá válni.

Ezért is izgalmas a Cambridge-i Egyetemen működő Bennett Institute for Public Policy napokban publikált elemzése a globális közvéleményről, amelyben 137 ország közvélemény-kutatási adatainak végezték el geopolitikai szempontú másodelemzését. A nagy nemzetközi közvélemény-kutatások – mint például a Pew Research rendszeresen végzett felmérései – igen hasznosak arra, hogy az egyre inkább nemzetközivé váló közvélemény országonkénti attitűdjeit össze lehessen hasonlítani, jelentős hiányosság azonban, hogy zömében ezek is csak a fejlett és közepesen fejlett országokra fókuszálnak. A szegényebbekben eleve jóval kevesebb kutatás készül, ezek módszertanilag sem feltétlenül ugyanolyan megbízhatóak, az autoriter rendszerekben pedig az is kérdés, mennyire lehet hinni a számoknak – hányan merik bevallani a tényleges véleményüket a kérdezőknek.

A mostani összehasonlításba a harmadik világ megbízhatóbbnak számító, globális közvélemény-kutatásokból származó adatai is bekerültek az elmúlt évekből, a kutatókat ugyanis éppen az érdekelte elsősorban, hogy a világpolitika meghatározó szereplőit hogyan ítélik meg az egyes országokban. Ez alapján a kutatás egyik fő megállapítása, hogy míg Nyugaton egyre romlik Kína és Oroszország megítélése, a fejlődőnek tekintett országcsoportban Pekinget és Moszkvát is sokkal pozitívabban ítélik meg. Sőt: a világ kevésbé szerencsésnek mondható felén (a népességszámot figyelembe valójában jóval nagyobb hányadán) Kína most először már pozitívabb imázzsal bír, mint az Egyesült Államok.

Pedig azokban az országokban, amelyeket többnyire liberális demokráciának tekintenek, Kína presztízse egyértelműen romlott az elmúlt években. Öt évvel ezelőtt a nyugati társadalmakban élők összességében 42 százaléka még alapvetően pozitív képpel rendelkezett Kínáról, azóta viszont ez az arány majdhogynem megfeleződött, és már csak 23 százalék gondolkodik így. Azt legfeljebb csak találgatni lehet, hogy ez mennyire függ össze a Coviddal, az autokratikusabbá váló pekingi politikával vagy éppen az erősödő globális versenyfutással. Az ugyanakkor mindenképpen figyelemre méltó, hogy eközben a világ nem nyugati országaiban mennyivel kedvezőbb Kína-kép alakult ki: a „globális Dél” országaiban átlagosan 70 százalék pozitívan tekint a keleti nagyhatalomra.

Ez a törés Oroszországgal kapcsolatban is megvan. Míg öt évvel ezelőtt a nyugati világban 39 százalék még alapvetően pozitívan gondolt Oroszországra, 2022 februárjára ez az arány 23 százalékra csökkent, az Ukrajna elleni invázió óta pedig még tovább zuhant, és már alig 12 százalék. Az oroszpártiak aránya még a viszonylag fejlettek között korábban legtámogatóbb Görögországban is 69-ről 30 százalékra esett, Magyarországon pedig a cambridge-i egyetemi adatok szerint 45-ről 25 százalékra csökkent.

Eközben azonban a fejlődőknél az orosz imázs most is alapvetően pozitív. A kutatók Pakisztán, Szaúd-Arábia, Malajzia, India és Vietnám közvéleményének orosz szimpátiáit emelik ki, de ez jellemző tágabb térségi szinten is: a frankofón Afrikában például 68 százalék van inkább jó véleménnyel Oroszországról a helyi közvélemény-kutatási adatok szerint.

A világ liberális és illiberális övezetekre vált szét

– kommentálta az eredményeket Xavier Romero-Vidal, a kutatás egyik szerzője. Legélesebben talán az mutatja ezt, hogy a fejlődő országokban már egy hajszállal több embernek volt jobb véleménye Kínáról (62 százalék), mint az USA-ról (61 százalék).

A  kutatók szerint az eredményeket ugyan az egyes országok gazdasági fejlettsége is befolyásolja, de legerősebben nem ez határozza meg, és nem is a kulturális vagy történelmi távolság a döntő a geopolitikai hatalmak megítélésében. Hanem a politika és az adott ország politikai ideológiai mintái: eszerint az Amerika vagy Kína iránti pozitív viszonyulást mindenekelőtt az dönti el, hogy valaki liberális demokráciában vagy autoriter rendszerben él – az utóbbi esetben más autoriter rendszerekről is nagy eséllyel pozitívabb lesz a véleménye. Főleg, ha pénzt is adnak: Kínáról az Út és Övezet, az Új Selyemút” által érintett országokban a legkedvezőbb a lakosság véleménye.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyre gyakoribbak, de egyre kevésbé hatásosak a tüntetések az autokráciákbanEgymást megsegítő elnyomó rezsimek, a demokrácia iránt csökkenő érdeklődés is közrejátszik abban, hogy világszerte egyre kevésbé sikeresek a tüntetések.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTényleg hatástalanok az Oroszországra kivetett szankciók?Oroszország nem omlott össze, de a nyár végére az olajbevételek elapadtak, az ipar megrogyott és a költségvetés is egyre nehezebben bírja a háború költségeit. Az azonban még mindig kérdéses, hogy ennek lesz-e hatása a moszkvai politikára.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElszálltak az orosz remények, egy elvesztett tankjuknak pedig nagyon örülnek nyugatonHuszonnégy óráig sem volt orosz ellenőrzés alatt Liman az annektálása után. Ezzel egyelőre szertefoszlott a gyors donbaszi orosz győzelem reménye.

Világ geopolitika Kína közvélemény-kutatás orosz-ukrán háború Oroszország usa Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Hajdu Miklós
2022. december 2. 12:11 Világ

Fagyhalálra ítélné Putyin az ukrán városlakókat, folyamatos tűz alatt tartják az oroszok a civilek energiaellátását

Fél évbe is beletelhet, mire sikerül helyreállítani az ukrán energetikai infrastruktúrát, ami folyamatos orosz támadás alatt áll.

Torontáli Zoltán
2022. december 2. 09:04 Világ

Németország sokkal több unión kívülről érkező bevándorlót szeretne

A munkaerőhiány egyre jobban visszaveti a gazdaságot, és az unión belüli bevándorlók-átköltözők nincsenek elegen a probléma enyhítésére.

Pálos Máté
2022. december 1. 12:22 Világ

A sarkvidék felől érkező hideg levegő próbára fogja tenni az európai áramkereskedelmet

Finnország és Franciaország például kilátásba helyezte, hogy tervezett áramkimaradásokkal, lakossági fogyasztáskorlátozással is enyhíthetnek az energiakrízisen.

Fontos

Bogár Zsolt
2022. december 3. 15:45 Élet

Szimbiózisban: együtt vagy egymás ellen?

Hétfőn indul az új sorozat a G7 Holnap-on az állami és a magánegészségügy együttéléséről.

Bucsky Péter Buzder Gábor
2022. december 2. 09:57 Pénz, Támogatói tartalom

Felével csökkenhet a ház vagy lakás rezsije energetikai felújítással

Kevesen döntenek az energetikai korszerűsítés mellett, pedig akár 60-80 százalékos energiamegtakarítást is el lehet érni vele.

Torontáli Zoltán
2022. december 2. 04:34 Adat, Pénz

Mérésünk szerint novemberben megállt az élelmiszerek árának emelkedése

A 26 ezer forintos bevásárlásunk egy hónap alatt 26 forinttal drágult. Az éves infláció 54-ről 49 százalékra mérséklődött. Fordulat ez vagy csak megtorpanás?