Az orosz repülőgépipar szeretné ontani magából a saját gyártású utasszállítókat, csak figyelmen kívül hagynak egy fontos tényezőt
Oroszország 2030-ra 1000 utasszállító repülőgép gyártását tűzte ki célul helyben gyártott alkatrészek felhasználásával – közölte szerdán a Reuters hírügynökséggel a Rosztek nevű állami tulajdonú mérnöki és hadiipari vállalat.
Ahogy arról a G7-en korábban is írtunk, az Oroszországgal szembeni nyugati szankciók önellátásra kényszerítik az ország légiközlekedési ágazatát. Az országban használt, jelentős részben nyugati repülőgépflotta javítását a szankciók például szinte teljesen ellehetetlenítették. A Reuters például augusztusban írta meg, hogy az orosz légitársaságok, köztük az állami irányítás alatt álló Aeroflot a meglévő repülőgépekből kiszerelt alkatrészekkel igyekeznek helyettesíteni a nyugati importot. A Rosztek ezért most azzal próbálkozik, hogy az eddig importált alkatrészeket helyi alkatrészekkel helyettesítse.
Az állami cég a Reutersnek úgy nyilatkozott, hogy a külföldi gépek folyamatosan kikerülnek majd az Oroszországban repülő flottákból, mivel úgy vélik, hogy az amerikai székhelyű Boeing és a francia székhelyű Airbus már soha nem fog repülőgépeket szállítani Oroszországba.
Az importhelyettesítés lehetőségeivel kapcsolatban nem mindenki ennyire optimista. Oleg Vjugin, volt pénzügyminiszterhelyettes és jegybanki alelnök a Reutersnek adott múlt heti interjújában azt mondta, hogy Oroszország a szankciók miatt évekig tartó technológiai fejlődési visszaesés elé nézhet.
A világ halad előre, de Oroszország másodosztályú technológiákat fog használni, és hatalmas erőforrásokat költ majd arra, hogy létrehozza azt, ami már van a világon, de nem lehet importálni
– mondta Vjugin a hírügynökségnek.
Richard Aboulafia repülőgépipari elemző, az amerikai székhelyű AeroDynamic Advisory ügyvezető igazgatója szerint teljesen irreális, hogy az orosz cég 2030-ig 1000 utasszállító repülőgépet építsen. Szerinte még akkor is nagyon nehezen tudnának néhány tucatnyi gépnél többet gyártani, ha sikerül félvezetőket és más létfontosságú alkatrészeket beszerezniük nyugatról. A Reuters által megismert orosz kormányzati dokumentum szerint az orosz repülőgépiparban 2021-ben felhasznált alkatrészek és technológiák fele külföldről származott.
A Reuters cikkéből az is kiderül, hogy az orosz cég teszteli az Airbusok és Boeingek helyett bevetni tervezett modelljének hazai alkatrészekből épített változatát, de egyelőre nehezen megy még az olyan kulcsfontosságú alkatrészek, mint például a motor helyettesítése is.
A brüsszeli székhelyű Bruegel agytröszt márciusi elemzése szerint Oroszország jelentősen függött csúcstechnológiai termékek behozatalától, az import értéke évente mintegy 19 milliárd dollárt ért el ebben a termékkategóriában. Ennek legnagyobb része (45 százalék) az EU-ból származott, 21 százaléka az USA-ból, 11 százaléka Kínából és 2 százaléka az Egyesült Királyságból. A csúcstechnológiai importon belül kiemelt volt a repülőgépipari termékek kategóriája (közel 6 milliárd dollár értékben) és az információs és kommunikációs termékeké (közel 4 milliárd dollár 2019-ben).
Világ
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Fontos
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
