Legutóbbi témába vágó cikkünk megjelenése után már nem sokáig tartott az a patthelyzet Ukrajnában, amely az azt megelőző heteket jellemezte. A Herszon megyében, a Dnyeper jobb (nyugati) partján a cikk megjelenése után nem sokkal indított ukrán támadás eddig ugyan csak mérsékelt eredményeket ért el, a Harkiv megyei offenzíva azonban már pár nap alatt is látványos sikereket hozott.
Az ukrán csapatoknak Balaklija közelében sikerült áttörniük az itt csak gyengébb harcértékű alakulatok által tartott frontot, és egyrészt felszabadítani a háború előtt közel 30 ezres várost, másrészt mélyen benyomulni az orosz csapatok mögöttes területeire (de természetesen továbbra is Ukrajna területén). Ez egy nagyon fontos fejlemény, ilyen típusú hadműveletet az ukrán csapatok eddig az egész háború alatt nem tudtak végrehajtani, és az oroszok is csak az első egy-két héten. Amikor ugyanis az ukránok március-április során visszafoglalták országuk északi és északkeleti részét, akkor azt főként az orosz hadsereg parancsba adott visszavonulása tette lehetővé, most viszont ilyenről szó sincs.
Ahogy az alábbi térképen látható, az ukrán támadás két irányból is megbontotta az orosz védelmet, és erősen megközelítette Kupjanszkot, amely a Harkiv megyei orosz utánpótlási vonalak legfontosabb pontja. Ha sikerülne elfoglalni, akkor az attól délre lévő orosz csapatokat csak nagy kerülővel lehetne ellátni. (A térképen piros szín jelzi az orosz kézen lévő területeket, de ezek a mostanihoz hasonló szituációban nagyon gyorsan változhatnak. A kék nyilak az ukrán csapatok hozzávetőleges támadási irányát mutatják.)
Amennyire az elérhető információkból meg lehet ítélni, az oroszoknak egyelőre esélyük sincs arra, hogy Kupjanszk és az Oszkil folyó előtt megállítsák az ukrán támadást. De ha ez sikerül, még akkor is sokkal nehezebbé válik az Izjumtól délre lévő orosz harccsoport ellátása, bár teljes bekerítésről még korai lenne beszélni. Ennek a városnak az elfoglalásáért tavasszal sok héten át harcoltak az oroszok, így vélhetően csak akkor adnák fel, ha nincs más választás – nem elképzelhetetlen azonban, hogy ez bekövetkezik.
Frissítés: az orosz Rybar Telegram-csatorna szerint az ukrán csapatok már elérték Kupjanszk szélét, és viszonylag hosszan fel is zárkóztak az Oszkil folyó vonalára.
Approximately the situation around Izyum and Kupyansk. pic.twitter.com/rRhDcE3PRz
— Aldin ?? (@tinso_ww) September 9, 2022
Az ukrán ellentámadás kicsiben a szovjet mélységi hadműveleti doktrína mintaszerű megvalósítása: kiválasztották az ellenség egy gyenge frontszakaszát, ott csapatok összevonásával döntő fölényt alakítottak ki, és áttörték a frontot. Ezt követően elsődlegesen nem a városok elfoglalására koncentrálnak, hanem az ellenség mögöttes területén végrehajtott mélységi betörésre, amely elvágja az utánpótlási vonalakat, parancsnoki láncokat, káoszt előidézve, és visszavonulásra, menekülésre vagy megadásra késztetve a megzavarodott, pánikba esett ellenséget.
A jelek szerint ezt a szóban forgó, nagyjából ezer négyzetkilométeres területen eddig tökéletesen sikerült végrehajtani. Az ukrán katonák által a közösségi médiába feltöltött videók szerint sok állást az oroszok pánikszerűen hagytak el, még az étel is a tűzhelyen vagy az asztalon maradt. Ennél sokkal fontosabb azonban, hogy nagy mennyiségű hadianyagot, lőszert, könnyű és nehézfegyvert, harcjárművet hagynak hátra az oroszok, jelentős részben valószínűleg használható állapotban. Ha ezeket az ukránok mind be tudják gyűjteni és üzemelni, akkor akár több új zászlóaljat (durván ezer katonából álló egységet) fel tudnak majd szerelni a zsákmányolt hadianyaggal.
Russian field ammunition depot abandoned by them during a stampede and seized by the AFU pic.twitter.com/dyc5oYPOcB
— Paul Jawin (@PaulJawin) September 9, 2022
Az oroszok oldaláról nézve pedig mindez azt jelenti, hogy ezt pótolni kellene, méghozzá lehetőleg gyorsan. És az emberveszteséget is, mert nemcsak halottakban és sebesültekben, hanem hadifoglyokban is komolynak tűnnek a veszteségeik.
Közben persze azért az orosz hadvezetés nem ül ölbe tett kézzel, a hírek szerint elkezdődött a tartalékok felvonultatása az ukrán előretörés megállítására és lehetőség szerint a visszaszorítására. Jelenleg lehetetlen lenne megmondani, hol stabilizálódhat majd újra a front, de most már nagy meglepetést jelentene, ha ez nem csak jelentős orosz területvesztés után következne be. Ha pedig Izjumot sem tudnák megtartani, akkor a Doneck megye még meg nem szállt részének elfoglalását célzó orosz hadműveletek esélyei is tovább romlanának.
Ugyanakkor még ha a mostani offenzívában minden az ukránok számára kedvezően alakul, akkor is
több mint valószínű, hogy a háború télen is zajlani fog.
Ezt csak egy olyan orosz összeomlás vagy politikai fordulat akadályozná meg, amely jelenleg igen kevéssé valószínű. A téli háborúról a napokban az ukrán főparancsok is írt, és a közvélemény számára is jól láthatóan megkezdték erre a felkészülést.
Egyrészt ebben is körvonalazódik a NATO segítsége, hogy a téli hónapokra egyebek mellett elegendő mennyiségű, jó minőségű csizmával, meleg ruházattal, téli sátrakkal lássák el az ukrán csapatokat. Erről egyébként elméletben már június végén döntött a szövetség a madridi csúcstalálkozón, most azonban már a részletek is elkezdtek napvilágot látni. A német sajtó szerint legalább 40 millió eurós lesz ennek a keretösszege, de nem lenne meglepő, ha tovább nőne. Ráadásul a segítség ezen formája ellen még a leginkább pacifista német politikusoknak sem lehet kifogása.
Ukrán források közben arra számítanak, hogy az orosz csapatoknál közel sem lesz zökkenőmentes a téli felkészülés. A téli felszerelésbeli hiányosságok jól láthatók voltak február-márciusban, de ezt akkor még lehetett azzal magyarázni, hogy az orosz vezetés olyan gyors győzelemre számított, amelynél ezek nem sokat számítottak volna. Ez viszont nagyon nem jött be, és most Harkiv megyében jórészt olyan területeket veszítenek el, amelyeket a háború első hetében még viszonylag könnyen és nagy lendülettel vettek birtokba az orosz csapatok.
Világ
Fontos