Hírlevél feliratkozás
Nagy Zsolt
2022. augusztus 14. 04:34 Világ

Hivatalosan is előbújt Putyin árnyékhadserege, már plakátokon toboroznak Oroszországban

„A W-zenekar rád vár” – hirdeti egy reklám az orosz Jekatyeringburg forgalmas részén, három katonát ábrázolva. A toborzóplakátok és hirdetések sokasodása a háború kitörése óta szinte mindenhol – köztük Magyarországon is – megfigyelhető, ám ebben az esetben a W-zenekar nem egy szleng az orosz hadseregre, hanem a Wagner-csoportot jelöli, ez pedig kifejezetten meglepő módszernek minősül.

„A W-zenekar rád vár!” Fotó: Twitter

A Wagner-csoport ugyanis hivatalosan sosem létezett. Bár szervezetét tekintve egy a sok – nemzetközileg is elterjedt angol kifejezéssel – PMC közül (Private Military Company, azaz katonai magánvállalat), nincs mögötte egy konkrét cég, nem tagja az orosz reguláris erőknek, soha senki nem ismerte el, hogy a szervezetnek bármi köze lenne Oroszországhoz, ám tagjai rendszeresen bukkannak fel a világ konfliktuszónáiban, ahol Oroszország érdekei ezt megkívánják – többek között Ukrajnában is.

Gyenisz Korotkov, a Novaja Gazeta egykori újságírója régóta követte a Wagner-csoportól szóló információkat, és a Guardiannak azt nyilatkozta, hogy a plakátok megjelenése egyértelművé tette, hogy a Wagner-csoport taktikát váltott, Putyin ukrajnai inváziója óta már nincsenek rászorulva arra, hogy a kilétüket elfedjék a nyilvánosság elől.

A szervezet gyökerei a 2014-es krími válságig nyúlnak vissza. A csoport alapítójának a csecsen háborúkat is megjárt, orosz különleges erők parancsnokaként szolgált Dmitrij Valerjevics Utkint tekintik. (Utkin rádiós hívójele Wagner volt, Hitler kedvenc zeneszerzője után. A Wagner-csoporttal kapcsolatban sokszor merül fel az, hogy szélsőjobboldali, náci ideológiát vallanak.) A Krím elfoglalása gyors és viszonylag erőszakmentes volt, a katonákat – akik váratlanul és hatékonyan fegyverezték le az ukránokat, és akikről Putyin tagadta, hogy az orosz hadsereg tagjai -, a helyiek kis zöld emberkéknek hívták az egyenruhájuk miatt, ami szakasztott mása volt az orosz katonai egyenruhának, csak felségjelzés nélkül.

Az ukrán sajtó egyébként viszonylag hamar szót is emelt a kis zöld emberek jelző ellen, mert ennek használata azt feltételezi, hogy nem biztos, hogy a Krímet elfoglaló, jól szervezett, profi harcosok valójában oroszok. Holott jó részük az orosz légi deszantos és egyéb elitalakulatok tagjai közül került ki, és wagneresek is lehettek köztük. A Krím elfoglalását követő kelet-ukrajnai harcokban pedig szinte biztosan részt vett a csoport.

Az amerikai hírszerzés szerint a Wagner-csoport pénzügyi hátterét Putyin egyik közeli oligarchája, a jelenleg is szankciós listán lévő Jevgenyij Prigozsin biztosította. Prigozsin beceneve a Séf, vagyonát a vendéglátóiparból szerezte a Szovjetunió összeomlása után, ismertsége Putyinnal régi, az elnök előszeretettel látogatta Prigozsin szentpétervári éttermét, a New Islandet. A Séf birodalma mára nem korlátozódik a vendéglátásra, markában a Wagner-csoport mellett még legalább három másik hasonló szervezet van, amelyekről feltételezhető, hogy beavatkoztak például a 2016-os amerikai elnökválasztásba is. 

Prigozsin épp megmutat egy iskolai menzát Putyinnak 2010-ben. Fotó: AFP/Europress

A csoport nem csak Ukrajna megszállásában nyújt segítséget a hivatásos orosz egységeknek, kivette részét a szír polgárháborúból, ott voltak Líbiában, Maliban és a Közép-Afrikai Köztársaságban is, és amerre járnak, ott általában elég hamar érkezik jelzés háborús bűnökről is. Miután a francia békefenntartók kivonultak Maliból, a helyi hadsereg a Wagner-csoport segítségét kérte a rend fenntartásához. Egy idén januárban megjelent ENSZ-jelentés szerint a Wagner-csoport Maliban történő megjelenése után egy év alatt 324 százalékkal nőtt a meggyilkolt civilek száma. Az ukrajnai Bucsában elkövetett mészárlás valószínűleg részben szintén a Wagner-csoporthoz köthető.

A fizetés a magánvállalatoknál sokkal vonzóbb, mint a hivatásos katonák esetében, egy Wagner-harcos akár másfél millió forintnak megfelelő zsoldot is kaphat (a szervezet tagjai már a kiképzésük alatt is kapnak fizetést, igaz, kevesebbet). A magánvállalatok fegyverzete és felszerelése is általában jobb, mint a reguláris hadsereg tagjaié: a Wagner-csoport egyszer több órás tűzharcot vívott egy olajipari létesítmény elfoglaláséárt Szíriában az Egyesült Államok tengerészgyalogságával és különleges erőivel, és bár az összecsapás végül az amerikaiak győzelmével ért véget, ehhez szükség volt a légi túlerőre, ami bebizonyította, hogy a felbérelhető magáncégek is rendkívül ütőképes fegyverzettel bírnak.

Míg a hadsereg – elméletileg legalábbis – szigorú szabályok mentén működik, a magánvállalatokra ez nem igaz; nem véletlenül használják ezeket a cégeket előszeretettel az érzékenyebb területeken, ahol a reguláris hadsereg bevetése diplomácia konfliktushoz vezethet. Magáncég esetén az állam mossa kezeit, ráadásul az alkalmazásában álló katonák nem hizlalják a hivatalos katonai veszteséglistákat, ami a közvélemény hangulatára is hatással van. Ezzel kapcsolatban egyébként valószínűleg a Wagner-tagoknak sincsenek illúziói, ebben a cikkben egy volt wagneres mesél az élményeiről, aki három évig harcolt a csoporttal Szíriában.

Március végére a brit hírszerzés szerint közel ezer Wagner-harcos volt Ukrajnában, és folyamatosan nő a számuk, de emellett az orosz hadsereg is nagy erőkkel toboroz szinte minden felületen. A Guardian szerint az első alkalom, hogy az állami propaganda is nevén nevezte a szervezetet, még májusban volt, amikor az egyik híradóban arról számoltak be, hogy a Wagner-csoport saját „zenekarát” vitte Ukrajnába. (A zenekar szó nem félrefordítás, a Wagner tagjaira előszeretettel hivatkoznak zenészekként, ez is egy utalás a nagyszabású operáiról híres Richard Wagnerre.) Szintén a brit hírszerzés adatai szerint Prigozsint kitüntették az Orosz Föderáció hőse érdeméremmel a csoport Ukrajnában végzett tevékenysége miatt. (Konkrétan Popaszna elfoglalásáért, amely aztán megnyitotta az utat Luhanszk megye még meg nem szállt részének birtokba vétele előtt.)

A múlt héten az oroszok egyik legnépszerűbb bulvárlapja, a Komszomolszkaja Pravda már címlapon számolt be a Wagner-csoport akciójáról, melyben elfoglalták a Vuhlehirszk hőerőművet. 

Az, hogy a Wagner-csoport már hivatalosan is toborozhat, két dolgot jelenthet: az ukrajnai invázió miatt már nem szükséges a csoport kilétének tagadása, a másik, hogy az oroszok igyekeznének faragni a saját, hivatalos veszteségeikből – a Pentagon szerint a háború kezdete óta eddig közel 80 ezer orosz katona halhatott vagy sérülhetett meg. Putyin bejelentései alapján a harcokban megsérült vagy elhunyt orosz katonák családjai jogosultak állami kárpótlásra, ugyanakkor sok esetben a katonákat nem ütközetben elhunytként, hanem ütközetben eltűntként tartják számon, és ezért a családjuk nem kap kártérítést. A magánvállalatok esetében viszont az államot nem terheli felelősség a katona sorsát illetően, a Wagner-csoport halottainak száma ismeretlen, de már az invázió első hónapjában több ezerre taksálták.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOroszország háborút nyer, de húsz év nagyhatalmi ambícióit veszítheti elNem biztos, hogy az a lényeg, ha Oroszország győz ebben a háborúban, hanem hogy mit veszít el közben – írja Vigóczki Máté György, az MCC Geopolitikai Kutatóműhelyének Oroszország-kutatója.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMeddig bírja a húsdarálót az ukrán és az orosz hadsereg?Két hónap alatt az oroszok csak egy Budapest nagyságú területet foglaltak el, de nem kizárt, hogy felgyorsulnak az események.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLeszerepeltek az orosz elitegységek Ukrajnában, de hamarosan javíthatnakEddig sem az ejtőernyősök, sem az elit harckocsizók nem hozták azt, amit vártak tőlük. A súlyos veszteségek ellenére Kelet-Ukrajnában újabb feladatok várnak rájuk.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ katonai magánvállalat Közel-Kelet orosz-ukrán háború Oroszország Ukrajna wagner csoport Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Mészáros R. Tamás
2024. október 10. 04:40 Közélet, Világ

Kína egyik uniós hídfőállása lett Magyarország, de ki fog ebből hasznot húzni?

A magyarhoz hasonló stratégiák eddig nem sok haszonnal, cserébe viszont jelentős kockázatokkal jártak.

Torontáli Zoltán
2024. október 8. 12:19 Adat, Világ

Épp Kínával indul az e-autók miatt háború, pedig onnan jön a legtöbb high-tech termék

Kínából importálnak az uniós országok a legnagyobb értékben fejlett technológiájú termékeket.

Török Zoltán
2024. október 6. 05:39 Világ

Van már akkora bajban Európa, hogy Egyesült Államok legyen belőle?

A Draghi-jelentés jó látleletet nyújt az EU gazdasági kihívásairól, de erősen kérdéses, hogy érdemes és lehetséges-e a központosítás felé elmozdulni.

Fontos

Jandó Zoltán
2024. október 7. 04:34 Pénz, Vállalat

Valódi pénzgyárat indíthatott volna be a magyar vállalkozó hamis brazil kötvénye

Alkalmas lehet a hamis kötvény kvázi tisztára mosására, ha valaki úgy viszi be egy cégbe, ahogy azt a papíron ezermilliárdokat érő brazil állampapírral tették.

Stubnya Bence
2024. október 5. 14:59 Közélet, Pénz

A Pénzügyminisztérium szerint kacsa a Nők 43+ról szóló hír, marad a Nők 40

Megjelent a hír, hogy 2025-től Nők 43+ lesz a Nők 40 helyett, és az OECD is javasolt a szigorítást, de a kormány nem tervez ilyesmit.

Stubnya Bence
2024. október 5. 05:00 Podcast

Nagyrészt kidobott közpénz a külföldi beruházások állami támogatása

Miért kritizálta Matolcsy György a kormányt azzal, hogy túl sok állami forrást fordít a külföldi működőtőke bevonásra és újraiparosításra? A G7 Podcastban Medve-Bálint Gergővel, a téma kutatójával beszéltük át.