Az európai közvéleményt irritálja a háború alatt EU-s országokba érkező orosz turisták látványa, a tagállamok illetékes miniszterei a vízumfeltételek szigorításáról tárgyalnak, még a teljes tiltás is terítéken van. Eközben Oroszországot már most is egyre nehezebb elhagyni. A gyakorlatban több ország már nem ad ki turistavízumot, a kevés megmaradt légijáratra nagyon megdrágultak a jegyek. Moszkvában jellemzően már csak készpénzt fogadnak el a repülőjegy-értékesítők, és a külföldre utazó oroszok a Mastercard és a Visa által kiállított bankkártyáikat sem tudják használni a szankciók miatt.

A további vízumszigorításokról a héten az EU soros elnöki tisztét betöltő Csehországban tárgyalnak az uniós miniszterek, de a nagyok ellenállása miatt a főleg a balti államok által szorgalmazott terv a teljes tiltásról várhatóan nem fog megvalósulni. Ezt az EU vezető hatalmai közül Franciaország és Németország is ellenzi, ezért reálisan inkább az várható, hogy felfüggesztik az Orosz Föderáció és az Európai Unió között a vízumkiadás megkönnyítéséről szóló, még 2007-ben ratifikált megállapodást, és a gyakorlatban tovább szigorítják a vízumhoz jutás feltételeit.

A teljes vízumtilalom mellett leggyakrabban hangoztatott érv, hogy ezzel úgy lehetne ütni Oroszországon, hogy az a gazdasági szankciók többségével szemben nem igazán fájna az EU-nak, miközben egyértelmű jelzést adna arról, hogy Európa nem látja szívesen az Ukrajna elleni agresszió közben külföldön turistáskodó oroszokat. A német és a francia külügy ugyanakkor egy nem hivatalos levélben azzal érvel a teljes tiltás ellen, hogy ezzel a Putyinnal szembenálló oroszokat is büntetnék, ami rossz jelzés lenne az orosz közvélemény még Európától nem teljesen elidegenített részei felé.

A beutazás lehetséges európai tiltása különösen annak fényében tűnik ellentmondásosnak, hogy a rendszerváltás előtt éppen a szovjet blokk igyekezett erősen korlátozni a kiutazásokat, most azonban a Nyugat építene még magasabb vasfüggönyt minden orosszal szemben.

Ezt azok is megszenvednék, akik semmilyen értelemben nem részesei a putyini rendszer bűneinek.

A rendszer és az alattvalók közötti különbségtétel a gyakorlatban persze idáig sem igazán működött. Az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciók mindenkit érintenek, és az a várakozás, hogy ez belülről fogja erodálni a putyini államot, mára sokkal inkább illúziónak tűnik. A nagyrészt az orosz felsőközéposztályból kikerülő turisták jelenléte, vagy az, hogy például Malaga környékén az ott már korábbról ingatlannal rendelkező oroszokhoz nagy számban érkeztek újabb rokonok és ismerősök az elmúlt hónapokban, ugyanakkor sokakat irritál Európában. Minden orosz kitiltása kontraproduktív is lehet. Még ha továbbra is adnának ki vízumokat humanitárius és politikai szempontokból, egy ilyen intézkedés a potenciális politikai emigránsokat is sújtaná, és tágabban is: a nem jól célzott szankciók a tapasztalatok szerint egyébként is gyakran inkább megerősíthetik, nem pedig gyengítik az autoriter rezsimeket.

A teljes vízumtiltás politikai témája emiatt legalább annyira szólha az európai országok közvéleményének, mint Oroszországnak. Főleg, hogy a valóságban az orosz beutazások száma már így is jelentősen lecsökkent február 24. óta. Cipruson, ahol a GDP ötöde az idegenforgalomból jön, és a háború előtt a legtöbb turistát már Oroszország adta, az idei évre 800 ezer kieső vendéggel számolnak a felfüggesztett légijáratok és a beutazások korlátozása miatt.

Más, korábban sok orosz által kedvelt üdülőhely idén nyáron szintén szinte kiürült a korábbi évekhez képest. Ez történt a cseh fürdőváros Karlovy Varyban, de nálunk Hévízen is. A Balaton melletti fürdővárosban korábban az összes vendégéjszaka 17 százaléka oroszokhoz kötődött, ők ráadásul kifejezetten sokat költő vendégnek számítottak. Az Ukrajna elleni invázió óta viszont az oroszok a légtérzár miatt már csak kerülővel, Törökországon vagy Szerbián keresztül érkezhettek, a repülőjegyek drágulása miatt azonban ők hamarosan elmaradtak, nagy kiesést okozva ezzel Hévízen. Hasonlók a tapasztalatok a másik népszerű fürdővárosban, Hajdúszoboszlón is, a fővárosi történelmi fürdőkben (Gellért, Széchenyi, Rudas, Lukács) pedig 311 millió forint bevételkiesés volt idén az oroszok hiánya miatt a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. becslése szerint.

A Magyarországra irányuló orosz idegenforgalom nagyon jelentős visszaesése a KSH statisztikáiból is látszik. A kereskedelmi szálláshelyeken bejelentett vendégéjszakákat tekintve a háború kitörése óta országosan is megtizedelődött az oroszok száma. Míg januárban még 54 ezer, március, április, májusban már csak havi 5-6 ezer orosz vendégéjszaka szerepel a hivatalos magyar nyilvántartásban. 2019 tavaszán, a Covid előtti utolsó békeévben még közel 80 ezer orosz vendégéjszakát számoltak el havonta Magyarországon.

2019-ben az oroszok legnagyobb számban a térség államai közül Törökországba, Finnországba és Észtországba léptek be. A háború a Törökországba irányuló orosz idegenforgalmat tovább növelte, a Földközi-tenger partján lévő Antalyában óriási orosz ingatlanboom van, és Isztambul is az új orosz emigráció egyik fő célpontja lett Jereván és Tbiliszi mellett.

A korábbi másik éllovas Észtország viszont most már azoktól az orosz állampolgároktól is megtagadja a belépést, akiknek volt érvényes vízuma, miközben az európai színtéren is aktívan lobbiznak a vízumkiadás tilalmáért. Orosz turisztikai cégek tapasztalatai szerint már 11 uniós ország felfüggesztette a gyakorlatban a turistavízumok kiadását. Így tett a három balti állam, a visegrádi országok Magyarországon kívüli másik három tagja (Lengyelország, Csehország és Szlovákia), a három benelux ország, Dánia és Málta is.

A korábban az egyik legnagyobb vízumkiadó Finnország is jelentősen szűkítette a belépési lehetőséget, egyre inkább korlátozzák a turistavízumok kiadását, és egyre több az elutasítás is. Megnehezítették a regisztrációt, a várakozási idő is megnövekedett, akár 2-3 hónap is lehet. Szeptember 1-től aztán még tovább nehezítették a feltételeket: vízumkérelmet már csak hétfőnként, négy városban lehet beadni, a vízum díja pedig az eddigi 35-ről 80 euróra emelkedik.

Az orosz idegenforgalmi irodák tapasztalatai szerint Németország esetében másfél-két hónapot kell várni, és gyakori, hogy csak a konkrét utazási időtartamra, vagy csak egyszeri belépésre adják meg a vízumot. Hasonló a helyzet Franciaország és Görögország esetében is, ők sem adják ki a korábban megszokott, többszöri belépésre jogosító schengeni vízumot. Az orosz idegenforgalommal foglalkozó irodáktól úgy értesültünk, hogy legnagyobb eséllyel még Spanyolország és Olaszország vízumközpontjához lehet benyújtani a kérelmeket, ők a legrugalmasabbak.

Az európai vízumlehetőségek ilyen széleskörű beszűkülése főleg annak fényében erőteljes jelzés, hogy a korábbi években mennyire könnyen megadták a beutazási vízumot az európai országok az oroszoknak: míg a schengeni vízum összes kérelmezője között 13,6 százalék volt az elutasítási arány, az oroszok esetében csak 2,6 százalék – arányaiban több amerikaitól tagadták meg a belépést a schengeni övezetbe, mint ahány orosz állampolgártól. Az oroszok ráadásul kiemelten magas, 78 százalékos arányban három évre szóló, többszöri belépést lehetővé tevő vízumot kaptak. Ezek közül azonban egyre több jár le, az újonnan kiállított vízumok között pedig egyre több a csak egyszeri belépésre jogosító, és ezekhez is egyre nehezebb hozzájutni. Sok orosz vízumbirtokos azonban leginkább attól tart, hogy a korábban megkapott schengeni vízumokat is egyre több országban nyilvánítják érvénytelenné.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ Európai Unió idegenforgalom Oroszország szankció vízum Olvasson tovább a kategóriában