Elképesztően ritka, hogy a kínai vezetés döntéseit nyilvános kritika érje, nemrég azonban mégis ez történt: egy kínai agytröszt szombaton a járvány eleje óta alkalmazott zéró Covid stratégiát kritizáló anyagot jelentetett meg – írja a Guardian.
Az Anbound Kutatóközpont (Anbound Research Center) kínai közösségi médiában szombaton közzétett, majd hétfőn eltávolított anyagában amellett érveltek, hogy a városokban egy megbetegedés után automatikusan elrendelt teljes lezárások aránytalanul nagy gazdasági költséggel járnak, miközben a lassuló kínai gazdaság inkább élénkítésre szorulna. A jelentésben megjegyezték, hogy az Egyesült Államokban, Európában és Japánban is gazdasági fellendülés indult meg a járványügyi korlátozások feloldását követően.
A jelentés tartalma mellett a közzétételének időzítése is érdekes, ugyanis a 2012 óta hatalmon lévő Hszi Csin-ping elnökkel kapcsolatban az októberben kezdődő pártkongresszuson várhatóan bejelentik, hogy megkezdheti harmadik elnöki ciklusát, így Mao Ce-tung és Teng Hsziao-ping után ő lehet a harmadik államfő, aki haláláig irányíthatná Kínát. És ugyan arra vonatkozóan is jelentek meg találgatások, hogy a kongreszuson a zéró Covid politika lazításáról is döntés születhet, a kongresszus kezdetéig az irányvonal biztosan marad, így a kritika valószínűleg emiatt sem a legszerencsésebb időben jött ki.
A kínai gazdasági növekedés 2022 első felében 2,5 százalékra lassult, miután Sanghajban és más jelentős ipari központokban márciustól kezdve a zéró Covid irányelv miatt leállt a termelés, de a kínai ingatlanpiac problémái is hozzájárultak a vártnál gyengébb teljesítményhez (2022 egészére vonatkozóan 5,5 százalék volt a hivatalos növekedési cél).
Az 1993-ban alapított szervezet weboldala szerint a legnagyobb presztízsű cégek közé tartozik ebben az iparágban Kínában. A Guardian cikke azt is megjegyzi, hogy korábban sokat dolgoztak kínai állami szervezeteknek és pénzügyi intézményeknek is, de nem utal rá semmi, hogy a jelentésben a lezárások növekvő gazdasági költségeivel elégedetlen kínai politikusok álláspontja jelenne meg.
Újabb lezárásokra még a közelmúltban is volt példa: hétfőn a világ egyik legjelentősebb elektronikai gyártási központjának számító Sencsen városának egyes negyedeit zárták le három napra, a Kína északkeleti részén fekvő Senjang városában pedig a tanév megkezdésének elhalasztása mellett döntöttek. Az utazási korlátozások miatt a Kínába irányuló turizmus forgalma jelentősen visszaesett, és a kormány a kínaiakat is arra kérte, hogy ne utazzanak külföldre.
