Lassan és sok veszteséggel haladnak az oroszok Ukrajnában, ez pedig befolyásolhatja Kína terveit Tajvannal kapcsolatban – fejtette ki egy biztonsági fórumon William Burns, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója.

Burns szerint a Tajvan feletti kontroll megszerzésére irányuló kínai tervek alapjaiban nem változtak meg, de az, hogy mikor lehet ebből katonai invázió, már kérdéses. 

Szerintem most a kínai vezetés megpróbálja levonni a tanulságokat Ukrajna inváziójából, de a kérdés nem az, hogy feladják-e a Tajvan fölötti uralom megszerzésének tervét, hanem az, hogy hogyan és mikor fognak lépni.

Az igazgató szerint az oroszok sorozatos kudarcai arra ösztönözhetik Kínát, hogy egyből elsöprő erejű támadást alkalmazzon majd, gyors győzelmekkel. Burns hozzátette, hogy ehhez a lépéshez fel kell készíteni a gazdaságot is, hogy a nemzetközi szankciók, amelyek valószínűleg életbe fognak lépni egy ilyen esetben Kína ellen, ne érintsék kritikusan azt. Arról, hogy mekkora valószínűséggel lépi meg az ország az inváziót, Burns azt mondta, hogy egy ilyen döntésnek 2020 végén nagyobb esélyt adott volna, mint most. Szóba jöhető dátumként egyébként a Pentagon a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg felállításának százéves évfordulóját is számításba vette, ez viszont csak 2027-ben lesz.

Tajvan katonai megszállása csak az utóbbi időszakban vált valóban reálisnak tűnő forgatókönyvvé. Mióta 1949-ben a kínai polgárháborút követően Csang Kaj-sek kormánya Tajvanra menekült, Peking folyamatosan próbálja kiterjeszteni az uralmát a szigetre, ezidáig leginkább gazdasági és politikai eszközökkel. Tajvan vezetése viszont egyre jobban tart attól, hogy ezek eredménytelensége és az egyre gyorsabban modernizálódó kínai hadsereg miatt hamarosan inkább a katonai beavatkozás mellett döntenek.

Az ország megszállása komoly nemzetközi konfliktussá fajulna, Tajvan ugyanis az Egyesült Államok nyílt támogatását élvezi. Joe Biden amerikai elnök korábban egyértelművé tette, hogy ha Kína megtámadná a szigetországot, az Egyesült Államok fegyverrel avatkozna be abba Tajvan oldalán.

A CIA igazgatója szerint jelenleg Kína elnökének, Hszi Csin-pingnek az lehet a prioritása, hogy megszilárdítsa hatalmát, közeledik ugyanis a következő pártkongresszus, a kínai gazdaság pedig egyre lassul.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA katonai hódítás nem tűnik el a világból, csak átalakulAz állami fegyveres agresszió nem ment ki a divatból, csak összezsugorodott, és a módszerei is trükkösebbé váltak a formális hadüzenetek korához képest.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElkerülhetetlen egy amerikai-kínai háború?Sok példa volt a történelemben egy domináns és egy felemelkedő nagyhatalom konfliktusára, és a többségük háborúhoz vezetett.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOroszország háborút nyer, de húsz év nagyhatalmi ambícióit veszítheti elNem biztos, hogy az a lényeg, ha Oroszország győz ebben a háborúban, hanem hogy mit veszít el közben – írja Vigóczki Máté György, az MCC Geopolitikai Kutatóműhelyének Oroszország-kutatója.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ háború Kína külpolitika orosz-ukrán háború Tajvan Olvasson tovább a kategóriában