Az orosz szén importjára vonatkozó embargót egy korábbi szankciós csomag részeként fogadták el az uniós döntéshozók, de az csak majdnem pontosan egy hónap múlva, augusztus 10-én lép hatályba. Ezt megelőzően pánikvásárlás tapasztalható az energiahordozó piacán a készletek feltöltése érdekében – írja a money.pl a lengyel iparfejlesztési ügynökség jelentése alapján.
Lengyelországban ennek elég nagy jelentősége van, az ország áramtermelésének meghatározó részét ugyanis széntüzelésű hőerőművek biztosítják. Az országban ugyan tradicionálisan fontos a szénbányászat, sok gazdaságtalan lelőhelyet be kellett már zárni, és a háború előtt jelentős volt az orosz import. (Magyarországon már csak a Mátrai Erőműben használnak szenet, pontosabban lignitet, de ez teljes egészében hazai kitermelésű.)
A vásárlási lendület a szén európai árában is megmutatkozik, a múlt heti záráskor csak mintegy 15 százalékkal volt alacsonyabb az egyik referenciaként figyelt index, mint a háború és a szankciós hírek nyomán előállt márciusi csúcsok idején. Pedig az északnyugat-európai kikötői készletek jól állnak, július elején 2020 óta először haladták meg az ötéves átlagot. Ez jelentős részben pont az orosz importnak köszönhető, amely májusban rekordot döntött.
Az idegesség leginkább a gázpiaci helyzetnek tudható be: mivel senki sem tudja, hogy a következő hetekben-hónapokban mennyi földgáz érkezik majd Oroszországból, számos nyugat-európai országban elkezdték felkészíteni az újraindulásra a sok esetben már csak tartalékként megőrzött széntüzelésű hőerőműveket. Ezek ugyanis vészhelyzetben átvehetik a gáztüzelésűek szerepét az áramtermelésben, így több földgáz marad olyan lakossági és ipari felhasználásra, ahol nem lehet helyettesíteni.
