Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2022. május 14. 15:50 Világ

Nagyon úgy tűnik, nincs értelme házi feladatot feladni alsóban

Újra és újra fellángol a nagy házifeladat-vita, elsősorban az angolszász világban, de a téma Magyarországon is darázsfészek: tanároknak, diákoknak, oktatási szakembereknek és szülőknek is megvan róla a tapasztalata és a sarkos véleménye. Ez azért is van így, mert kevés alapos felmérés és átfogó tudományos közlés született a témában. Ráadásul az, hogy hogyan tekintünk a házi feladat intézményére, mit várnánk el tőle a közoktatási rendszerben – nemzetközi összevetésben durván alulfizetett – pedagógusként, a gyerekünknek legjobbat akaró szülőként vagy egy demokratikus társadalom állampolgáraként, gyorsan változik.

Nem fogja jobban tudni

Angol nyelvű tudományos közlések metaanalízise alapján azt lehet mondani, hogy általában a házi feladat – vagyis a tanórák után a tantermen kívüli végzett, alapvetően önálló vagy kis asszisztenciát igénylő, és a diák számon kérésére valamilyen módon beágyazott tanulási tevékenység – pozitív hatása a diákok tanulási eredményességére összességében egyáltalán nem olyan egyértelmű, mint ahogy gondolnánk.

A házi feladat és a tanulmányi eredmény közötti pozitív összefüggés kimutatható felsőben, és például matematikában a több házi feladat jobb PISA-eredményekkel jár együtt.

Ugyanakkor alsóban és a 6-12 éves korosztályban gyakorlatilag nem létezik.

A tanulók ilyen korban még nem képesek jelentős tanári vagy szülői segítség nélkül elvégezni a feladatokat, az ehhez szükséges koncentrációs képességük sem alakult még ki. Ha mindemellett a házi feladathoz túlzott szülői elvárások tapadnak, akkor a sok lecke inkább negatívan befolyásolja a diákok teljesítményét.

A másik oldalról nézve viszont azt sem állíthatjuk, hogy a sok házi feladat önmagában rossz hatással lenne a diákok közérzetére, lelki jóllétére, elégedettségére. Sőt összességében inkább az látható, hogy nincs erős összefüggés a tanulmányi teljesítmény, a tanulásra fordított idő és a tanulók életminősége között. 

Egy másik megközelítés szerint viszont a kisiskolás kori házi feladat ettől még lehet hasznos dolog, csak ez a haszon máshol jelentkezik és kevésbé mérhető: például hozzájárulhat a diák felelősségérzetének, önálló problémamegoldó képességének kialakításához, illetve a később már közvetlen haszonnal járó hatékony napi szokásrend rögzüléséhez.

Túlterhelt magyar gyerekek

Persze egyáltalán nem mindegy, mi a házi feladat – például a szülővel történő rövid közös olvasás hasznát kimutatták. Csakhogy ezen a ponton felmerül egy másik fontos társadalmi szempont is: a szülők, nagyszülők, nevelők szabadideje, vagyis a családok mozgósítható erőforrása között óriási különbségek lehetnek, a családok szociokulturális és gazdasági helyzetétől függően.

Ennek következtében a sok házi feladat fel fogja erősíteni a társadalmi különbségeket: még jobban megemeli a fenti szempontokból előnyben élő diákokat, és lejjebb nyomja a hátrányban lévőket. Ez pedig nem felel meg az oktatási rendszertől elvárt méltányossági elvnek, és ez a szelekciós mechanizmus hosszú távon vissza is veti az adott tanulói közösség hatékonyságát, makro szinten csökkenti a társadalmi mobilitást.

Magyarországon ezek az általános pedagógiai-pszichológiai és oktatáselméleti kérdések azért merülnek fel különösen élesen, mert a magyar diákok nemzetközi összevetésben túlterheltek, és kiemelkedően sok időt töltenek a házi feladatukkal: az OECD 2012-ben felvett adatai szerint a magyar diákok áltagosan hetente 6,2 órát töltenek házival, míg az OECD átlag csak 4,9 óra. 

Magyarországot jóformán csak a kínai, olasz, bolgár, román, spanyol, olasz diákok előzik meg, míg a legkevesebb időt házi feladattal a finn, koreai, cseh, szlovák, svéd, portugál tanulók töltik, mindösszesen 2,8-3,8 órát hetente.

A házi feladatot a magyar jog és oktatásirányítás alacsony szinten szabályozza, nem ismeri a fogalmat a hatályos Nemzeti Alaptanterv, ahogy a köznevelési törvény sem. A házi feladat jellege, mennyisége, számonkérése, minden házival kapcsolatos iskolai gyakorlat teljes mértékben az iskola hatásköre, és mindezt a pedagógiai programjában kell rögzítenie és nyilvánosságra hoznia.

Az OECD-adatokban látható sok házi feltehetően a magyar oktatási gyakorlatból és a Nemzeti Alaptantervben rögzített anyagmennyiségből következik, ugyanis az állami iskoláknak is meg lenne az elméleti lehetőségük akár a házi feladat intézményének kivezetésére is.

Elavult fogalom

Az OECD-felmérés megmutatta azt is, hogy a sok házi növeli az egyenlőtlenség mértékét. Minél több a házi, annál nagyobb a szociokulturális háttér szerinti szórás: vagyis például Magyarországon az előnyös családi hátterű diákok több mint 7,5 órát töltenek hetente házival, a hátrányosnak nevezhető családi hátterűek viszont 5 órát sem. Ezzel szemben például Finnországban vagy Németországban, kis túlzással, mindegyik csoport ugyanannyi órát – ugyanolyan keveset – tölt a házi feladattal.

Ezzel együtt a trend az OECD-országok túlnyomó többségében hosszú távon csökkenő, a házi feladat egyre kevesebb. 2003 és 2012 között Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben, majdnem 4 órával a házival töltött heti órák száma.

Magyarországon a házi feladat kormányzati-rendeleti úton történő csökkentése is felmerült 2015-ben. Akkor a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete vetette fel, hogy a 16 óráig nyitva tartó általános iskolákban feladott háziknak nincs jogi alapja, mivel a tanuló az egész napos felkészítés során készül fel a következő tanítási napokra. A szülők azt akarták elérni, hogy az ilyen általános iskolákban akkor se lehessen házi feladatot adni, ha azt a tanár vagy az iskola egyébként preferálná. Később ez az elgondolás az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, Rétvári Bence parlamenti felszólalásába is bekerült, de a jogszabályokhoz végül nem nyúlt hozzá a kormány, minden maradt a régiben.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének vezetőségi tagja, Nagy Erzsébet szerint a magyar jogi szabályozás megfelelő, a házi feladattal kapcsolatos pedagógiai gyakorlatok kialakításának az iskola hatáskörébe kell tartoznia. Az viszont fontos lenne, hogy ezek a gyakorlatok az adott iskola demokratikus egyeztetési folyamatainak eredményeként jöjjenek létre, a diákönkormányzatnak és a szülőknek valódi lehetősége legyen vélemény kifejtésére és érvényesítésére.

“Ezt a kérdést folyamatosan újra kell tárgyalni, meg kell vitatni, és fontos, hogy ez a vita az iskolákban folyjon le”.

Nagy szerint a házi feladatot ma már nem lehet önmagában vizsgálni, együtt kell nézni a diákok terhelésének és teljesítményének egyéb kérdéseivel. “Házi feladat lehet egy másnap számon kért magolás és egy prezentációra való önálló felkészülés is. Nem az a döntő kérdés, hogy van-e házi feladat vagy nincsen, pedagógiailag ez egy elavult fogalom.”

Befagyott struktúrák 

Az Iskolakultúra folyóiratban nemrég megjelent tanulmány részletesen tárgyalja a házi feladattal kapcsolatos nemzetközi szakirodalmat, de a kutatók felmérték az úgynevezett Komplex Alapprogram tapasztalatait is. Ez azért érdekes, mert a 2018-ban kezdődő tanévben Magyarországon bevezetett pedagógia fejlesztési program egyértelműen állást foglalt az alsós házi feladat ellen, és alkalmazása helyett különböző élményközpontú délutáni foglalkozásokat javasolt.

A most közölt felmérés viszont arra jutott, hogy hiába vezették be iskolák a programot, többségükben ez nem tudta felülírni a rossz reflexeket és a befagyott struktúrákat, így a házi feladat alkalmazását sem.

Az, hogy Magyarországon kisebb gyerekek számára is általános a házi feladat, elsősorban a hazai oktatási rendszer elavult felfogásának, illetve a tantervnek és a pedagógusokkal szembeni elvárásoknak a következménye. Ercse Kriszta oktatáskutató szerint itthon a tanulási folyamatról még mindig az a kép él a fejekben, hogy a tudást el kell sajátítani, át kell adni, ennek módja pedig a memorizálás, az ismétlés. Vannak olyan esetek, ahol ez valóban működőképes, például a harcművészetekben vagy a hangszertanulásnál, de a megértésen alapuló tanulásnál egyáltalán nem hatékony eszköz sem a magolás, sem a repetitív tevékenység alapú házi feladat. A tantárgyak többsége ez utóbbi kategóriába tartozik: a matematikai gondolkodás fejlesztését vagy a történelemértelmezés lehetséges szempontjainak feltárását a legkevésbé szolgálja a tanuld meg a definíciókat, az Árpád-házi királyokat, oldd meg az egyenleteket típusú házi feladat – mondja a szakértő. 

Hozzátette ugyanakkor, hogy az iskolán, a tanórán kívüli tevékenységek természetesen nagyon fontosak. Akár egy téma önálló feldolgozása közbeni kutatómunka, akár egy csoportos projektfeladat bármely része, sőt adott esetben még egy-egy memoriter is lehet kiváló pedagógiai feladat. “A kulcs a pedagógiai szemlélet. Az, hogy a tanár hogyan gondolkozik a tanulásról. Ha a tanuló, a tanulócsoport sajátosságainak, az előzetes ismereteknek a figyelembevételével tervezi meg a tanítási folyamatot, amely a diákok saját tudáskonstrukciójának épülését szolgálja, minden módszer és minden tartalom lehet helyénvaló, hiszen a tanulási szükségletekhez igazodik”, mondta.

Jelenleg azonban a legelterjedtebb megközelítés tehát a tudásátadás, a fix tananyagtartalom letanítása és a tanításfókuszú tervezés (mit kell „leadni”). Ebből következik, hogy sok pedagógus egyfajta pufferként is használja a házi feladat lehetőségét. “Mivel a Nemzeti Alaptantervben rögzítve van, hogy milyen tananyagot kell leadni, ha egy tanár nem halad megfelelő ütemben, és tart attól, hogy emiatt előveszik, akkor egyszerűen kiadja házi feladatban azt, ami az órán nem fért bele. A minden tanuló egyéni tanulási útját támogató tanítás ilyen esetekben egyáltalán nem tud működni.” Ercse szerint sem önmagában a házi feladat a kérdés, hanem az  uralkodó pedagógiai kultúra, és amíg az nem változik, addig nem válik elkerülhetetlenné a rendszer egészét és az iskolák napi rutinját meghatározó struktúra átalakítása.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÖtszáz év adatai bizonyítják, hogy a lexikális tudás mellett a kreativitást is jórészt a tanárainktól tanuljukA zeneszerzőket és műveiket vizsgálva kiderült, hogy milyen nagy hatással van egy tanár a diákja kreativitására és sikereire.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegsínylette a diákok teljesítménye az oktatási rendszer változásaitSokat romlottak a magyar diákok eredményei a nemzetközi felméréseken. A trendforduló egybeesett a központosítás és a formális ismereteket hangsúlyozó tanterv bevezetésével.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA balkáni szint felé csúszik a magyar iskolák teljesítményeEgy közoktatási kasztrendszer alakult ki Magyarországon, ami hosszú távon bebetonozza a társadalmi egyenlőtlenségeket, mert nincs felfelé irányuló társadalmi mobilitás, csak lefelé tartó.

Világ alsó tagozat diák oktatás tanár Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán
2022. május 26. 11:57 Pénz, Világ

Holnaptól már önrész nélkül is lakáshitelhez juthatnak a lengyelek

Elindult a fél éve összerakott nagy állami program, de a kritikusai szerint ez az idő pont elég volt ahhoz, hogy el is avuljon.

Váczi István
2022. május 25. 11:31 Világ

Az a csoda, hogy az ukrán hadseregnek még jut üzemanyag

Nyolcvan százalékos importarány, fehérorosz és fekete-tengeri beszerzési útvonalak: Ukrajna üzemanyag-ellátása hihetetlenül sérülékeny volt a háború előtt.

Forint Ferenc
2022. május 24. 14:15 Fizetett hirdetés, Tech, Világ

Nincs lehetetlen – a Porsche Exclusive Manufaktur minden kívánságot teljesít

Nem fér kétség hozzá, hogy ilyen autónk csak nekünk lesz.

Fontos

Török Zoltán
2022. május 26. 15:39 Adat

Önámítás-e az energia tekintetében önellátó Magyarország képe?

Az önellátás gondolata ugyanis tökéletesen szembe megy a klasszikus közgazdaságtan alaptételeivel, melyek a kereskedelem előnyeiről szólnak.

Avatar
2022. május 25. 15:25 Pénz

Valójában nincs plafon az idei államháztartási hiánynál

Mire számíthat Magyarország, ha mégis maradnak a maastrichti kritériumok?

Avatar
2022. május 25. 13:34 Élet

Kétszer akkora erővel csap le az infláció a szegényebb brit háztartásokra, mint a gazdagokéra

70 százalékkal többet fizetnek a rezsiért, mint tavaly ilyenkor, az év második felében újabb nagy áremelés jöhet.