Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2022. január 24. 13:41 Világ

Mire mennek az ukránok az új, nyugati fegyvereikkel az oroszok ellen?

Továbbra sem érkeznek kedvező hírek az Ukrajna körüli konfliktussal kapcsolatban. A legfrissebb baljós jelzés ezzel kapcsolatban, hogy az amerikai külügyminisztérium felszólította a kijevi nagykövetségén dolgozó diplomaták családtagjait, hogy hagyják el Ukrajnát.

Rövidtávon talán abba a véleménybe lehet leginkább kapaszkodni, hogy az orosz elnök nem fogja elrontani az egyre szorosabb szövetségesének számító kínai kollégája nagy eseményét, a február 4-től 20-ig tartó pekingi téli olimpiát. Utána lesz paralimpia is, de ennek visszatartó hatásában már kevésbé lehet bízni, legalábbis ezzel már nem törődött Vlagyimir Putyin, amikor 2014-ben a szocsi téli olimpia után rögtön elrendelte a Krím megszállását.

Február 20. azért is lehet nagyon fontos dátum, mert ekkor ér véget az a tíznapos orosz-fehérorosz hadgyakorlat Belorussziában, amelyre még a távol-keleti katonai körzetből is érkeznek orosz alakulatok. Vagyis ha Vlagyimir Putyin ki akarja adni a támadási parancsot egy nagyszabású háborúhoz, akkor addigra minden feltétel meglesz hozzá.

Közben a jelenlegi ukrán vezetés nyugati támogatói igyekeznek erősíteni az ország védelmi képességeit, olyan mértékben, ami még nem borítja fel az eddigi erőviszonyokat. Az Egyesült Államok a Javelin páncéltörő rakéták után főként kézifegyvereket és lőszert küld, Nagy-Britannia egy másik fajta, angol rövidítése alapján NLAW-nak nevezett könnyű páncéltörő rakétából több ezret, Lett- és Észtország Javelineket és Stinger vállról indítható légvédelmi rakétákat.

Észtország küldött volna D30-as vontatott tarackokat is, de ezt a németek megvétózták. Ez egyébként egy különös történet, hiszen ezeket a 122 milliméteres lövegeket a Szovjetunióban gyártották, Németország az NDK hadseregéből örökölte meg őket, ám mivel nem volt szüksége rájuk, Finnországba kerültek, onnan pedig Észtországba. Az ukrán hadseregnek azért jönnének jól, mert ilyeneket amúgy is hadrendben tart, nem kéne tehát átképezni a kezelőket, valamint a lőszerek és vélhetően a logisztikai háttér is adott.

Fegyverek exportjánál viszont rutinszerűen kiköti az eladó, hogy csak az engedélyével értékesíthetők tovább a harceszközök. Ezt a németek azért nem adják meg, mert általában nem adnak el fegyvereket olyan konfliktuszónába, ahol jó eséllyel azonnal bevetnék őket. Emellett a problémás német történelmi múltra hivatkoznak, így most csak egy tábori kórházat ajánlottak fel az ukránoknak.

Más nyugati országok igazán nagy értékű és összetett fegyverrendszereket – például Patriot légvédelmi komplexumokat – részben azért nem adnak el Ukrajnának, mert ezzel nem akarják provokálni Oroszországot. Másrészt pedig ezek leszállítása és a kezelők kiképzése olyan időigényes, ami a mostani válság szempontjából teljesen irrelevánssá tenne egy ilyen döntést.

Ehelyett a nyugati hatalmak arra törekednek, hogy olyan gyalogsági fegyverekkel lássák el az ukránokat, amelyekkel jelentősebb veszteségeket tudnának okozni az oroszoknak. Tipikusan ilyen fegyverek a páncéltörő rakéták. Ám hogy végül is mennyire hatékonyak lehetnek, az majdnem pontosan ugyanúgy a konfliktus jellegétől függ, mint az, hogy van-e egyáltalán bármi esélye az ukrán fegyveres erőknek.

Ennek megértéséhez jó támpontot ad az Economist elemzése ezeknek a fegyvereknek a működéséről. Mindkét említett típus előnye, hogy a rakéta kilövése után már nem igényel irányítást a kezelő részéről, magától találja meg páncélozott célpontját. A Javelin esetében ez akár 3 kilométerre is lehet, az NLAW-nál viszont csak nagyjából 800 méterre, ami már sokkal kockázatosabb a kezelők számára.

Ez azt jelenti, hogy a katonák bátorsága, morálja fontos a hatékony kezeléshez, és az is egyértelmű, hogy városi vagy erdős terepen nagyobb eséllyel alkalmazhatók. Emellett pedig nagyon fontos, hogy milyen a konfliktus jellege. A szíriai polgárháborúban több mint háromezer páncélozott járművet lőttek ki a lázadók rakétákkal, jelentős részben városi terepen, akár az ellenséges vonalak mögé beszivárogva. Ezt azért is tehették meg viszonylag könnyen, mert a front helyzete sokszor a harcoló felek számára is áttekinthetetlen volt, ritkaságszámba mentek az olyan nagy offenzívák, amikor a védő fél folyamatos hátrálásra kényszerült, és nemigen tudta ellencsapásokhoz megvetni a lábát.

Ebből a szempontból kérdés, hogy az oroszok ilyen offenzívát indítanak-e (ha támadnak egyáltalán), és mivel ehhez megvannak a képességeik, katonai értelemben ez csak rajtuk múlik. Ebben az esetben a frontvonal áttörésekor még mindig jelentős szerepük lehet a páncéltörő rakétáknak, utána viszont már kérdéses, mennyire tudnák megvetni a lábukat a védők a folyamatos nyomás alatt. Ha viszont visszafogottabb, fokozatos, a nemzetközi reakciókat közben tesztelő támadást hajtanának végre az oroszok, akkor nagyobb tér nyílhat a kézi páncéltörő eszközöknek. Főleg, ha településeken belül is zajlanának harcok, de azért ezt az oroszok nagy valószínűség szerint igyekeznének elkerülni, már csak a korábbi csecsenföldi tapasztalataik miatt is.

Emellett a páncélosok nem védtelenek, passzív és aktív védelmi rendszerek is vannak a rakéták ellen. Előbbiek közé tartoznak a füstöt és hőt fejlesztő eszközök, amelyek képesek megzavarni a rakéták szenzorait. A jármű fő páncélzata köré épített rácsszerű kiegészítő védelem pedig azt szolgálja, hogy ezt eltalálva aktiválódjon a rakéta robbanófeje, amely így már nem tudja átütni a normál páncélzatot – vannak viszont már tandem robbanófejjel rendelkezők is, például a Javelin bizonyos altípusa, amely ellen ez kevés. Mindkét típusú passzív védelmi eszközt megfigyelték az ukrán határok közelében gyülekező orosz harckocsikon.

Az aktív védelem pedig azt jelenti, hogy a harckocsira telepített berendezés beméri az érkező rakétát, és ellenlövedékkel semlegesíti azt. Az izraeli tankok már éles helyzetben is használtak sikerrel ilyen rendszert, és valószínűleg az orosz harckocsik egy részét is felszerelték vele – jó eséllyel ezek vezetnék a támadást.

Még ezzel együtt is az olyan könnyen mozgatható és álcázható fegyverekkel mehetnek a legtöbbre az ukránok, mint a hordozható páncéltörő és légelhárító fegyverek, hiszen minden nagyobb eszközt, páncélost vagy löveget aránylag könnyen meg lehet semmisíteni a levegőből légi fölény birtokában, ami minden bizonnyal adott lesz az oroszok számára háború esetén. Igaz, a 2020. őszi hegyi-karabahi háború utolsó szakaszában az azeriek a karabahi örmény hadsereg gyalogságát is erősen támadták a levegőből drónokkal, ami végül összeroppantotta az ellenállást.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVan-e bármi esélye Ukrajnának egy oroszok elleni háborúban?Élesben remélhetőleg nem tudjuk meg a választ, de az erőviszonyok rendkívül egyenlőtlenek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMégis ki mit akar, és mit érhet el az orosz-ukrán hibrid háborúban?A piac nem árazta be, azaz nem számít Ukrajna orosz inváziójára, a híreket higgadtan fogadta, és valószínűleg igaza is van - szakértő szerzőnk részletes elemzésben járja körül ennek okait.

Világ háború orosz-ukrán konfliktus Oroszország rakéták Ukrajna Vlagymir Putyin Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Váczi István
2022. május 19. 11:34 Tech, Világ

Kína egyelőre nem tölti be Oroszországban a technológiai űrt

Bár az orosz-kínai kereskedelem több mint 25 százalékkal nőtt az év első harmadában, a jelek szerint ez nem a technológiai ágazatnak köszönhető.

Váczi István
2022. május 18. 14:54 Pénz, Világ

Történelme során először megy csődbe ma egy ország

Srí Lankának 78 millió dollárt kellene még ma törlesztenie, hogy ne következzen be az 1948-ban függetlenné vált ország első államcsődje, de erre lényegében semmi esély sincs.

Váczi István
2022. május 18. 11:31 Pénz, Világ

Erdősítéssel mentené meg a csokoládét a legnagyobb kakaóbab-termesztő

Olyan sok erdőt vágtak ki korábban, hogy az már a kakaó termesztését is hátráltatja, ezért magántőkét is mozgósítva szeretnék megfordítani a folyamatot.

Fontos

Pálos Máté
2022. május 19. 04:34 Pénz, Vállalat

„Akkor közölték az árat, amikor elindították a kamiont” – jelentős drágulás jön a könyveknél

Évtizedek óta nem volt ekkora káosz a nyomdai megrendelések és a könyvek árképzése körül; előfordul, hogy már gyártás közben kell változtatni egy könyv árán.

Trippon Mariann
2022. május 18. 18:01 Adat, Pénz

Erős volt az első negyedéves növekedés, de fenntartható-e?

Az utóbbi években a magyar gazdaság tartósan az uniós és régiós átlag felett tudott növekedni, az egyensúlytalanságok miatt azonban elkerülhetetlen a gazdaságpolitikai fordulat.

Jandó Zoltán
2022. május 18. 04:34 Pénz, Vállalat

Háromszor annyiért vesszük az orosz gázt, mint a románok, és negyedével drágábban, mint az EU-átlag

Egyetlen olyan uniós tagállam volt februárban, amely drágábban vásárolta az orosz gázt, mint Magyarország: a főbb európai útvonalaktól valóban eléggé elzárt Litvánia.