„Hat év késés és 2,8 milliárd dolláros költségtúllépés” után 2021 legvégén végre eljutott oda az amerikai haditengerészet legújabb repülőgép-hordozója, hogy már éles bevetéseket is teljesíthet.
A USS Gerald R. Ford problémáiról korábban mi is írtunk, és ezek közül a fegyverlifteké különösen makacsnak bizonyult. A nehézséget az okozta, hogy ezek már nem kábelekkel, hanem mágnesekkel működnek, ám a fejlesztésük annyira elmaradt az ütemtervtől, hogy amikor a hajót 2017-ben átadták, még egyetlen egyet sem építettek be a fegyverliftekből. Ezeknek kell a hajótest alsóbb szintjein lévő fegyverraktárakból a fedélzetre továbbítaniuk a rakétákat és bombákat, hogy ott a repülőgépekre rögzíthessék őket, azaz nélkülük fogatlan oroszlán volt a hajó. Beépítés után a működésük bizonyult megbízhatatlannak, de most – ha minden igaz – már sikerült elhárítani a problémákat, így a hadihajó már bevetésre kész.
Az első mondatban szereplő idézet egyébként James Inhofe republikánus szenátortól származik, aki a fegyveres erőket felügyelő bizottság tagjaként visszatérő kritikusa volt a Ford-osztályú hordozók építési programjának – emlékeztet cikkében a Bloomberg. A hat év késéssel azért erősen túlzott, mert amikor 2017 májusában átadta az építő vállalat a hajót a haditengerészetnek, az volt az elképzelt menetrend, hogy 2020-ban teljesítheti első éles bevetését a hordozó. Egy hadihajó átadása ugyanis sosem azt jelenti, hogy másnap már bevetésre kellene indulnia, ezt megelőzően akár több évig is tesztelik, mielőtt éles feladatokat kap. Különösen akkor, ha egy új hajóosztályról van szó, mint a Ford esetében. Könnyen elképzelhető, hogy egy ideig még most is folytatódik a legénység képzése, mielőtt őrjáratozásra küldik a hordozót valamelyik távoli tengerre.
A Ford építését azért is kíséri nagy figyelem, mert 13,3 milliárd dolláros (jelenlegi árfolyamon durván a magyar GDP tizede) költségével ez az amerikai haditengerészet legdrágább hordozója, sőt, minden bizonnyal a világ valaha volt legdrágább hadihajója címet is magáénak tudhatja.
Az más kérdés, hogy a jövő konfliktusaiban is ugyanolyan meghatározó szerepük lehet-e a repülőgép-hordozóknak, mint az utóbbi nyolcvan évben. Ezzel kapcsolatban ugyanis már azt megelőzően is komoly kétségek merültek fel, hogy Oroszország és Kína kísérletek sorával demonstrálta hiperszonikus fegyverei képességeit – ezekkel szemben pedig a mai tudásunk szerint nehéz lenne megvédeni egy akkora célpontot, mint egy repülőgép-hordozó.
