Nincs más választásunk, mint feltúrni a tengereket az ásványkincsekért?
Komolyan felmerült, hogy mélytengeri bányászattal kellene fedezni az energiaátmenet – különösképpen az elektromos autók – miatt megugró fémigényt, de a kérdés nagyon megosztó. A nagy autógyárak egyelőre távol tartják magukat az első ránézésre is meglehetősen természetkárosítónak tűnő megoldástól, a mélytengeri bányászatban érdekelt cégek szerint viszont nincs más megoldás.
Az biztos, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszavágása, az elektromosautó-boom, a növekvő nap- és szélenergia-arány miatt a következő években tovább fog nőni az igény az energiatárolást biztosító akkumulátorokra, ezekhez pedig nikkelre, kobaltra, mangánra és rézre lesz szükség. A tavalyi 11 millió elektromos autóból 10 éven belül könnyen 145 millió lehet globálisan egy előrejelzés szerint.
Ezt az igényt a bányászcégek csak mélytengeri fémbányászattal tudnák kielégíteni, állítják, és még júniusban kiderült, hogy két éven belül meg is akarják kezdeni a mélytengeri fémek felszínre hozását. Arról, hogy a kanadai The Metals Company a mikronéziai szigetország, Nauru térségében bányászni akar, a 21 négyzetkilométer területű szigetország hatáságai tájékoztatták a Nemzetközi Tengerfenék Hatóságot.
Nauru – nem ellentmondásmentes körülmények között – meg is adta az engedélyt a fennhatósága alá tartozó tengerfenék felnyitására. A szabályozás részleteinek kidolgozására 24 hónap maradt, de arról egyelőre megoszlanak a vélemények, hogy pontosan mikor, hol és milyen körülmények között kezdheti meg a mélytengeri bányászatot a három érdekelt cég közül az egyik.
Egy mélytengeri kutatással, a tengerfenék tudományos célú feltérképezésével foglalkozó cég, a Nekton alapítója, Oliver Steeds szerint olyan technológia van a kezünkben, amivel soha nem látott módon fedezhetjük fel az óceánjainkat, és ez elképesztő lehetőség a fejlődésre.
De nem mindegy, mi az ára ennek a fejlődésnek. Az óceánok mintegy 2,2 millió fajának 90 százalékát még nem írta le a tudomány, és nagy kérdés, hogy ilyen korlátozott tudással valóban meg tudjuk-e állapítani, hogy milyen környezeti hatásokkal, fajkihalással járna a két éven belüli mélytengeri bányászat, illetve mennyi időbe telne egy ilyen érzékeny ökoszisztémának a regenerálódás.
A Kaliforniai Egyetem professzora, Douglas McCauley egyenesen hazugsággal vádolta azokat a mélytengeri bányász cégeket, amelyek azt állítják, hogy a megújuló energia miatt berobbanó akkumulátorigényt kizárólag a mélytengerből felhozott fémekkel tudjuk kielégíteni.
Ennek a „hamis narratívának“ a kritikusai, például a Greenpeace kutatóműhelyének tudósa, azzal érvelnek, hogy egyrészt nem is olyan biztos, hogy a következő években annyira sok fémre lesz szüksége az iparnak: az előrejelzések ugyanis a mostani fogyasztásból indulnak ki, és nem számolnak a frissen bevezetett változtatásokkal és alternatív megoldásokkal.
Egyelőre a nagy autógyárak és techóriások is elköteleződtek a mélytengeri biodiverzitás biztosítása mellett: a BMW, a Volvo, a Google és a Samsung az elsők között írta alá a WWF mélytengeri bányászatra vonatkozó moratóriumát. Elvileg a cégek ezzel azt vállalták, hogy nem finanszíroznak mélytengeri bányászatot, nem vásárolnak onnan felhozott fémet, amíg nem értjük jobban az ezzel járó kockázatokat. A BMW képviselője külön is megerősítette a Guardiannak: szándékaik komolyak, tiszta jelzést akarnak küldeni az iparnak arról, hogy a mélytengeri nyersanyagok használata nem opció számukra.
Arról, hogy milyen alternatív energiatárolási módszereket fejleszthetnek a cégek, többféle álláspont létezik. Az egyik megoldás az lehet, ha könnyebben elérhető fémeket használunk – egy kínai elektromosautó-cég például már csak kobalt nélküli akkumulátorokat használ. Egy másik út a kiszolgált akkumulátorok hatékony felhasználása nyersanyagként, illetve eleve könnyebben újrahasznosítható akkumulátorok kifejlesztése – a kaliforniai professzor szerint biztató fejlesztések folynak a területen, egy másik szakértő szerint a következő 10-15 évben áttörés jöhet a lítiumion-akkumulátorok újrahasznosításának hatásfokában.
A mélytengeri bányászatra készülő The Metals Company szerint a BMW és a többi cég felelőtlenül tesz túlzottan optimista állításokat. Honnan fogják beszerezni a szükséges fémeket és milyen környezeti áron? – szegezték a kérdést a gigacégeknek korábban egy közleményben.
Környezetvédő szervezetek szerint viszont a cég hazudik, amikor azt sugalmazza, hogy nincs választásunk. A mélytengerek megőrzésén dolgozó Deep Sea Conservation Coalition képviselője úgy fogalmazott: képesek vagyunk az energia tárolására más anyagokat használni, és mind fogyasztóként, mind megújuló energiaforrásba fektető magán- vagy állami cégként, egyáltalán, társadalomként, ez is a feladatunk.
Világ
Az e-autósok harmada visszatért a benzines vagy dízelautóhoz Németországban
Legalábbis azok közül, akik az idei első kilenc hónapban cserélték le a kocsijukat. A hosszabb távú kilátások ugyanakkor így sem rosszak.
Nem a kínai kölcsönök és kütyük döntik romba a demokráciát a világban
Kína valóban sok elnyomó rezsimet lát el pénzzel és megfigyelőrendszerekkel, de egyes kutatások szerint ez a nyugati világra ugyanúgy igaz.
Kína egyik uniós hídfőállása lett Magyarország, de ki fog ebből hasznot húzni?
A magyarhoz hasonló stratégiák eddig nem sok haszonnal, cserébe viszont jelentős kockázatokkal jártak.
Fontos
A kormány szerint sokat drágultak a lakások, ezért intézkedik, hogy még többet dráguljanak
Lakásprogramot hirdet a fiataloknak a kormány, de félő, hogy ez ugyanúgy hozzájárul az ingatlanok drágulásához, mint korábban a csok és a babaváró.
Nagyon látványosan felülteljesít a magyar futballválogatott
A keret értékéhez képest rendkívül jó eredményeket ér el a magyar csapat, így sok erősebbnek tartott válogatottat előz meg a világranglistán.
Kijött a szám arról, hogy mennyire állt földbe a magyar napelemes piac
Még csak ezerhez közelít idén a támogatással telepített háztartási napelemek száma, a piac beszűkült, döntően a még korábbról átnyúló megrendelésekből él.
