Az építőanyagok drágulása, esetenként hiánya idehaza is sok problémát okozott az utóbbi egy évben, ám míg itthon a legalapvetőbb összetevők közül inkább a kavics és sóder szerepelt a hírekben, több fejlődő országban homokból is egyre nagyobb hiány van.
A problémával korábban részletesen is foglalkoztunk, röviden az a lényeg, hogy az üveg- és különösen a betongyártáshoz rengeteg homok kell, ám sem a sivatagi, sem a tengerparti nem megfelelő ehhez. Így aztán leginkább folyómedrekből termelik ki a homokot, gyakran illegálisan, ami óriási környezeti károkat okoz, emellett pedig sokszor szervezett bűnözői köröket gyarapít.
Mivel a világon évi 40-50 milliárd tonna homokot használnak fel, már egy kisebb hányad kiváltása is jelentős előrelépés lenne. Ezt ígéri egy brit fejlesztés, amelyről a BBC írt, és amely szerint szétválogatott, megtisztított és összeaprított műanyag hulladékkal a homok 10 százalékát helyettesíteni lehet a betonban bármilyen minőségromlás nélkül.
A fejlesztés mögött a Cambridge-i Egyetemen betonszerkezetekre szakosodott John Orr áll, aki az indiai lehetőségeket is tanulmányozta. Az országban a rengeteg építkezés miatt drasztikusan drágult a homok, miközben naponta 15 ezer tonna műanyag hulladékot dobnak ki. Szerinte, ha a módszert India-szerte alkalmaznák, akkor 820 millió tonna homokkal kevesebbre lenne szükség évente. Ráadásul közben a szintén rengeteg gondot okozó műanyag hulladéktól is meg lehetne szabadulni.
Arra is felhívta azonban a figyelmet, hogy az épületek egyszerűbbre tervezésével még kevesebb betonra lenne szükség. Szerinte manapság olyan szinten túltervezik az épületeket, hogy ennek elkerülésével a betonfelhasználás 30-50 százalékkal esne vissza.
Az ugyanakkor megjósolhatatlan, hogy módszere eljut-e valaha a tömeges használatig. Hasonlónak tűnő eljárásról Magyarországon is jelent meg hír, de mi is írtunk olyan útépítési módszerről, ahol műanyag hulladékot használnak fel. Végső soron szintén ilyen a Mol gumibitumen-gyára, amelyből magyar állami támogatással Oroszországban is felépít egy egységet a vállalat.
Világ
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Villantania kell valamit az EU-nak, mielőtt más országokat is rávenne az erősebb klímavédelemre
Egyre fontosabb a zöld diplomácia szerepe, de elegendők lesznek-e az EU által tervezett intézkedések a globális klímavédelmi törekvések felfuttatására?
Fontos
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
