A britek és a németek harmada majdnem mindennap vesz egy új ruhát
Többször is írtunk már arról, hogy az úgynevezett fast fashion, azaz a divat szerint nagyon gyorsan cserélődő ruházati cikkek üzleti modellje mennyire ellentmond a környezettudatosságnak. Ugyanakkor az is közismert, hogy Európán belül a módosabb nyugati országokban hajlandóak és tudnak a lakosok prémiumot fizetni a gyakran drágább környezetbarát megoldások használatáért, viszont a fogyasztásuk is jóval a kelet-európai szint felett van – ez a két jellemző környezetvédelmi szempontból többnyire ellentétben van egymással.
Ennek a kettős helyzetnek az érzékeltetésére tesszük ide most azt az adatsort, amit a német Die Welt közölt, a svájci UBS felmérése alapján. Az újság arról ír, hogy a ruházati ipar komolyan szeretne elszakadni a környezetszennyező bélyegtől, és nagy összegeket hajlandó befektetni olyan új technológiákba, amelyekkel ezt a célt el lehet érni. A jelenlegi fogyasztási modell azonban ebből a szempontból katasztrofális, és főleg Nyugat-Európában az.
Az alábbi ábra azt mutatja be, hogy milyen gyakran vásárolnak az emberek új ruhát a világ egyes részein.
Jól látszik, hogy a britek és a németek élen járnak a fast fashion iránti keresletben, hiszen náluk 31 százalék majdnem mindennap vesz egy új ruhadarabot, és 57 százalék azoknak az aránya, akik hetente többször vásárolnak.
A kínai/japán, illetve az amerikai arány ettől némileg elmarad, de igazán az a rossz a számokban, hogy csak 20 százalék körül vannak azok, akiknél eltelik legalább egy-egy olyan hét, hogy ne vásárolnának valami újat.
Ahogy korábban is írtuk, a ruhaiparban nemcsak az a baj, hogy a gyártás során nagy a környezeti terhelés (és ezért fontos lenne az új ruhadarabok számának csökkenése), hanem az is, hogy az egyre kevertebb (pamut+műanyag) anyagokat szinte lehetetlen használat után üzletileg értelmezhető modellben újrahasznosítani.
A Die Welt ugyanakkor most arra hívja fel a figyelmet, hogy az olyan nagy piaci szereplők, mint az Adidas vagy a H&M és az Ikea olyan kisebb vállalkozások mögé állnak be, amelyek megújuló és újrahasznosítható anyagokkal kísérleteznek.
Élet
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Temetik az otthoni munkát, de éppen most alakul ki a mindenki számára hasznos formája
Szigorításról szólnak a hírek, pedig stabilizálódik a távmunka szerepe, és egyre inkább látszik, hogy hány irodai nappal kerülhetők el a hátrányai.
Fontos
Európában a klímavédelem nyírta ki az olcsó kisautókat, Amerikában Trump vámjai fogják
Az áremelkedés miatt jellemzően az olcsóbb és kisebb típusok tűnhetnek el az amerikai autópiacról. Ilyeneket már Európában is egyre nehezebb találni.
Lemarad a gazdaság a népesség növekedése mögött, ha nem csökken Afrika kizsákmányolása
A nehézségekben a rossz kormányzási gyakorlatoknál is nagyobb szerepe lehet az adóelkerülésnek és az egyoldalú kereskedelmi kapcsolatoknak.
Olyasmiről árulkodhat a rekordalacsony születésszám, amiről a kormány hallani sem akar
Ha folytatódik a kedvezőtlen tendencia, az arra utalhat, hogy a családtámogatások csak előrehozták az amúgy is tervezett gyermekek megszületését.
