A világ erdőterületei az elmúlt tíz évben tovább csökkentek. Mintegy 1,1 százalékos csökkenéssel nagyjából 470 ezer négyzetkilométernyi erdő tűnt el, ami megközelíti Spanyolország méretét. Az erdős területek nagysága azonban jelentősen eltérően változott a különböző földrészek között.
Afrikában közel hat százalékkal csökkent az erődterületek aránya, Dél-Amerikában pedig három százalékkal. Velük szemben Ázsiában jelentősen, közel két százalékkal lett több erdő. Az ázsiai növekedés Kínának köszönhető, ugyanis a kontinensen számottevően csökkent volna az erdők aránya, ha Kína nem erdősít jelentős mértékben.
Kínában 1978-ban indult el egy jelentős erdőtelepítési program Belső-Mongóliában, amely Nagy Zöld Fal néven fut (Afrikában is hasonló néven megy egy még jelentősebb erdőtelepítési projekt). Az erdősítési program eredeti célja az volt, hogy visszaszorítsák a Mongóliával szomszédos területek elsivatagosodását.
Videó az erdősítési programról
A Góbi-sivatagból induló, egyre súlyosabb homokviharok komoly károkat okoztak a kínai mezőgazdaságnak (illetve akár a japánnak, vagy az észak- és dél-koreainak). A sivatagosodás megállítása miatt Kínában évtizedek óta minden tavasszal vállalati dolgozók, kormányzati tisztviselők és iskolások tömegei vesznek részt faültetési programokban az északi határnál.
Mivel a program már évtizedek óta fut, számos tanulsággal szolgál a jövő erdőtelepítéseinek. A kezdetekben számos hibát vétettek a tervezők: eleinte a minél gyorsabb eredmények végett gyorsan növekedő nyárfákat telepítettek, ezeket azonban kártevők támadták meg.
Több millió fát kellett kivágni, látványosan kiütközött a hasonló telepített erdők hátránya: jóval sérülékenyebbek a kártevők és a betegségek ellen az egy vagy néhány fajból álló erdők, mint egy komplett ökoszisztéma. A telepített, egy fafajból állók erdők ráadásul jelentősen kevesebb szén-dioxidot tudnak megkötni, mint a természetes erdők, ami a klímaváltozás mérséklése miatt lenne fontos.
Kína erdőterületei látványosan, harminc év alatt mintegy 50 százalékkal nőttek, így jelenleg nagyjából az ország 23 százalékát borítják erdők. A 220 millió hektáron elterülő erdőknek több mint harmada telepített.
Világ
Épp az ukrajnai háború árnyékában szabadulhat ki Kazahsztán az orosz függőségből
A háború kitörése után Moszkva elvárta volna Kazahsztántól a teljes együttműködést, a közép-ázsiai ország ehelyett viszont megerősítette a kapcsolatatait Kínával és a nyugati országokkal.
Még a vámháborúnál is súlyosabb felfordulást hozhat, ha Trump megadóztatja a kínai hajókat
Trump csapata nemzetbiztonsági kérdésnek tartja a hajógyártás felélesztését, de iparági szereplők szerint csak káosz várható a hajók megsarcolásától.
Európában a klímavédelem nyírta ki az olcsó kisautókat, Amerikában Trump vámjai fogják
Az áremelkedés miatt jellemzően az olcsóbb és kisebb típusok tűnhetnek el az amerikai autópiacról. Ilyeneket már Európában is egyre nehezebb találni.
Fontos
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
