Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2021. május 29. 16:48 Világ

Nincs Karikó Katalinjuk, mégis a Pfizer-típusú vakcinára építenek saját gyárat, nem a kínaira

Melyik országról szólnak a következő mondatok?

A koronavírus-járvány első szakaszaiban a kormánynak sok fejtörést okozott, hogy nehezen és lassan jut megfelelő mennyiségű oltáshoz, ezért minden lehetséges beszerzési forrást kihasznált, többek között a kínai vásárlást is. A kormány felismerte, hogy az országban jelentős hagyományai vannak az oltásgyártásnak, különösen az influenza elleni első generációs (inaktivált teljes víruson alapuló, tyúktojásokban szaporított) vakcinák gyártásának, az egyetemeken pedig megvan a kellő tudás ahhoz, hogy koronavírus-oltásokra is fejlesztések induljanak.

A kormány ezért úgy döntött, hogy a jövőbeni hasonló ellátási zavarok elkerülése érdekében saját vakcina gyártásába kezd, állami támogatással. A program elsődleges célja az, hogy egy esetleges következő pandémia esetén az ország lakosságát minél hamarabb be lehessen oltani a saját vakcinával, a további gyártókapacitásból pedig akár exportálni is lehet majd a terméket.

A fenti két bekezdésnek az a furcsasága, hogy Magyarországra és Thaiföldre egyaránt igaz minden szava.

A történet folytatása azonban innentől kezdve élesen elválik.

A magyar kormány – vélhetően az influenzaoltásokat fejlesztő és gyártó, állami megrendelésekkel stabil üzleti lábakon tartott pilisborosjenői Fluart Kft. hagyományaira alapozva – Debrecenben épít egy új üzemet. Ebben – a hagyományoknak megfelelően – első generációs, inaktivált teljes vírusra alapozott koronavírus-oltásokat gyártanak majd, a kormányzati nyilatkozatok szerint 2022-től. Ez az a típus, amit ma Magyarországon jellemzően „a kínai” néven ismerünk, mert a Sinopharm oltása is ilyen.

Bár a harmadik generációs mRNS-oltások (Pfizer/Biontech és Moderna) használhatóságát részben éppen egy Magyarországról kivándorolt kutatóbiológus, Karikó Katalin munkássága tette lehetővé, a debreceni gyár nem ezt, vagyis a ma legmodernebbnek tartott, és a mostani járványban világszerte leginkább keresett vakcinatípust fogja gyártani. (Egyébként az első és második generációs oltások is lehetnek ugyanolyan hatásosak, mint a harmadik generációsok.)

Ezzel szemben Thaiföldön az első generációs oltás mellett, azzal párhuzamosan az egyik bangkoki állami egyetemen mRNS-alapú vakcina fejlesztésébe is belekezdtek. A ChulaCov19 nevű vakcina ott tart, hogy a klinikai tesztelése az első fázissal éppen most kezdődik el. Az oltás ideális esetben már ez év végén elérhető lesz, de legfeljebb 5 millió dózist tudnak előállítani, ami a csaknem 70 millió lakosú országban nem számít soknak. Nagyobb volument inkább csak jövőre terveznek, ám így is durván egy évvel járnak Magyarország előtt.

Thaiföldnek ugyan nincs Karikó Katalinja, de magyar szemmel nézve különösen érdekes, hogy az elképzeléseikbe egy 2017-es helyi szakmai konferencia után éppen azt a Drew Weissmant vonták be, aki a magyar kutatóval közösen jegyzi a sokszor emlegetett szabadalmat. A thai szakemberek nem győzik hangsúlyozni Weissman szerepét, akár a Nature szaklap faggatja őket a fejleményekről, akár PR-szagú közleményekben kommunikálnak.

A Nature egyébként a fejlesztést vezető thai szakembernek fel is teszi az adekvát kérdést, hogy mi inspirálta az mRNS technológiára való váltást. A válasz pedig elég logikusnak hangzik:

az mRNS-vakcinákban az a gyönyörű, hogy gyorsabban és akár nagy mennyiségben is le lehet őket gyártani, ami hosszabb távon csökkenti a fajlagos költséget.

A thaiok egyébként már 2009-10 után elkezdtek azon gondolkodni, hogy saját gyors reagálású oltóanyaggyártást kellene fejleszteniük, mert akkor a H1N1 influenzajárványban több mint egy évet kellett várniuk a megfelelő oltások importjára. Az első generációs technológiájukat nem tudták elég gyorsan adaptálni az új körülményekre, ezért fordultak a második és harmadik generáció felé.

Bár a koronavírus-járvány kitörése után nem sokkal, már tavaly májusban jó eredményeik voltak a saját mRNS-oltásukkal, a megvalósítás csak döcögve haladt. Fél évnek kellett eltelnie, amíg sikerült finanszírozást találni a projekthez, és sok idő kellett ahhoz is, hogy a gyártástechnológiát a gyártóüzemben meghonosítsák. A vakcinagyár a BioNet-Asia nevű cégnél lesz, amelynek már van DNS-alapú oltásokra fejlesztett saját gyártástechnológiája – ez kétségtelenül előny volt az indulásnál.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa Magyarországon maradok, panaszkodó, középszerű kutató lettem volnaLesz oltás a koronavírus ellen, és talán nem is kell évente megismételni - mondja lapunknak adott interjújában Karikó Katalin, az újfajta vakcina alapelvének egyik kifejlesztője. Elmondja, hogyan élte meg, amikor 1985-ben Szegeden ajtót mutattak neki, és miért nem kap jutalékot egyetlen eladott oltás után sem.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyar kutató tette le a készülő koronavírus-vakcinák alapjaitKarikó Katalin egy amerikai kutatótársával 1998 és 2005 között alapozta meg azt a technológiát, amelyet ma a legígéretesebb vakcinák fejlesztői használnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHiába szeretnénk gyorsan rengeteg oltást gyártani, ez a termék nem olyan, mint a többiEgyedi gyártástechnológia, újfajta alapanyagok, kiépítetlen ellátási láncok, de sokszor maga a biológia is keresztbe tesz.

Világ járvány mRNS oltás Thaiföld Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Mészáros R. Tamás
2021. december 7. 06:51 Adat, Világ

Zakatol, de nem jut előre a Magyarország nevű összeszerelő üzem

A magyar gazdaságban megtermelt érték egyre nagyobb részét exportáljuk, de nem lépünk feljebb a nemzetközi termelési láncokban az OECD friss adatai szerint.

Pletser Tamás
2021. december 6. 17:04 Világ

Idehaza is drágulhat az áram az új német kormány zöldítő tervei miatt

Vágyálmai miatt Németország lényegesen magasabb áramárakkal szembesülhet, és mivel Magyarország ugyanennek az elektromos rendszernek a része, itt is hasonló tendenciák lesznek.

Váczi István
2021. december 6. 13:41 Világ

Már több lesz a kövér, mint az éhező gyermek a világban jövőre

Amióta létezik az emberiség, a gyermekek alultápláltsága összességében mindig nagyobb probléma volt, mint a túlsúlyuk, jövőre azonban ez szinte biztosan megváltozik.

Fontos

Török Zoltán
2021. december 7. 17:46 Pénz

Mit tanulhatunk Harry Pottertől az inflációról?

A sorozat első kötetében elpusztították a bölcsek kövét, így a későbbiekben nem fenyegette infláció a szereplőket. A mi világunkban ez kicsit bonyolultabb.

Jandó Zoltán
2021. december 7. 16:37 Pénz, Vállalat

Kiderült, kinek adta el az állam a volt Malév-székházat 3,8 milliárdért

Az a vállalkozó szerezte meg az államtól a Malév-székházat, aki a budapesti repülőteret épp az állammal közösen vásárolná meg. Nem ez volt az első hatalmas ügylet a felek között.

Vonyó Tamás
2021. december 6. 06:36 Közélet

Ha a magyarok ma nyugati szinten élnének, az maga lenne a történelmi csoda

Nem zárkóztunk fel gazdaságilag, de legalább történelmi perspektívából nézve nem is maradtunk le -véli a milánói Bocconi Egyetem docense. Ez a G7 Holnap Felzárkózás című vitasorozatának második része.