Az Oxfordi Egyetemmel közösen fejlesztett műhús két év múlva az angol boltok polcain lesz
A laborban fejlesztett műhúsok várható fogadtatása a fejlett világban egyre kedvezőbb lehet, a vegetarianizmus fő okai között ugyanis ma már fontos helyen áll a vágóhidakkal szembeni ellenszenv és a környezetvédelem. A műhúsokat ugyan állati eredetű mintákból fejlesztik-növesztik, de egyrészt nem kell hozzá az állatokat levágni, és még tömegesen tartani sem – utóbbi a környezeti terhelés megszüntetését is jelenti.
Ahogy például a Business Green angol szaklap írja, az Ivy Farm Technologies az Oxfordi Egyetemmel közösen olyan megoldást fejlesztett, amelynek alkalmazásával az elsők között hozhat kereskedelmi forgalomba műhúst az Egyesült Királyságban. A cég azt mondja, hogy 2023-ban megjelenik a termékeivel a brit szupermarketekben és vendéglőkben, és utána hamarosan saját márkás húsgolyót és hamburgert dobna piacra.
A fejlesztés alapja jelenleg sertés, a kiindulási szöveteket érzéstelenített állatok lábából veszik ki, és a megfelelő tápanyaggal illetve vitaminokkal ellátott bioreaktorban növesztik meg. A cég 16 millió font (6,5 milliárd forint) tőkebefektetést keres, amelyből az egyetemhez közel építené fel a saját k+f bázisát. A tervek szerint 2025-re már évi 12 ezer tonna műsertéshúst gyártanának, ami azt jelentené, hogy 170 ezer sertés tartását és levágását váltanák ki.
Ross Tucker, az Ivy Farm egyik alapítója hentes famíliából származik, de azt mondja, hogy a húsipar a jelenlegi formájában fenntarthatatlan, mert a globális növénytermesztésnek már csaknem a feléből takarmány készül, és ez az arány még nőni is fog.
A hús- és a tejipar együttesen a világ üvegházhatású gázkibocsátásának 18 százalékáért felel, és globális szinten a hús iránti kereslet várhatóan nőni fog, alapvetően a fejlődő világ népességnövekedésének következtében. Ezt a keresletet a hagyományos húsipari megoldásokkal csak úgy lehet kielégíteni, ha az erdőirtások üteme jelentősen növekszik.
Az Ivy Farmnál úgy számolnak, hogy 10 dekagramm kolbász előállítása jelenleg 1,5 kilogramm szén-dioxid kibocsátással jár, míg ugyanezt laborban előállítva 0,4 kilogrammra csökken. A cég már felvette a kapcsolatot a helyi élelmiszerügyi hatóságokkal, és azt tervezi, hogy a világ számos országában engedélyt fog kérni a termékei forgalmazására.
Jelenleg Szingapúr az egyetlen ország, ahol tavaly év vége óta lehet műhúst forgalmazni, az engedély ott laborban fejlesztett csirke alapú termékre vonatkozik.
Világ
Kifürkészhetetlen, hogy milyen gazdaságpolitika jön, ha Trump nyer
Egyszerre védené a „dolgozó emberek", a hazai ipar és a milliárdos befektetők érdekeit, újabb vámháborút ígér, ami az exportfüggő Magyarországnak is fájhat.
A Lukoil-blokád csak újabb ürügy az ukrajnai magyar vétóra, meddig mehet ez?
A fegyverszállításokat ugyan nem tudja blokkolni Magyarország, de a támogatások kifizetését igen, és minden jel szerint meg is teszi, amíg lehet.
Mennyi esélye van Kamala Harrisnek legyőzni Trumpot?
A fogadóirodák oddsai alapján 38 százalék, de az elmúlt hetekben már minden felmérés azt mutatta, hogy több, mint a regnáló elnöknek.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
