Hírlevél feliratkozás
Mészáros R. Tamás
2021. május 13. 06:53 Tech, Világ

Tavaly még mindenki rajtuk röhögött, aztán kerestek 46 milliárd dollárt

Egy éve ilyenkor a japán SoftBank telekom- és IT-óriás és vezetője, Szon Maszajosi a nemzetközi gazdasági sajtó pofozózsákja volt. A SoftBank 14 évnyi menetelés után először jelentett veszteséget, ráadásul a bukás hirtelen jött és hatalmas volt: derült égből egy 12,7 milliárd dolláros mínusz jött össze. 

Ez nagyrészt Szon grandiózus befektetési alapja, a részben a SoftBank, részben szaúdi és abu-dzabi olajpénzből gründolt, százmilliárd dolláros Vision Fund számlájára volt írható, amely 18 milliárdot bukott, miután számos befektetése bedőlt. 

Százmilliók mentek el például egy kutyasétáltatós applikációra, a Wagre, amely valamiért nem futott be. Az Oyo nevű indiai cégből a világ legnagyobb hotelláncát akarták faragni, de Kínában befuccsolt a terjeszkedés. A legnagyobb blamázst a WeWork nevű irodaüzemeltető „startup” hozta össze, amelyről tervezett tőzsdei bevezetése előtt kiderült, hogy a cégnek nem nagyon van üzleti terve, pénzügyi helyzete csapnivaló, vezetője pedig teljesen inkompetens.

A WeWork-betlin (amelyről annak idején részletesen is írtunk) önmagában 10 milliárd dollárt bukott az alap, de akkortájt éppen nagy mínuszokat könyvelt el két másik befektetése, az Uber tartós gyengélkedése és az Alibaba kínai pártállami vegzálása miatt is. A Vision Fundot a startup-láz állatorvosi lovaként, a közelgő technológiai lufi potenciális előjeleként kezdték emlegetni.

Ehhez képest a SoftBank május 12-én közzétett pénzügyi jelentése szerint a tavalyi brutális mínuszok után a 2020-as üzleti évet (amely Japánban április elsejétől március 31-ig tart) 45,8 milliárd dolláros nettó nyereséggel zárták. Ezzel a SoftBank lett a világ harmadik legnagyobb profitot termelő vállalata 2020-ban az Apple (57 milliárd) és a Saudi Aramco (49 milliárd) után.

Ahogy a tavalyi váratlan bukásért, úgy a gyors fordulatért is nagyrészt a Vision Fund felelős. Bár az alap sokat bírált stratégiája is változott, a fontosabb elem a külső környezet alakulása volt. A technológiai részvényekbe ömlik a pénz, a koronavírus-járvány az alap számos, korábban nem különösebben érdekes részesedését is jelentősen felértékelte, és a tőzsdei jegyzések felfutásából is nagyon jól jöttek ki.

A cég szerint arról van szó, hogy az idő őket igazolta, és a technológiai forradalomba fektettek; ám természetesen most is vannak, akik arra figyelmeztetnek, hogy ha eddig nem is, most már biztosan lufiról van szó. 

To the moon (and back)

Szon Maszajosi eddig sem a konzervatív befektetési filozófiájáról volt híres. A koreai származású Szon nagyapja bányász volt, apja disznókat tenyésztett, ő viszont már diákként dollármilliomos lett az  1980-as években: először a Sharpnak adott el egy fordítószoftvert 1,7 millióért, majd a legendáriumok szerint további 1,5 milliót hozott össze, amikor a Kaliforniai Egyetem hallgatójaként japán játékgépeket importált Amerikába. Japánba visszatérve a SoftBank nevű cégével eleinte szoftverkereskedelembe fogott, de az igazán nagy bizniszt az 1990-es évek közepén, a japán telekommonopólium megtörésével hozta össze.

Szon a SoftBank tőzsdére lépéséből származó pénzből többet között a Yahoo és az Alibaba első befektetői egyikévé vált, és az ezredfordulóra a világ leggazdagabb emberei között találta magát. Aztán 2001-ben, a dotkomlufi kidurranásakor rövid időn belül 70 milliárd dollárral csökkent a vagyona (ez azóta is világrekord), a SoftBank pedig a csőd szélére került. Azonban az Alibaba felfutásának és néhány japán befektetésének köszönhetően nem sokra rá ismét talpra állt, és a SoftBank tavalyig töretlenül terjeszkedett.

Szon étvágyát ugyanakkor a jelek szerint nem elégítették ki a SoftBank cégfelvásárlásai, úgyhogy 2016-ban összehozta a világ messze legnagyobb kockázati tőkealapját, a 100 milliárd dolláros Vision Fundot, hogy ígéretes startupokba fektessen. Az összeg méretét jelzi, hogy a világ második legnagyobb kockázati tőkealapja 15 milliárd dollár felett diszponál; a Vision Fund annak idején egymaga annyi pénzt vonzott be, mint az összes többi amerikai kockázati tőkealap két és fél év alatt összesen. A tőke nagy részét két arab olajmonarchia, a 45 százalékos részesedéssel bíró Szaúd-Arábia és 15 százalékot birtokló Abu-Dzabi adta, a Softbank 25 százalékkal szállt be.

A Vision Fund egy meglehetősen egyszerű stratégiát követ: annyi pénzt tol az ígéretesnek ítélt startupokba, hogy azok erőfölénybe kerüljenek, és vetélytársaikat lenyomva a piacuk domináns szereplőjévé váljanak. Ez természetesen gyors növekedést biztosít a felkarolt startupok számára, de sokszor hatalmas bukásokhoz is vezet, mint például a fent említett WeWork, Wag és Oyo esetében. Másrészt miközben Szon arról beszél, hogy a jövőt építő innovatív technológiákba fektet, a bírálatok szerint innováció helyett egy régi és a technológiai haladást pont hogy hátráltató monopolkapitalista hozzáállásról van szó.

Az alap teljesítményét pedig a pletykák szerint a belső feszültségek is lehúzták: a Vision Fund vezetésének fontos tagjai az utóbbi években egymásnak adták az ajtót, és a cég tavaly egy év alatt megvált 500 fős munkaerejének 15 százalékától. 

Feltámadt

A Vision Funddal szembeni bírálatok azonban manapság jóval halkabbak, mint egy-másfél évvel ezelőtt. „Eddig az volt a narratíva, hogy a SoftBank egy csomó rossz befektetést csinált, miközben (az alapnál) mindenki egymás hátba szúrásával volt elfoglalva. Az utóbbit sikerült letekerni, és közben nagyot változott azoknak a cégeknek a megítélése is, ahova bevásárolták magukat” – mondta Financial Timesnak a SoftBank egy nagyrészvényese. 

Rajeev Mistra, az alap vezetője tavasszal egy konferencián arról beszélt, hogy a világ nagyon más hely ma, mint 2020 januárjában volt, és nem fog visszatérni a régi kerékvágás. Egy év alatt három átlagos évnyi technológiai fejlődés ment végbe, és „egyre több bizonyíték van rá, hogy a járvány minden demográfiai csoportban olyan jelentős változásokat indított el, amelyek egy generáció alatt csak egyszer jönnek el.” 

Ez kicsit konkrétabban három dolgot jelent. Egyrészt visszavettek a korábbi, agresszív terjeszkedésből, és a kiszemelt startupok brutális feltőkésítése helyett elkezdtek (magukhoz képest) kisebb befektetésekkel próbálkozni: míg korábban néhány nagy célpontra szórták a milliárdokat, az utóbbi évben másfél tucat cégbe tettek egyenként átlag 120 millió dollárt.

Ennél jóval fontosabb eleme a sikernek, hogy tavaly március óta a tőzsdeindexek ismét lángra kaptak a világgazdaság permanens – a járvány hatásainak ellensúlyozása érdekében jelentős jegybanki és kormányzati mentőcsomagokkal megtámogatott – pénzbőségének köszönhetően.

A befektetők különösen nagy érdeklődést tanúsítottak a kockázatosabb, cserébe nagy potenciállal bíró technológiai részvények, és azon belül is a járvány alatt felfutó technológiák iránt. A Vision Fund számos, az utóbbi kategóriába tartozó érdekeltséggel rendelkezik, így például az online ételrendelés, az e-kereskedelem, az egészségügyi termékek és szolgáltatások, a biotech vagy akár az online  használatautókereskedő-platformok piacán is nagyot kaszált különböző befektetésein keresztül. 

Kajaszállítás, használt autó, genomika

Szintén elengedhetetlen eleme volt a feltámadásnak, hogy az Egyesült Államokban az utóbbi évben felfutottak a nyilvános részvénykibocsátások. Emiatt maga az alap is arra biztatta a zártkörűen működő cégeket, amelyekben nagyobb részesedése volt, hogy mielőbb menjenek tőzsdére. „Elég világosak azt illetően, hogy szeretnék, ha mindenki tőzsdére menne. Ez egy életre szóló lehetőség, meg kell ragadni”, mondta egy érintett cég vezetője a Nikkei japán üzleti lapnak.

Az utóbbi két folyamat kombinációjának köszönhetően például a DoorDash nevű online ételrendelő szolgáltatás első nyilvános részvénykibocsátása 11 milliárd dollára értékelte a SoftBank részesedését a cégben, miközben az eredeti befektetésük 680 millió dollár volt. De jelentősen növelte a Vision Fund portfóliójának értékét az Opendoor nevű ingatlanos startup, az Auto1 nevű német online autókereskedő platform, a Relay Therapeutics nevű, onkológiai gyógyszereket gyártó amerikai cég vagy a szintén amerikai a 10x Genomics genomikai és biotechnológiai startup tőzsdére lépése is

A legutóbbi nagy dobás a dél-koreai Coupang e-kereskedelmi platform volt, amely márciusban lépett a New York-i tőzsdére. A cégbe közvetlenül a Softbank egymilliárddal szállt be 2015-ben, majd a Vision Fund 2018 novemberében további 2 milliárd dollárt invesztált. A Coupang tőzsdei bevezetése ehhez képest március végére 28 milliárd dollárra értékelte a japán részesedést.

A talonban pedig vannak még jelöltek: a Vision Fundnak komolyabb részesedése van az eredetileg a kínai Uberként indult, de számos más szolgáltatási területre is belépő Didiben; az ehhez nagyon hasonló, jellemzően Délkelet-Ázsiában piacvezető Grabben; valamint a TikTok applikáció mögött álló kínai ByteDance-ben is.

Tavaly márciusban a SoftBank-részvény árfolyama hatezerről háromezer jen alá esett. Ma már 21 éves csúcsponton van a cég, május 12-én kilencezer jen körül járt a papír a tokiói tőzsdén, ennél csak a dotkomlufi hajnalán volt drágább.

Maradtak szkeptikusok

A tőzsdei bevezetések mellett a Vision Fund az utóbbi időben a részvényeladásokon is nagyot kaszált. Ahogy a dotkomlufi után, úgy most is az Alibaba volt az egyik aranytojást tojó tyúk, az Alibaba-részvények eladása fontos eleme volt a stabilizációnak tavaly. Kétmilliárdot hozott az örök pénznyelő, de a tőzsdén az utóbbi időben jól teljesítő Uber is; és az izraeli vállalati kommunikációs platformban, a Slackben korábban vásárolt részesedésével is jól járt az alap.

Az eredmények javulása pedig nem csak a kockázatosabb befektetések beérésének köszönhető: a SoftBanknak az Amazonban, az Alphabetben vagy a Facebookban is van pár tízmilliárd dollárnyi részesedése, amelyeken hatalmasat kaszált az utóbbi évben.

Ennek ellenére a Vision Fund és a SoftBank feltámadása nem mindenkit győzött meg. Miközben Szon és beosztottjai ma is arról beszélnek, hogy a jövő technológiai forradalmába fektetnek, mások úgy vélik, a nagy dobások átmenetiek lehetnek, és továbbra is fennállnak azok a fundamentális problémák, amelyek a tavalyi bukáshoz vezettek.

Curuo Micunobu, a Citi elemzője például arról beszélt a Financial Timesnak, hogy Vision Fund csupán az alacsony kamatok és a piacok pénzbősége hajtotta részvénypiaci raliból profitál; amint az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve elkezdi csökkenteni eszközvásárlási programját és emelni az alapkamatot, hirtelen vége lesz a jó világnak. „Az emberek tudják, mit kell tenni, ha megáll a zene. A SoftBank is tudja, ezért értékesítik az eszközeiket és csökkentik adósságukat. A Vision Fund túljutott a (tavaly) márciusi válságon, de a következő stresszteszt a laza monetáris politika vége lesz”, mondta.

A Nikkei üzleti lap egy névtelen elemzőt idéz, aki szerint „az árfolyamok nevetséges szinten mozognak, de nem azért, mert a SoftBank jó munkát végzett, hanem mert a piac ki van éhezve a tőzsdei bevezetésekre. A nagy kérdés, hogy ez meddig tart majd, és a SoftBank képes lesz-e az exitre egyes helyeken”.

Erre a kérdésre a várakozások szerint hamarosan választ is kaphatunk. Az amerikai tőzsdéken az inflációs várakozások erősödése és a monetáris politika ezzel párhuzamos szigorodására vonatkozó előrejelzések miatt május elején már megkezdődött az eladási hullám, és egyes toprészvények ára is elindult lefelé. Ezt illetően pedig külön sebezhetőséget jelent, hogy hiába a diverzifikáció, értékalapon a Vision Fund portfoliójának kétharmada mindössze tíz cégben koncentrálódik. Azaz még nem dőlt el, hogy tényleg Szon Maszajosi nevet-e a végén, bár persze kérdés, hogy minek a végén, saját bevallása szerint ugyanis a milliárdos 300 éves távlatban gondolkozik.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPénzügyi forradalmat ígértek, a pártállam adta a másikatAz Alibaba pénzügyi ága a világ legnagyobb tőzsdei kibocsátására készült, de a vállalat által ígért technológiai forradalom sok volt a kínai szabályozóknak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEreszt a technológiai lufi, de nem biztos, hogy ki is durranVajon túlfinanszírozáshoz vezet-e, hogy minden befektető hisz a saját unikornisában? A jelek szerint igen, de egyelőre a veszteségek ellenére is van elég tőke.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA beszívott srác, aki majdnem hülyét csinált mindenkibőlAdam Neumann egy közösségi irodás céggel szeretett volna a világ valaha volt leggazdagabb emberévé válni. Kiderült, hogy csak egy lufit fújt.

Tech Világ befektetési alap Japán részvénypiac softbank Szon Maszajosi technológiai vállalatok tőzsdei bevezetés vision fund Olvasson tovább a kategóriában

Tech

Forint Ferenc
2022. május 24. 14:15 Fizetett hirdetés, Tech, Világ

Nincs lehetetlen – a Porsche Exclusive Manufaktur minden kívánságot teljesít

Nem fér kétség hozzá, hogy ilyen autónk csak nekünk lesz.

Torontáli Zoltán
2022. május 22. 17:04 Tech, Vállalat

Jön a napelemes rendszer, amelyet bárki összerakhat otthon, és engedélyeztetni sem kell

Felcsíptetik az erkélykorlátra, bedugják a konnektorba, és azonnal nyomja az áramot például a hűtőnek vagy a villanybojlernek.

Váczi István
2022. május 20. 14:14 Tech

Kiváltható az étolaj, de ennek eszköze még jobban megdrágult

A forró levegős sütőkbe lényegében nem kell étolaj, de három év alatt átlagosan több mint 60 százalékot drágultak a piacvezető magyar e-kereskedő cég szerint.

Fontos

Jandó Zoltán
2022. május 26. 04:12 Pénz

Visszafizettél 20 milliót a 10 milliós hiteledből és még mindig tartozol 10 millióval – így állna egy frankhitel ma

A háború újabb durva pofont adott volna a frankhiteleseknek. Lemodelleztük, hogy állna most egy ilyen tartozás: a forintosítással sokat spóroltak a devizahitelesek, de a legjobb döntés a forinthitel volt.

Avatar
2022. május 25. 13:34 Élet

Kétszer akkora erővel csap le az infláció a szegényebb brit háztartásokra, mint a gazdagokéra

70 százalékkal többet fizetnek a rezsiért, mint tavaly ilyenkor, az év második felében újabb nagy áremelés jöhet.

Váczi István
2022. május 25. 11:31 Világ

Az a csoda, hogy az ukrán hadseregnek még jut üzemanyag

Nyolcvan százalékos importarány, fehérorosz és fekete-tengeri beszerzési útvonalak: Ukrajna üzemanyag-ellátása hihetetlenül sérülékeny volt a háború előtt.