Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2020. szeptember 29. 06:51 Pénz

Ömlik a befektetők pénze a technológiai cégekbe

Soha nem látott magasságokba nőtt az amerikai technológiai tőzsdén, a Nasdaq-on jegyzett technológiai cégek értéke. A befektetők úgy tűnik, arra számítanak, hogy nemcsak hosszú ideig fogunk otthonról dolgozni, hanem hogy hosszú távon is jelentős lesz a digitális szolgáltatások iránti kereslet.

A Nasdaq-cégek értéke ötödével nőtt csak év eleje óta. Mindezt úgy, hogy közben egy óriási visszaesés is volt márciusban a koronavírus-járvány okozta gazdasági félelmek miatt. A visszaesést szédületes sebességgel dolgozta le a tőzsde, és ha csak a technológiai cégek értékének növekedését nézzük, nem is gondolhatnánk, hogy példa nélküli gazdasági visszaesés van az Egyesült Államokban és szinte mindenütt máshol is a világban.

A befektetők nem is a cégek mostani teljesítményét jutalmazzák. Az árfolyam-nyereség arány (PE)*price per earnings ratio azt mutatja meg, hogy mennyire bíznak az adott cégek jövőjében a befektetők. Ma már átlagosan az egyéves nyereség 26-szorosát kell kifizetni egy-egy vállalkozás részvényéért. Könnyen belátható, hogy ez csak akkor éri meg, ha legalább három éven át folyamatosan 20 százalékot nő az egy részvényre jutó profit, miközben az árfolyam nem változik. Csakhogy a piaci elemzők a következő három évre 6 százalékos profitemelkedést várnak a Nasdaq-cégeknél.

 

A fő kérdés, hogy a befektetők gazdasági racionalitás mentén döntenek, vagy éppen egy újabb dotkomlufit fújnak. Ezt nem is olyan könnyű eldönteni, és valószínűleg a helyes válasz az, hogy is-is.

Az utóbbi hónapokban a SoftBank nevű japán vállalatcsoport a Financial Times becslése szerint akár 30 milliárd dollárnyi spekulatív vásárlást*Opciós ügyleteket kötöttek még a II. negyedévben, amikor olcsók voltak a papírok, és messze a piaci ár feletti eladási árat határoztak meg. Ez pedig később önbeteljesítő jóslatként hajtotta a piacot a magasabb árak felé, a befektetők minél olcsóbban és gyorsabban akartak ilyen papírokat venni, hogy minél többet adhassanak el az opciós áron. Mivel a SoftBank hedge fundja eleve nem is volt ismert korábban, ez komoly átláthatósági kérdéseket is felvetett. is végrehajthatott az amerikai technológiai vállalatok piacán, és amikor ez a pénzáram elapadt, gyors zuhanásba kezdtek a nagy technológiai cégek árfolyamai. De még ez után a megtorpanás után is még mindig jelentős a tőzsde idei száguldása.

A technológiai cégek esetében mindig is nagy a kockázat: attól tudnak igazán sikeresek lenni, ha gyorsan és olcsón skálázható szolgáltatásokat találnak ki. Egy autómegosztó rendszer pár ezer előfizetővel is működhet akár nyereségesen is, de igazán akkor lesz jó üzlet, ha százmilliókat tud elérni. A befektetőknek azt kell beárazni, hogy kinek mennyi esélye van erre.

A cégek értékelésére azonban a PE mutató, bár jó kiindulási alap, de nem elég. A PVGO mutató a növekedési lehetőségek jelenértékét adja meg, és számítása során a PE mellett az alacsony kamatkörnyezetet is figyelembe veszik. Kocsi János, az Amundi részvényportfólió-menedzsere a Nasdaq-részvényekről készített elemzése pedig azt mutatja, hogy egyáltalán nem kirívóan optimisták a mai befektetők, a kamatkörnyezetet is figyelembe vevő árazások csak kis mértékben magasabbak a hosszú távú historikus átlaghoz képest.

A Nasdaq esetében jelenleg a részvények értékének nagyjából 40 százalékát teszi ki a jövőbeni növekedés jelenértéke, a Lehman-válság előtt (12-13 éve) ez még 55 százalék volt, a dotkomlufi idején pedig 80 és 100 százalék közötti. Azt azonban látni lehet a piacon, hogy a karantén idején inkább a Nasdaq-részvények felé fordultak a befektetők, majd a lazítások idején a hagyományosabb, S&P-n jegyzett egyéb vállalatok kerültek ismét előtérbe.

A részvények árazására a legnagyobb hatással azonban nem is a karantén, a koronavírus vagy a technológiai változások vannak. A példa nélküli jegybanki lazítás miatt a fejlett világban 0 százalékos kamatszint van, még akár 10 éves államkötvény-befektetések esetében is, miközben az eszközök árai növekednek.

Kocsi János szerint a befektetőknek aszimmetrikus a kockázatértékelése. A nagyon alacsony kamatok miatt az államkötvények és a készpénz tartása reálértelemben vagyonvesztést okozhat, ezért mindenképpen keresik a profittal kecsegtető befektetési lehetőséget a befektetők, és ezért nagyobb kockázatot is hajlandók vállalni, mint korábban. A kis nyereségért is vállalnak ma már kockázatot, mert ez is sokkal csábítóbb a biztos veszteséghez képest.

A kockázatos eszközök árfolyamának szárnyalását a jegybanki pénznyomtatás generálta elsősorban, a deflációs erők térnyerése a fejlett piacokon ennek szépen megágyazott  – véli Kocsi. A befektetők szempontjából igen kedvező történet végére akkor kerülhet pont, ha az árszínvonalat eddig leszorító erők mérséklődnek, de erre még nem utal semmi. A mérleg másik oldalán a protekcionizmus esetleges további térnyerése széttöredezheti a globális termelési láncolatokat, aminek lehet inflációs hatása, és akár némi szigorításra is ösztönözheti a jegybankokat. Áttételesen ezért is lesz fontos az amerikai elnökválasztás kimenetele, hogy ez hoz-e új gazdaság- és külpolitikát, és ezzel átalakul-e a kockázatos befektetési eszközök árazása.

Amerika szárnyal, Európa felfedezésre vár

A jegybanki forrásbőség miatt természetes módon a jelentősebb növekedést ígérő, a válságnak ellenálló technológiai piac cégei felértékelődnek. Az év elején még 17,7 ezer milliárd dollár volt a piaci értéke a technológiai tőzsde cégeinek, szeptember közepén viszont már 20,7 ezer milliárd. Összehasonlításul: a magyar GDP 2019-ben 161 milliárd dollárt tett ki. 15 cég van, amelyik többet ér, mint a magyar egyéves GDP.

A felértékelődés alapvetően a nagy nemzetközi cégekre, Amerikára koncentrálódik. Oszkó Péter, az OXO csoport alapító-tulajdonosa szerint Európában nem látni ilyen robbanásszerű folyamatot. Magyarországon sem alakult át a startupok és technológiai cégek értékelése a koronavírus-járvány hatására – nálunk nem 20-30-szoros PE arány a jellemző, hanem a legjobban teljesítő projektek esetében is inkább csak 5-10-szeres, ami a technológiai cégek jelenlegi kedvező növekedési környezetében igen jó megtérülést tesz lehetővé.

A nagy nemzetközi cégek iránti keresletet az is motiválja, hogy aki tech cégbe szeretne beszállni, a Microsoft vagy az Apple részvényeit akár itthonról is könnyen megveheti, hazai startupok viszont – egyelőre – nincsenek a tőzsdén. Magyarországon sokkal jellemzőbb az üzleti angyaloktól, a magánbefektetőktől kapott finanszírozás, illetve a jelentős állami források. Nyilvános befektetési instrumentumokon keresztül a globális technológiai növekedésben résztvevő hazai szereplők sikereiből jelenleg nincs mód részesedni.

A hazai cégeknek és a befektetőknek is előnyös, ha a magyar technológiai vállalkozások megjelennek a Budapesti Értéktőzsdén, hiszen az értékelési előnyüket kihasználva mindkét fél jelentős nyereséghez juthat – véli Oszkó Péter.

Elképesztő kereslet

Nemcsak a részvényárak nőnek szédületesen, hanem számos cég is. A Wayfair nevű amerikai bútor webáruház a második negyedévben 2 milliárd dollárról 4,3 milliárdra növelte bevételét. Ez ráadásul nem is egy olyan klasszikus online cég, aminél csak a szerverkapacitást kell növelni az új vásárlóknál, itt valós logisztikát is kellett szervezni.

A Netflix árbevétele negyedével nőtt az előző évhez képest a második negyedévben. Új rekordot állítottak fel, egyetlen negyedév alatt 10,2 millió új előfizetőjük lett, a tavalyi 2,7 millió közel négyszerese. Természetesen mindkét céget segítette a koronavírus, de akik egyszer elkezdenek egy ilyen szolgáltatást használni, ritkán mondanak le róla.

Ez is jól mutatja, hogy milyen elképesztő ütemű a piacok átalakulása, szinte mindenben az online kihívók ideje jött el. Az biztos, hogy rengeteg új szolgáltatás és technológia továbbra is nagyon népszerű lesz, ha túlleszünk a koronavírus-járványon, csak azt nehéz megmondani, hogy melyek lesznek ezek.

Anat Admati, a Stanford Egyetem gazdálkodás és közgazdaságtan professzora a Bloombergnek nyilatkozva azt emelte ki, hogy a járvány után lesznek olyan most elterjedt fogyasztói szokások, amik megmaradnak, míg mások visszaállnak a korábban megszokott formára. A befektetőknek pedig azt kell most kitalálni, hogy mely cégek adják az előbbi megoldásokat. 

Nagyot nőnek, nagyot falnak

Sokan pedig biztosra mennek, ezért a behemótokban bíztak: a Microsoft, az Amazon, az Apple és az Alphabet (a Google anyavállalata), valamint a Facebook elképesztő szárnyalást bemutatva ma már az S&P 500 vállalat értékének 22 százalékát teszi ki. Ez még a dotkomlufi idején sem volt ilyen magas az akkor öt legnagyobb tech céget figyelembe véve.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzárnyaló billiókMeddig emelkedhetnek még a technológia sztárcégek? Érdemes felkészülni, hogy nem mindig a várt irányból jönnek a változások.

A koronavírus-járvány nyertesei kapcsán a legtöbbeknek a Zoom juthat eszébe, és valóban elképesztő növekedést produkált a cég – az augusztus 31-gyel záruló második féléves adataik szerint 0,6 milliárd dollár (181 milliárd forint) volt egyetlen negyedévben a bevételük, 355 százalékos növekedéssel.

Az már kevesebbeknek jut eszébe, hogy például a Microsoft is nagy nyertese volt a videokonferenciák gyors terjedésének: a nagyvállalatok a Teams alkalmazást kezdték sosem látott mértékben használni, illetve az Office 365 iránt is megugrott a kereslet. A cég egy év alatt 13 százalékkal növelte bevételeit, ami 4,44 milliárd dolláros ugrás. 

A big tech-nek is hívott óriásvállalatok azért is jól teljesíthetnek a befektetők körében, mert ezeknek a cégeknek nemigen vannak adósságaik, miközben rengeteg profitot termelnek. Csakhogy az utóbbi néhány év elképesztő ütemű szárnyalása miatt már nem tűnik reálisnak a további ilyen ütemű növekedés – nyilatkozták a Goldman Sachs szakértői a Finanical Times-nak.

Ez új lehetőség a feltörekvő cégeknek: ha a befektetők úgy látják, hogy már nem olyan jó üzlet a big tech, akkor más nagy növekedésű cégeket kereshetnek.

Lejtmenetben a Szilícium-völgy?

A koronavírus elvileg a legtöbb technológiai cég számára új piacokat nyithat meg, mégis sosem látott leépítési hullám volt a Szilícium-völgyben. A leépítéseket gyűjtő oldal szerint 566 cég 79 ezer munkatárstól vált meg szeptember elejéig. Ez igen jelentős, hiszen a 2001-es dotkomválság idején 200 ezer munkahely szűnt meg. Igaz, azóta sokszorosára nőtt az iparág, így arányaiban ez jóval kevesebb.

Az otthonról dolgozás terjedése magára a tech iparágra is jelentős hatással lehet: miért kellene fenntartani a kiemelkedően drága kaliforniai cégközpontokat, ha eleve sokan nem is maradtak ott a koronavírus-járvány miatt, és máshonnan dolgoznak? Ráadásul a cégtulajdonosok, a milliárdos befektetők is innen messze vásároltak házakat, nyaralókat.

Technológiai startupokat már sokszor távmunkában építenek fel a világ különböző részein élő csapatok. Így a járvány hatása az is lehet, hogy az ismét felpörgő startupéletben már sokkal kevésbé lesz központi szerepe a Szilícium-völgynek. Nem mellékesen ez a költségeket is csökkenteni tudja, hiszen a még az Egyesült Államok szintjén is nagyon drága térségben óriási fizetéseket kell adni, már csak az elképesztő ingatlanárak miatt is.

És ezen nem csak a kis garázscégek gondolkodtak el: Mark Zuckerberg úgy nyilatkozott a CNN szerint, hogy január 1-jén megkérdezik munkatársaikat, hogy honnan dolgoznak, és az ottani költségszinthez mérten alakítják át a fizetéseket. És nem kevés emberről van szó: az alkalmazottaik felénél számolnak azzal, hogy távolról fognak dolgozni.

Márpedig a válság azt mutatta meg, hogy a startupoknál is fontosabb szerepet kell adni a pénzügyi fenntarthatóságnak. Magyarán nem csak a növekedés a lényeg, hanem hogy eközben nyereségesen vagy legalábbis üzemi szinten profitot termelve működjenek a cégek.

A startupok iránti befektetési kedvet nem lehet olyan könnyen év közben mérni, mint a tőzsdei árfolyamokat. A brit piacról azonban a Seed Legals felmérése azt mutatja, hogy nemhogy megállítani nem tudta a koronavírus a befektetéseket, de kifejezetten jelentős a növekedés, főként a nyári hónapokban. A cégek értékelése sem változott érdemben, a befektetői megállapodások aláírása a tavaszi lezárásokat követően a nyárra már a korábbi szintre állt vissza.

A KPMG Venture Pulse összeállítása alapján az idei második félévben, amikor a koronavírus-járvány a leginkább pusztított a világban, 60,2 milliárd dollár kockázati tőkebefektetést hajtottak végre 4,5 ezer cégbe. Ez tizedével ugyan elmarad a 2019-es második negyedévtől, de a gazdasági visszaesés is 9,8 százalék volt ugyanebben az időszakban az OECD-országokban. Európában idén 10,2 milliárd dollár volt a befektetés, ötödével elmaradva a tavalyi értéktől.

Az új cégek finanszírozása esett leginkább vissza, ám a beinduló gazdaságban és az átmeneti bizonytalanságok leküzdése után a befektetők ismét megjelenhetnek, és még több forrás juthat a startupoknak. Az amerikai adatokban már látszik a kilábalás: júliusban 6,4 milliárd dollárt fektettek be, ami egy százalékkal magasabb a tavalyi értéknél.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHúsz éve nem volt olyan tőzsdemámor, mint mostAz amerikai tőzsdei befektetők 20 éve, a dotkomlufi kipukkanása előtti időszak óta nem voltak olyan optimisták, mint most.

Pénz koronavírus Nasdaq startup technológiai vállalatok Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Avatar
2020. október 18. 17:30 Pénz

Legyőzték a győztesek átkát az idei Nobel-díjas szomszédok

Az árverések hatékonnyá tételéért díjazták Robert Wilsont és Paul Milgromot az idei közgazdaságtani Nobel-emlékéremmel.

Avatar
2020. október 14. 17:01 Pénz

Mielőtt 400 forint lenne az euró

Akik a leginkább befolyásolni tudják a forint árfolyamát, abban érdekeltek, hogy gyengüljön. Ennek fényében a 400-as euró nincs is olyan messze.

Torontáli Zoltán
2020. október 9. 17:41 Élet, Pénz

Aki eddig nem tervezett napelemet a tetőre, húzzon bele, mert megszűnik a szaldóelszámolás

Kiderült, hogy igaz, amit már hetek óta lebegtetnek a piacon: 2024-től megszűnik a szaldóelszámolás lehetősége a napelemes rendszereknél.

Fontos

Bucsky Péter
2020. október 23. 07:06 Közélet

Kevesebb a hajléktalan, de egyre reménytelenebb a helyzetük

Az utóbbi évek gazdasági fellendülése során viszonylag sokan törtek ki a hajléktalanságból, a hátramaradók viszont egyre idősebbek és rosszabbul képzettek.

Hajdu Miklós
2020. október 22. 06:35 Adat

Hiába jól képzett sok magyar dolgozó, nincs elég színvonalas munkahely

A nagyobb jólléthez nemcsak minőségi oktatás és ellátás kell, hanem a dolgozni tudó és akaró lakosságban rejlő potenciál kiaknázására alkalmas állások is.

Kasnyik Márton
2020. október 21. 16:43 Világ

Biden szinte már elnöknek érezheti magát, de pont így volt ezzel négy éve Clinton is

Hónapok óta stabil és nagy a demokrata előny, két hét múlva jön az elnökválasztás. Maradt még bizonytalanság?