Beárazták a britek, hogy a természet mennyivel dobta meg a turisztikai bevételeket
Az Egyesült Királyság statisztikai hivatala, az Office for National Statistics (ONS) számításai alapján a természeti környezet 17 milliárd fonttal, tehát nagyjából 7 ezer milliárd forinttal járult hozzá 2019-ben a turizmushoz.
Ezen belül Anglia esetében a 2019 és 2011 közötti időszakban 30 százalékos növekedést, Skóciában és Walesben pedig 55 és 37 százalékos csökkenést becsültek. Észak-Írországra vonatkozóan nem közöltek adatbecslést. A statisztikai hivatal számításai szerint a környezet átlagosan a turisztikai kiadások 8 százalékához járul hozzá valamilyen módon, főleg városnézéshez, futáshoz és biciklizéshez kapcsolódó kiadásokon keresztül – írja a Bloomberg.
Ezek az első adatok a turizmussal kapcsolatban abban a nagyobb projektben, aminek a célja Nagy-Britannia „természeti tőkemérlegének” megalkotása. Az idei ENSZ klímaegyeztetések házigazdája, Boris Johnson miniszterelnök ezt a törekvést a politikai agendájának egyik központi elemévé tette. A statisztikai hivatal pedig a gazdaság egyes részeire vonatkozóan már bele is vágott a mérlegek megalkotásához szükséges munkába.
Legutóbb például arra adott becslést, hogy az Egyesült Királysághoz tartozó tengerfenék több gazdasági értéket teremt az ország számára a szén-dioxid elnyelésével, mint azzal, hogy ha kibányásznák az alatta lévő olajat és földgázt.
A Bloomberg cikke szerint a statisztikai hivatal 211 milliárd fontra becsülte ezeknek a tengeri területeknek az értékét. Az ONS becslése alapján a tengerfenéken lévő hínár, homok, továbbá a szikes mocsarak évente legalább 10,5 millió tonna szén-dioxidot nyelnek el, ami évente pénzben mérve 57,5 milliárd fontnyi gazdasági értéket jelent. Összehasonlításképpen, az Egyesült Királyság területén lévő erdők 55 milliárd fontnyi értéket hoznak létre évente.
Mivel a tenger szén-dioxid-elnyelő képességére vonatkozó becslések mindig nagyon bizonytalanok, az ONS a lehető legkonzervatívabb becslést publikálta. Ebből az is következik, hogy a valóságban akár hatszor nagyobb értéket is létrehozhat a tengerfenék az Egyesült Királyság partjainál. Ez az érték ráadásul még nőhet is, ha a kormány terveinek megfelelően az ipari termelés során keletkező szén-dioxid egy részét a 2050-re elérendő nettó nulla szén-dioxid-kibocsátási cél érdekében a tengerfenék alá temetnék.
A tengerfenék ilyen jellegű felhasználásánál a statisztikai hivatal számításai alapján csak a turisztikai felhasználás, a strandolás hoz létre nagyobb gazdasági értéket. A megújuló energia pedig kezdi megközelíteni értékében a tengerfenék békén hagyását, ugyanis egyre több szélturbinát telepítek az Egyesült Királysághoz tartozó tengereken. 2008 óta a tengeri szélenergia kapacitása 37-szeresére nőtt a szigetországban.
A természeti tőke mérése és számontartása érdekében az Egyesült Királyság egy bizottságot is létrehozott, ami évente jelentést ad ki a „természeti tőkemérleg” aktuális állásáról. A 2020-as kiadás megjegyezte, hogy a mezőgazdasági és halászati szabályozásban korlátozottan történt előrelépés, ugyanakkor a 2050-es nettó kibocsátásra vonatkozó törvényt üdvözölte a jelentés. A dokumentum a 2018-as 25 éves környezeti tervben (25 Years Environmental Plan) kitűzött céllal kapcsolatban „korlátozott” előrelépésről ír, miközben megjegyzi, hogy környezet állapota több területen is tovább romlott.
Nem az Egyesült Királyság az egyetlen ország, ami hasonlóval próbálkozik, a Reuters összefoglalója szerint Új-Zélandon, Kínában, Belize-ben és a Bahamákon is voltak már szakpolitikai szintű törekvések a természeti rendszerek figyelembe vételére a döntéshozatalban. Március közepén az ENSZ Statisztikai Bizottsága is elfogadott egy sztenderdizált módszertani keretrendszert, és az ENSZ szerint jelenleg több mint 34 ország, többek között Brazília, Dél-Afrika és India is kísérletezik a „természeti tőke” mérésével.
Élet
Csak a magyarok lettek boldogtalanabbak a régióban a cseheken és a szlovákokon kívül
A kelet- és közép-európai régió 17 országából összesen ötben volt tavaly alacsonyabb a boldogságindex, mint Magyarországon.
Indokolatlanul sok hulladék keletkezik az egészségügyben
Rengeteget spórolhatna az ellátórendszer, ha nem lenne ennyire rászokva az egyszer használatos eszközökre.
Ne támogassuk tovább a gazdagokat!
Közvetlenül és közvetve is sok pénzzel támogatja a földgáz, a benzin és a gázolaj felhasználását az állam, ami növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket.
Fontos
Kozmetikázni akarja az inflációt a kormány, vagy a választók árérzékelésére játszik?
A boltok után a bankok következnek, a cél egyszerre lehet a statisztika kozmetikázása és hogy a választói bázis kisebb inflációt érzékeljen.
Ingatlanbirodalmat építenek a NER-es építőiparban szerzett pénzből
Az állami megbízásokból megnövesztett cégrészt eladták a NER-en belül, majd a pénzből elkezdtek ingatlanokat venni.
Mitől működik egy vásárlói bojkott?
Nehéz úgy kikerülni a sarki kávézót, ha nincs másik a közelben, és nehéz büntetni egy céget, ha a vásárlók nem hiszik el, hogy minden egyes vásárlásuk számít.
