Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2021. március 19. 12:54 Élet, Világ

Tömeges oltás mellett is több gátja van a nyájimmunitás elérésének

A Nature szaklap összefoglaló cikkében azt írja, hogy a nyájimmunitás határának átlépése egyre kevésbé tűnik valószínűnek, és ennek öt fő oka van. Emlékeztetnek, hogy a legtöbb szakmai becslés szerint a népességnek körülbelül 60-70 százalékban kellene immunissá válnia a koronavírussal szemben ahhoz, hogy ezt a határt átlépjük, a világjárvány visszaszoruljon, és az élet visszatérjen a járvány előtti mederbe.

Újabban azonban egyre kevésbé tartják valószínűnek ezt az ideális forgatókönyvet, a szakmai többség kezd egyre inkább azzal számolni, hogy a járvánnyal hosszabb távon is együtt kell élnünk (mint például az influenzával), és a nagyfokú átoltottság ellenére is újabb fellángolásokkal kell majd szembenéznünk.

Egyrészt nagy bizonytalanságot okoz, hogy még mindig nem tudjuk pontosan, mennyire akadályozzák meg az oltások a fertőzés továbbadását. A beoltott emberek is megfertőződnek, az oltás megvédi őket attól, hogy súlyosabban betegek legyenek, de a fertőzést továbbadhatják.

A most széles körben használt oltásokról tudjuk, hogy jól védik a beoltottat, arról azonban sokkal kevesebb a minőségi információ, hogy mennyire képesek blokkolni a vírus terjesztését. Ha utóbbi csak mérsékelt, akkor a vírusfertőzés terjedni fog a beoltottak között és rajtuk keresztül is, azaz általában nézve is sokkal nehezebben fog visszaszorulni. Ha egy oltás nem akadályozza meg teljesen a vírus terjedését, akkor a nyájimmunitáshoz logikusan 100 százalékos átoltottságra lenne szükség, ez azonban egyelőre elképzelhetetlen.

A második nehézség az oltások egyenlőtlen földrajzi és korosztály szerinti eloszlása. Izrael a legjobb példa erre, ahol a lakosságnak már a fele megkapta az oltás mindkét adagját, mivel azonban más országokhoz hasonlóan ott is az idősektől haladnak a fiatalabbak felé, és utóbbiak kevésbé hajlandóak felvenni az oltást, a nyájimmunitás eléréséhez szükséges tempó csökken.

Azokban az országokban, ahol a fiatalok aránya viszonylag magas – és különösen a 18 év alattiak vannak sokan, akiket egyelőre nem lehet beoltani -, a 18 év felettiek körében csaknem 100 százalékos átoltottságra lenne szükség a nyájimmunitáshoz. Pillanatnyilag ez is lehetetlennek tűnik, az első, gyerekek számára is érvényes engedélyekre pedig még biztosan sok hónapot kell várni.

A legtöbb ország nem képes teljesen elszigetelni magát a környezetétől, Izraelben hiába van 50 százalék felett az egyéni védettség, ha a környező országokban még az egy százalékot sem éri el, a vírust pedig nem lehet megfogni a határokon.

A harmadik ellenünk dolgozó tényező a mutációk folyamatos felbukkanása. Ahogy arról mi is többször írtunk korábban, a brazíliai Manaus városának példája azt mutatja, hogy hiába érik el valahol lokálisan (ezúttal sajnos főleg átfertőződés árán és nem oltással) a nyájimmunitás-közeli állapotot, és hiába szorul vissza a járvány, egy új mutáció szinte ugyanúgy letarolja a népességet.

Az oltásainkkal és azok folyamatosan várható módosításával versenyt futunk a mutációkkal, és az említett földrajzi elszigetelés lehetetlensége nem a mi malmunkra hajtja a vizet.

A negyedik tényező, hogy továbbra sem tudjuk nagy biztonsággal megmondani, mennyi ideig és milyen hatással védi meg a fertőzésen átesett embereket a természetes immunválasz. Ha csak pár hónap védettség biztos, akkor nagy nyomás alatt vagyunk, hogy a felgyógyult népességet is mihamarabb oltsuk be. További bizonytalanság, hogy még az oltások hatását is mérni kell, és dönteni kell arról, hogy milyen időközönként érdemes azokat újra felvenni – az influenza története is azt mutatja, hogy ha rendszeresen meg kell újítani a védelmet, akkor a lokális járványok nem szüntethetők meg.

Végül pedig az is lassíthatja a nyájimmunitáshoz vezető úton a tempót, ha a beoltottak lazítanak a védekező és távolságtartási szokásaikon. Izraelben is látszik a Nature szerint, hogy a beoltottak jóval többet találkoznak egymással és másokkal is, mint korábban, márpedig nincs tökéletes védettség, és a fertőzés terjesztésének lehetősége így megnő.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkDelhiben a lakosság többsége átesett a koronavíruson, de egy brazil város példája mutatja, hogy nincs közel a nyájimmunitásA kétmilliós Manausban hiába kapta el a lakosság 76 százaléka a koronavírust, most újra tombol a járvány, vélhetően egy új variáns miatt.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Világ fertőzés Izrael nyájimmunitás oltás vakcina Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Bucsky Péter
2024. július 25. 18:19 Élet, Pénz

Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál

Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.

Váczi István
2024. július 19. 11:22 Élet

Tavaly a mezőgazdaság mentette meg a magyar gazdaságot, idén viszont lehúzhatja

A forróság és a szárazság egyre inkább veszélyezteti a kukorica és a napraforgó termését, ami negatívan befolyásolhatja az ország gazdasági teljesítményét.

Torontáli Zoltán
2024. július 19. 05:26 Élet

Sok buktatót és csapdát kell elkerülnie, aki az otthonfelújítási milliókra pályázik

Nagy a rohanás az 1990 előtt épült családi házak felújítását segítő programnál, ami túlárazásokhoz és átgondolatlan korszerűsítési döntésekhez vezethet.

Fontos

Jandó Zoltán
2024. július 24. 05:46 Adat

Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma

Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.

Torontáli Zoltán
2024. július 23. 15:58 Adat, Vállalat

A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban

Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.

Torontáli Zoltán
2024. július 23. 13:52 Adat, Pénz

Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük

A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.