Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2021. március 19. 12:54 Élet, Világ

Tömeges oltás mellett is több gátja van a nyájimmunitás elérésének

A Nature szaklap összefoglaló cikkében azt írja, hogy a nyájimmunitás határának átlépése egyre kevésbé tűnik valószínűnek, és ennek öt fő oka van. Emlékeztetnek, hogy a legtöbb szakmai becslés szerint a népességnek körülbelül 60-70 százalékban kellene immunissá válnia a koronavírussal szemben ahhoz, hogy ezt a határt átlépjük, a világjárvány visszaszoruljon, és az élet visszatérjen a járvány előtti mederbe.

Újabban azonban egyre kevésbé tartják valószínűnek ezt az ideális forgatókönyvet, a szakmai többség kezd egyre inkább azzal számolni, hogy a járvánnyal hosszabb távon is együtt kell élnünk (mint például az influenzával), és a nagyfokú átoltottság ellenére is újabb fellángolásokkal kell majd szembenéznünk.

Egyrészt nagy bizonytalanságot okoz, hogy még mindig nem tudjuk pontosan, mennyire akadályozzák meg az oltások a fertőzés továbbadását. A beoltott emberek is megfertőződnek, az oltás megvédi őket attól, hogy súlyosabban betegek legyenek, de a fertőzést továbbadhatják.

A most széles körben használt oltásokról tudjuk, hogy jól védik a beoltottat, arról azonban sokkal kevesebb a minőségi információ, hogy mennyire képesek blokkolni a vírus terjesztését. Ha utóbbi csak mérsékelt, akkor a vírusfertőzés terjedni fog a beoltottak között és rajtuk keresztül is, azaz általában nézve is sokkal nehezebben fog visszaszorulni. Ha egy oltás nem akadályozza meg teljesen a vírus terjedését, akkor a nyájimmunitáshoz logikusan 100 százalékos átoltottságra lenne szükség, ez azonban egyelőre elképzelhetetlen.

A második nehézség az oltások egyenlőtlen földrajzi és korosztály szerinti eloszlása. Izrael a legjobb példa erre, ahol a lakosságnak már a fele megkapta az oltás mindkét adagját, mivel azonban más országokhoz hasonlóan ott is az idősektől haladnak a fiatalabbak felé, és utóbbiak kevésbé hajlandóak felvenni az oltást, a nyájimmunitás eléréséhez szükséges tempó csökken.

Azokban az országokban, ahol a fiatalok aránya viszonylag magas – és különösen a 18 év alattiak vannak sokan, akiket egyelőre nem lehet beoltani -, a 18 év felettiek körében csaknem 100 százalékos átoltottságra lenne szükség a nyájimmunitáshoz. Pillanatnyilag ez is lehetetlennek tűnik, az első, gyerekek számára is érvényes engedélyekre pedig még biztosan sok hónapot kell várni.

A legtöbb ország nem képes teljesen elszigetelni magát a környezetétől, Izraelben hiába van 50 százalék felett az egyéni védettség, ha a környező országokban még az egy százalékot sem éri el, a vírust pedig nem lehet megfogni a határokon.

A harmadik ellenünk dolgozó tényező a mutációk folyamatos felbukkanása. Ahogy arról mi is többször írtunk korábban, a brazíliai Manaus városának példája azt mutatja, hogy hiába érik el valahol lokálisan (ezúttal sajnos főleg átfertőződés árán és nem oltással) a nyájimmunitás-közeli állapotot, és hiába szorul vissza a járvány, egy új mutáció szinte ugyanúgy letarolja a népességet.

Az oltásainkkal és azok folyamatosan várható módosításával versenyt futunk a mutációkkal, és az említett földrajzi elszigetelés lehetetlensége nem a mi malmunkra hajtja a vizet.

A negyedik tényező, hogy továbbra sem tudjuk nagy biztonsággal megmondani, mennyi ideig és milyen hatással védi meg a fertőzésen átesett embereket a természetes immunválasz. Ha csak pár hónap védettség biztos, akkor nagy nyomás alatt vagyunk, hogy a felgyógyult népességet is mihamarabb oltsuk be. További bizonytalanság, hogy még az oltások hatását is mérni kell, és dönteni kell arról, hogy milyen időközönként érdemes azokat újra felvenni – az influenza története is azt mutatja, hogy ha rendszeresen meg kell újítani a védelmet, akkor a lokális járványok nem szüntethetők meg.

Végül pedig az is lassíthatja a nyájimmunitáshoz vezető úton a tempót, ha a beoltottak lazítanak a védekező és távolságtartási szokásaikon. Izraelben is látszik a Nature szerint, hogy a beoltottak jóval többet találkoznak egymással és másokkal is, mint korábban, márpedig nincs tökéletes védettség, és a fertőzés terjesztésének lehetősége így megnő.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkDelhiben a lakosság többsége átesett a koronavíruson, de egy brazil város példája mutatja, hogy nincs közel a nyájimmunitásA kétmilliós Manausban hiába kapta el a lakosság 76 százaléka a koronavírust, most újra tombol a járvány, vélhetően egy új variáns miatt.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Világ fertőzés Izrael nyájimmunitás oltás vakcina Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Debreczeni Anna
2024. március 27. 10:15 Élet

Szomszédunk jobban aggódik a bolygóért, mint gondolnánk

Minden országban alulbecsülik az emberek a klímaváltozás miatt aggódók arányát a népességen belül, ami nehezebbé teszi a harcot ellene.

Pálos Máté
2024. március 26. 16:40 Adat, Élet

Sokkal többe kerültek az adófizetőknek a Most vagy soha! első heti nézői, mint a Kincsemé

Nézőszámban az első héten nagyjából sikerült elérni a Kincsem szintjét, az állami támogatáshoz viszonyítva azonban más a helyzet.

Hajdu Miklós
2024. március 23. 04:34 Élet

Lecseng a rekordmelegben szerepet játszó El Niño, a hűvös vízfelszínt hozó La Niña lép majd a helyébe

A Csendes-óceánt illető éghajlati jelenségek következményeit áttételesen világszerte lehet érzékelni, igaz, egyre inkább az üvegházhatású gázok kibocsátása a döntő tényező az időjárás alakulásában.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. március 27. 17:22 Adat, Világ

Ne azt nézd az új GDP-adatokban, hogy Románia előttünk jár, van benne sokkal érdekesebb is

Már nem érdemes arról beszélni, hogy Ausztria elérhetetlen messzeségbe került, reménytelenül loholunk Csehország, Szlovénia vagy Litvánia után.

Elek Péter
2024. március 27. 04:34 Pénz

Tényleg olyan fantasztikus a világ első számú sztárrészvénye?

Eddig nagyon jó és meggyőző sztori volt az Nvidia, de merész dolog azt feltételezni, hogy növekedése a következő években is töretlen marad.

G7.hu
2024. március 26. 19:00 Közélet

Új tulajdonoshoz kerül a G7

A Telex vezetői által alapított Gazdrovat Kft.-hez kerül a G7 gazdasági portál.