Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2021. március 19. 12:54 Élet, Világ

Tömeges oltás mellett is több gátja van a nyájimmunitás elérésének

A Nature szaklap összefoglaló cikkében azt írja, hogy a nyájimmunitás határának átlépése egyre kevésbé tűnik valószínűnek, és ennek öt fő oka van. Emlékeztetnek, hogy a legtöbb szakmai becslés szerint a népességnek körülbelül 60-70 százalékban kellene immunissá válnia a koronavírussal szemben ahhoz, hogy ezt a határt átlépjük, a világjárvány visszaszoruljon, és az élet visszatérjen a járvány előtti mederbe.

Újabban azonban egyre kevésbé tartják valószínűnek ezt az ideális forgatókönyvet, a szakmai többség kezd egyre inkább azzal számolni, hogy a járvánnyal hosszabb távon is együtt kell élnünk (mint például az influenzával), és a nagyfokú átoltottság ellenére is újabb fellángolásokkal kell majd szembenéznünk.

Egyrészt nagy bizonytalanságot okoz, hogy még mindig nem tudjuk pontosan, mennyire akadályozzák meg az oltások a fertőzés továbbadását. A beoltott emberek is megfertőződnek, az oltás megvédi őket attól, hogy súlyosabban betegek legyenek, de a fertőzést továbbadhatják.

A most széles körben használt oltásokról tudjuk, hogy jól védik a beoltottat, arról azonban sokkal kevesebb a minőségi információ, hogy mennyire képesek blokkolni a vírus terjesztését. Ha utóbbi csak mérsékelt, akkor a vírusfertőzés terjedni fog a beoltottak között és rajtuk keresztül is, azaz általában nézve is sokkal nehezebben fog visszaszorulni. Ha egy oltás nem akadályozza meg teljesen a vírus terjedését, akkor a nyájimmunitáshoz logikusan 100 százalékos átoltottságra lenne szükség, ez azonban egyelőre elképzelhetetlen.

A második nehézség az oltások egyenlőtlen földrajzi és korosztály szerinti eloszlása. Izrael a legjobb példa erre, ahol a lakosságnak már a fele megkapta az oltás mindkét adagját, mivel azonban más országokhoz hasonlóan ott is az idősektől haladnak a fiatalabbak felé, és utóbbiak kevésbé hajlandóak felvenni az oltást, a nyájimmunitás eléréséhez szükséges tempó csökken.

Azokban az országokban, ahol a fiatalok aránya viszonylag magas – és különösen a 18 év alattiak vannak sokan, akiket egyelőre nem lehet beoltani -, a 18 év felettiek körében csaknem 100 százalékos átoltottságra lenne szükség a nyájimmunitáshoz. Pillanatnyilag ez is lehetetlennek tűnik, az első, gyerekek számára is érvényes engedélyekre pedig még biztosan sok hónapot kell várni.

A legtöbb ország nem képes teljesen elszigetelni magát a környezetétől, Izraelben hiába van 50 százalék felett az egyéni védettség, ha a környező országokban még az egy százalékot sem éri el, a vírust pedig nem lehet megfogni a határokon.

A harmadik ellenünk dolgozó tényező a mutációk folyamatos felbukkanása. Ahogy arról mi is többször írtunk korábban, a brazíliai Manaus városának példája azt mutatja, hogy hiába érik el valahol lokálisan (ezúttal sajnos főleg átfertőződés árán és nem oltással) a nyájimmunitás-közeli állapotot, és hiába szorul vissza a járvány, egy új mutáció szinte ugyanúgy letarolja a népességet.

Az oltásainkkal és azok folyamatosan várható módosításával versenyt futunk a mutációkkal, és az említett földrajzi elszigetelés lehetetlensége nem a mi malmunkra hajtja a vizet.

A negyedik tényező, hogy továbbra sem tudjuk nagy biztonsággal megmondani, mennyi ideig és milyen hatással védi meg a fertőzésen átesett embereket a természetes immunválasz. Ha csak pár hónap védettség biztos, akkor nagy nyomás alatt vagyunk, hogy a felgyógyult népességet is mihamarabb oltsuk be. További bizonytalanság, hogy még az oltások hatását is mérni kell, és dönteni kell arról, hogy milyen időközönként érdemes azokat újra felvenni – az influenza története is azt mutatja, hogy ha rendszeresen meg kell újítani a védelmet, akkor a lokális járványok nem szüntethetők meg.

Végül pedig az is lassíthatja a nyájimmunitáshoz vezető úton a tempót, ha a beoltottak lazítanak a védekező és távolságtartási szokásaikon. Izraelben is látszik a Nature szerint, hogy a beoltottak jóval többet találkoznak egymással és másokkal is, mint korábban, márpedig nincs tökéletes védettség, és a fertőzés terjesztésének lehetősége így megnő.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkDelhiben a lakosság többsége átesett a koronavíruson, de egy brazil város példája mutatja, hogy nincs közel a nyájimmunitásA kétmilliós Manausban hiába kapta el a lakosság 76 százaléka a koronavírust, most újra tombol a járvány, vélhetően egy új variáns miatt.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Világ fertőzés Izrael nyájimmunitás oltás vakcina Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Stubnya Bence
2024. június 20. 13:50 Élet, Közélet

Cserben hagyják Nagy Mártont a nagy állampapírkamatokat bezsebelő magyarok

Idén a lakosság egy része jelentős kamatjövedelemhez jut állampapírok után, de a többségük nem költeni akar belőle, ahogy a kormány szeretné, hanem újra befektetné.

Hajdu Miklós
2024. június 20. 08:14 Élet

Magyarországon még csak hőségriadó van, de Görögországban már áldozatokat is szedett a meleg

Hiába maradt abba a felmelegedésre rásegítő El Niño, a globális hőmérsékleti csúcsok továbbra is folyamatosan dőlnek.

Torontáli Zoltán
2024. június 19. 06:00 Élet, Közélet

Inkasszóval és késlekedéssel szorítja a pénzügyi hurkot Budapesten a kormány

Eddig 30 milliárd forintot inkasszált a kincstár az állammal perben álló fővárostól, amely a neki járó uniós pénzek jelentős részéhez azért nem jut hozzá, mert a pályázatokat nem írták ki.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. június 20. 05:05 Pénz, Vállalat

Miért emelik a cégek az áraikat a várható idei infláció többszörösével?

A béremelésekhez és a verseny hiányához is köze van annak, hogy néhány szolgáltató szektorban a tavalyi inflációt közelítő mértékben emelték idén az árakat.

Mészáros R. Tamás
2024. június 19. 05:03 Közélet

Az EU-csatlakozás korunk legnagyobb gazdasági csodája

A 2004-es bővítés globális összevetésben is példátlan felzárkózást hozott a térségünkben. Egy erről szóló friss tanulmány a magyar gazdaságpolitikát és az ukrán csatlakozásról szóló vitákat is más megvilágításba helyezi.

Torontáli Zoltán
2024. június 18. 16:30 Tech, Vállalat

Közép-kelet-európai versenytársak szorítják ki a magyar tőkét a magyar e-kereskedelemből

A Foxpost eladása újabb jele annak, hogy a régióban hosszabb távon a magyar cégek nem rúgnak labdába.