Delhiben a lakosság többsége átesett a koronavíruson, de egy brazil város példája mutatja, hogy nincs közel a nyájimmunitás
A delhi önkormányzat múlt héten jelentette be, hogy a város lakosságának 56 százaléka eshetett át a koronavíruson, miután 28 ezer lakoson végeztek el antitest teszteket. A vizsgálat alapján tehát a nagyjából 20 milliós Delhiben több mint 10 millióan eshettek át a fertőzésen, szemben a 635 ezres hivatalos esetszámmal.
Az eredményt több helyi politikus is üdvözölte, belelátva a sokat idézett nyájimmunitás közelségét. Például a delhi egészségügyi miniszter, Satyendar Jain úgy kommentálta a felmérést, hogy “Delhi nagyrészt legyőzte a Covidot”. Hasonló feltételezések szerint a magas átfertőzöttségnek szerepe lehet abban, hogy az elmúlt hetekben jelentősen lassult a vírus terjedése egész Indiában.
A delhi felmérés miatt azonban több helyi virológus is óvatosságra int a nyájimmunitás elérésével kapcsolatban. A nyájimmunitás jelenségét ugyanis alapvetően az oltásos védekezéssel kapcsolatban vizsgálták korábban. Tehát azt nézték, hogy milyen szintű átoltottság szükséges egy vírus megállításához, nem pedig azt, hogy természetes úton mennyi ember átfertőzése szükséges hozzá.
Falfestmény Delhiben. Fotó: AFP
Egy brazil város, a kétmilliós Manaus példája is azt támasztja alá, hogy természetes úton nem magától értetődő a nyájimmunitás elérése. Az Amazonas által körülölelt városban az elsők között terjedt el a járvány Dél-Amerikában, amelynek a felfutása kegyetlenül gyors volt, a kórházak szinte azonnal telítődtek.
Októberi antitest felmérések alapján a lakosság 76 százaléka átesett a víruson, ami meghaladja a nyájimmunitás eléréséhez szükségesnek tartott 60-70 százalékos arányt. Ennek ellenére mégsem alakult ki nyájimmunitás, januárban ismét meredeken kezdtek el nőni az esetszámok.
A város az elmúlt hetekben újfent egészen drámai heteket élt meg. Hiába voltak felkészültebbek a kórházak, még gyorsabban megteltek, mint tavaly tavasszal. A kórházakból egy idő után elfogyott az oxigén, így olyanok is áldozatokká váltak, akiken lehetett volna segíteni. Sokan az otthonukban haltak meg. A Washington Post riportja szerint a helyi orvosok olyan borzalmakat láttak az elmúlt pár hétben, mint korábban soha.
A Guardian podcastjében a University of London egyik virológusa, Deepti Gurdasani több lehetséges okra is visszavezette a manausi esetet. Szerinte elképzelhető, hogy a felmérések túlbecsülték az átfertőzöttség mértékét, ugyanakkor valószínűbbnek tűnik – más források alapján is -, hogy a vírus új variánsa az oka az újabb hullámnak.
Amellett, hogy ez jóval fertőzőbb lehet, Gurdasani szerint úgy tűnik, nem véd ellene a korábbi megfertőződés vagy a védelem nem tart olyan hosszú ideig, mint korábban hittük. A virológus szerint az eset arra is rávilágít, hogy a természetes úton megcélzott nyájimmunitás mennyire kockázatos védekezési stratégia.
Világ
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Villantania kell valamit az EU-nak, mielőtt más országokat is rávenne az erősebb klímavédelemre
Egyre fontosabb a zöld diplomácia szerepe, de elegendők lesznek-e az EU által tervezett intézkedések a globális klímavédelmi törekvések felfuttatására?
Fontos
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
