Nagyon óvatosan kell manapság kezelni azokat az előzetes tudományos anyagokat, amelyek még nem estek át a szokásos sokkörös szakmai ellenőrzéseken, de egy most megjelent tanulmány eredményeit még feltételes módban is érdemes megismerni.
Amennyiben ez a munka helytállónak bizonyul, akkor valószínű, hogy egy brazil nagyvárosban, a közel 2 millió lakosú Manausban spontán módon, vagyis éles fertőzések során kialakult a nyájimmunitás. Ezt a fogalmat azért szokták szinte mindig csak az oltásokkal kapcsolatban használni, mert a nyájimmunitást széleskörű beoltottsággal szokták elérni, most azonban mintha tényleg megtörtént volna az, ami soha nem célja egy fejlett egészségügyi rendszernek: Manausban vélhetően már olyan sok a fertőzésen átesett ember, hogy nincs elég terjesztője a koronavírusnak.
Ahogy a Technology Review írja, a városban márciusban jelentették az első eseteket, és a járvány felfutása kegyetlenül gyors volt. A kórházak szinte azonnal telítődtek, a halálozási arány a járványmentes évekhez képest hirtelen a 4-5-szörösére emelkedett.
A járvány a halálozások szempontjából májusban, napi 79 esettel érte el a csúcsát, majd fokozatosan enyhülni kezdett, és szeptember elején már “csak” napi 2-3 halálesetet jelentettek.
A kutatók nem találtak konkrét választ arra, hogy Manausban miért futott fel gyorsan a halálozási ráta márciusban és áprilisban, hiszen a lakosság látszólag időben elkezdte és betartotta a távolságtartási intézkedéseket. Valószínű, hogy ezek azért nem voltak elegek, mert a városban nagyon sűrűn laknak az emberek, nem megfelelő a vízhálózat, és a közlekedés fontos eszközei a kisebb hajók és csónakok, amelyeken egyszerre sokan utaznak.
A felmérés adatai szerint a város lakóinak 44-66 százaléka eshetett át eddig a fertőzésen, és a kutatók főleg ebből a döbbenetesen magas arányból kiindulva következtetnek arra, hogy a vírus terjedését valójában már egy ideje nem az óvintézkedések gátolják. A koronavírusnak már nincs hordozója, és terepe sem az érdemi terjedésre, azaz beállt, vagy nagyon közel van a nyájimmunitás.
Az adatok szerint ennek elég nagy ára volt, a kutatók 0,28 százalékos halálozási rátát mutattak ki a fertőzöttek körében. Ez azt jelenti, hogy
minden 350 fertőzöttből egy, vagy másképp számolva: minden 500 (vagy az agglomerációval együtt 800) lakosból egy meghalt.
Az eredmények láttán a kutatók azt hangsúlyozzák, hogy a természetes módon beálló nyájimmunitás soha nem egy egészségügyi stratégia, hanem annak a jele, hogy egy kormány nem tudta féken tartani a járványt, és sok halálos áldozattal fizetett ezért.
