Bár az olajpiac helyreállt a tavalyi, járvány okozta sokkot követően, a kilátásai meglehetősen bizonytalanok a Nemzetközi Energiaügynökség tegnap megjelent középtávú kitekintése szerint.
Alapforgatókönyvében a szervezet azzal számol, hogy 2026-ig minden évben növekszik a kőolaj iránti kereslet, és abban az évben eléri a napi 104 millió hordót, amely 4 százalékkal magasabb a járvány előtti, 2019-es szintnél. A növekedés 90 százaléka Ázsiának lesz köszönhető, sok fejlett országban azonban már sosem éri majd el a járvány előtti szintet az olajfelhasználás.
A tanulmány szerint ennek jelentős részben az az oka, hogy
a benzin iránti kereslet csúcsát a világ valószínűleg már maga mögött hagyta.
A fejlődő országok fogyasztása ugyan ebben az esetben is nőni fog, de ezt globálisan több mint ellentételezi a belső égésű motorok hatékonyságjavulása, valamint az elektromos autók egyre nagyobb száma.
A kerozin iránti kereslet – amelyet a legnagyobb mértékben vetett vissza a járvány – fokozatosan visszatér majd a járvány előtti szintre, a növekedés dinamizmusa azonban nem lesz már olyan, mint a koronavírus megjelenése előtt. Részben azért, mert az online konferenciákkal és találkozókkal megbarátkozott vállalatok nem fogják annyit reptetni a dolgozóikat, mint korábban, a turisztikai repülések egy részét pedig a klímavédelmi megfontolások törölhetik el.
Hasonló okokból tartja előrejelzését maga a Nemzetközi Energiaügynökség is bizonytalannak, ugyanis ha az országok a jelenleg érvényben lévőnél erőteljesebb klímavédelmi szabályokat fogadnak el, akkor az olaj iránti igény is csökken az alapforgatókönyvhöz képest. Ha ez bekövetkezik, az a kőolaj-felhasználást 2026-ra napi 5,6 millió hordóval csökkentené, azaz – a benzinhez hasonlóan – ez sem állna vissza a korábbi szintre, és 2019 lenne a kőolajfogyasztás történelmi csúcsa.
A kínálati oldallal a szervezet szerint nem lesz gond. Ha a kereslet alapforgatókönyve valósul is meg, akkor is a pluszigény fele kapásból kielégíthető lenne a Közel-Keleten jelenleg is meglévő, összesen nagyjából napi 5 millió hordós tartalék kapacitások termelésbe állításával.
Világ
Még a vámháborúnál is súlyosabb felfordulást hozhat, ha Trump megadóztatja a kínai hajókat
Trump csapata nemzetbiztonsági kérdésnek tartja a hajógyártás felélesztését, de iparági szereplők szerint csak káosz várható a hajók megsarcolásától.
Európában a klímavédelem nyírta ki az olcsó kisautókat, Amerikában Trump vámjai fogják
Az áremelkedés miatt jellemzően az olcsóbb és kisebb típusok tűnhetnek el az amerikai autópiacról. Ilyeneket már Európában is egyre nehezebb találni.
Mélyütés a magyar gazdaságnak Trump 25 százalékos vámemelése
Ha a termékek teljes értékláncát végigkövetjük, hazánknak az USA-val szemben a legnagyobb a kereskedelmi többlete, főleg az autóiparnak köszönhetően.
Fontos
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
