(Dr. Marton Péter a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének docense. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)
A Goldman Sachs befektetési bank részéről Jim O’Neillnek tulajdonított BRICS kifejezés annak ellenére sokakat megihletett, hogy 2001 novemberében, amikor egy elemzés címével a globális köztudatba bekerült, egyéb sarkalatos kérdések szerepeltek a világpolitika napirendjén. Ám éppen a New York-i World Trade Center leomlását követően sokaknak akár magától értetődőnek is tűnhetett, hogy a „megsebzett” Egyesült Államokon túlra tekintve ideje a jövő világgazdasági rendjéről értekezzünk.
A BRICS szójátékként remekül adta magát. Mindenfajta építkezéshez, így egy új rend építéséhez is kellhetnek téglák, legalább metaforikusan. Az egyes betűkből az angol nyelven elkövetett mérsékelt erőszak mellett pedig (BRICs ≠ bricks) kijött, hogy „Brazil, Russia, India, China”, amihez kis késéssel, afféle utógondolatként hozzáadódott „South Africa”. Az ilyesmit könnyű megjegyezni, és nem is tűnt igazán vitathatónak potenciált látni ezekben az országokban 2001 környékén.
Nagy területű, nagy népességű országok, valami jelentőségük biztosan lesz — lehetett gondolni különösebb merészség nélkül. „Felemelkedőnek” is leírták ezeket a gazdaságokat gyakran, ami terminológiailag messze nem volt ennyire szerencsés — Oroszország esetében például egy esetleges újra-felemelkedés ígéretéről lehetett beszélni inkább.
Miközben az Egyesült Államok még Donald Trump és a járvány után is egyértelműen a legerősebb globális hatalom, az első öt-tíz évben (2001-2010) bejöttek a számítások a BRICS-csoporttal kapcsolatban — 2010 óta azonban
Kína elkezdett elszakadni a többiektől a maga töretlen növekedésével.
Mások bukdácsoltak, vagy éppen — Oroszország — nagyot zuhantak. A közte és a többiek között nyíló ollóból lehetőséget kovácsolt a Népköztársaság. A diplomáciai fronton évente BRICS-csúcsokra kerül sor, ahol a G7-csúcsok rendszeréhez hasonlóan használnak „serpákat” az együttműködés koordinációjához és a csúcsértekezletek előkészítéséhez. Tavaly tartották a tizenkettedik nagy találkozót Szentpétervárott.
Kína ezen a fórumon is tesztelheti a globális kormányzásnak egy alternatív, új rendszerével kapcsolatos elképzeléseit, és új intézményeket propagálhat – egyben éppen azért jut befolyásszerzési és gazdasági lehetőségekhez az általa ajánlott fejlesztési erőforrásokkal, mert van rászorultság az ügyben, például Dél-Afrikában, ahol az Új Fejlesztési Bank (a korábbi BRICS Fejlesztési Bank) első Kínán kívüli kirendeltsége létesült. Mindez a Goldman Sachs egykori jelentésére visszagondolva is figyelemre méltó, hiszen annak egyik fő ajánlása volt, hogy a G7 fórumán történjen meg a BRICS képviselőinek bekapcsolása a találkozók folyamatába.
A koronavírus-pandémia világpolitikai hatásait felmérni izgalmas kérdés lesz a következő években. Az egyik figyelemre méltó következmény mindenképpen a Kínai Népköztársaság végérvényes elszakadása a BRICS-csapattól, akikből így magyarosan BIRS lehet esetleg. A BRICS politikai-diplomáciai egységként persze továbbra is jelentős marad. Vannak hasonló jellegű fejlesztési kihívásai is ezeknek az országoknak. De Dél-Afrika, Brazília, India és Oroszország komoly problémákkal küszködik, az eladósodástól az energiaexport-függőségig. Újabban pedig a járványt is megszenvedték, mind egészségügyi, mind gazdasági értelemben.
Indiában, ahol a halálozások egyharmadát normális körülmények között sem dokumentálják igazán, a helyzetet nem is tudjuk pontosan felmérni. Oroszországban ma már hivatalos elismerés van arról, hogy a járványhoz köthető halálozás náluk a nemzetközileg jelentett adatoknál sokkal súlyosabban alakult. Brazíliában Manaus városa szolgál elrettentő példával a világ számára, miután a globálisan rendkívüli mértékű 2020-as átfertőződést követően idén jött a vírusnak egy új variánsa, mely ismét, ugyanolyan erőteljes járványként végig tudott söpörni az ottani népességen, maga alá temetve a szabad járványterjedés útján nyerhető nyájimmunitás műkedvelőktől származó gondolatát.
Dél-Afrikából is származik újabb variáns — itt egészségügyi szempontból fontos helyi sajátosság a nagyszámú immunkompromittált beteg, akiknél az elhúzódó fertőzöttség minden bizonnyal hozzájárulhat a vírusevolúcióhoz, és a Brazíliában látotthoz hasonló második hullám kiindulásához.
A vakcinafronton Kína, Oroszország és India együttesen szakadnak el Brazíliától és Dél-Afrikától,
miután van saját, exportképesebb vakcinafejlesztési és -gyártási kapacitásuk. Viszont közös és sajnálatos jellemzőjük ezen a téren, hogy a nyugati szereplők eljárásának megfelelő szintű transzparenciát kerülik — az ezzel kapcsolatban jól ismert orosz és kínai esetek mellett még Indiában is.
Mivel pedig e sorok írásakor friss hírként tudjuk, hogy az AstraZeneca vakcinája nem működik elég jól a dél-afrikai variáns ellenében az ottani tapasztalatok szerint, Kína minden bizonnyal erőfeszítéseket tesz majd, hogy a vakcinadiplomáciájával célba vegye az országot. Kínai kutatók már produkáltak is eredményeket arról, hogy a Sinopharm elölt vírusos vakcinájának nem csökkent kritikus mértékben a hatásossága a dél-afrikai variáns ellen. Ha érdeklődést mutatnak az ügyben, a dél-afrikai hatóságok ezt minden bizonnyal alaposan ki akarják majd vizsgálni.
Ha az eredmények jók lesznek, az
további lökést adhat a fejlődő országokban eddig is sikeres, vakcinaalapú kínai befolyásszerzésnek.
Ha pedig a nyugati országok továbbra is olyan mértékig befelé tekintenek, ahogyan azt eddig tették, és mások rovására elsődlegesen saját megoldást keresnek a válság globális kezelése helyett, ezek az előretörések nehezen lesznek elkerülhetők. Kína mögött madárrajként állhatnak „V” alakzatba a fejlődő országok.
Persze a történet alakulása egyelőre bizonytalan. Egy dolog például megígérni a vakcina leszállítását. Utóbb ez nem feltétlenül megy zökkenőmentesen Kínának sem, különösen ha a jövőben esetleg a saját szükségletei is közbeszólnak ezen a téren. Ez még akkor sem elképzelhetetlen, ha egyébként a járvány kezdeti súlyos félrekezelése óta nagyon is sikeres védekezést folytattak.
Világ
Kifürkészhetetlen, hogy milyen gazdaságpolitika jön, ha Trump nyer
Egyszerre védené a „dolgozó emberek", a hazai ipar és a milliárdos befektetők érdekeit, újabb vámháborút ígér, ami az exportfüggő Magyarországnak is fájhat.
A Lukoil-blokád csak újabb ürügy az ukrajnai magyar vétóra, meddig mehet ez?
A fegyverszállításokat ugyan nem tudja blokkolni Magyarország, de a támogatások kifizetését igen, és minden jel szerint meg is teszi, amíg lehet.
Mennyi esélye van Kamala Harrisnek legyőzni Trumpot?
A fogadóirodák oddsai alapján 38 százalék, de az elmúlt hetekben már minden felmérés azt mutatta, hogy több, mint a regnáló elnöknek.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
