Hírlevél feliratkozás
Avatar
2021. február 11. 16:21 Világ

Helyzetbe hozta a járvány a világ egyik legkülönlegesebb gazdasági társulását

(Dr. Marton Péter a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének docense. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

A Goldman Sachs befektetési bank részéről Jim O’Neillnek tulajdonított BRICS kifejezés annak ellenére sokakat megihletett, hogy 2001 novemberében, amikor egy elemzés címével a globális köztudatba bekerült, egyéb sarkalatos kérdések szerepeltek a világpolitika napirendjén. Ám éppen a New York-i World Trade Center leomlását követően sokaknak akár magától értetődőnek is tűnhetett, hogy a „megsebzett” Egyesült Államokon túlra tekintve ideje a jövő világgazdasági rendjéről értekezzünk.

A BRICS szójátékként remekül adta magát. Mindenfajta építkezéshez, így egy új rend építéséhez is kellhetnek téglák, legalább metaforikusan. Az egyes betűkből az angol nyelven elkövetett mérsékelt erőszak mellett pedig (BRICs ≠ bricks) kijött, hogy „Brazil, Russia, India, China”, amihez kis késéssel, afféle utógondolatként hozzáadódott „South Africa”. Az ilyesmit könnyű megjegyezni, és nem is tűnt igazán vitathatónak potenciált látni ezekben az országokban 2001 környékén.

Nagy területű, nagy népességű országok, valami jelentőségük biztosan lesz — lehetett gondolni különösebb merészség nélkül. „Felemelkedőnek” is leírták ezeket a gazdaságokat gyakran, ami terminológiailag messze nem volt ennyire szerencsés — Oroszország esetében például egy esetleges újra-felemelkedés ígéretéről lehetett beszélni inkább.

Miközben az Egyesült Államok még Donald Trump és a járvány után is egyértelműen a legerősebb globális hatalom, az első öt-tíz évben (2001-2010) bejöttek a számítások a BRICS-csoporttal kapcsolatban — 2010 óta azonban

Kína elkezdett elszakadni a többiektől a maga töretlen növekedésével.

Mások bukdácsoltak, vagy éppen — Oroszország — nagyot zuhantak. A közte és a többiek között nyíló ollóból lehetőséget kovácsolt a Népköztársaság. A diplomáciai fronton évente BRICS-csúcsokra kerül sor, ahol a G7-csúcsok rendszeréhez hasonlóan használnak „serpákat” az együttműködés koordinációjához és a csúcsértekezletek előkészítéséhez. Tavaly tartották a tizenkettedik nagy találkozót Szentpétervárott.

Kína ezen a fórumon is tesztelheti a globális kormányzásnak egy alternatív, új rendszerével kapcsolatos elképzeléseit, és új intézményeket propagálhat – egyben éppen azért jut befolyásszerzési és gazdasági lehetőségekhez az általa ajánlott fejlesztési erőforrásokkal, mert van rászorultság az ügyben, például Dél-Afrikában, ahol az Új Fejlesztési Bank (a korábbi BRICS Fejlesztési Bank) első Kínán kívüli kirendeltsége létesült. Mindez a Goldman Sachs egykori jelentésére visszagondolva is figyelemre méltó, hiszen annak egyik fő ajánlása volt, hogy a G7 fórumán történjen meg a BRICS képviselőinek bekapcsolása a találkozók folyamatába.

A koronavírus-pandémia világpolitikai hatásait felmérni izgalmas kérdés lesz a következő években. Az egyik figyelemre méltó következmény mindenképpen a Kínai Népköztársaság végérvényes elszakadása a BRICS-csapattól, akikből így magyarosan BIRS lehet esetleg. A BRICS politikai-diplomáciai egységként persze továbbra is jelentős marad. Vannak hasonló jellegű fejlesztési kihívásai is ezeknek az országoknak. De Dél-Afrika, Brazília, India és Oroszország komoly problémákkal küszködik, az eladósodástól az energiaexport-függőségig. Újabban pedig a járványt is megszenvedték, mind egészségügyi, mind gazdasági értelemben.

Indiában, ahol a halálozások egyharmadát normális körülmények között sem dokumentálják igazán, a helyzetet nem is tudjuk pontosan felmérni. Oroszországban ma már hivatalos elismerés van arról, hogy a járványhoz köthető halálozás náluk a nemzetközileg jelentett adatoknál sokkal súlyosabban alakult. Brazíliában Manaus városa szolgál elrettentő példával a világ számára, miután a globálisan rendkívüli mértékű 2020-as átfertőződést követően idén jött a vírusnak egy új variánsa, mely ismét, ugyanolyan erőteljes járványként végig tudott söpörni az ottani népességen, maga alá temetve a szabad járványterjedés útján nyerhető nyájimmunitás műkedvelőktől származó gondolatát.

Dél-Afrikából is származik újabb variáns — itt egészségügyi szempontból fontos helyi sajátosság a nagyszámú immunkompromittált beteg, akiknél az elhúzódó fertőzöttség minden bizonnyal hozzájárulhat a vírusevolúcióhoz, és a Brazíliában látotthoz hasonló második hullám kiindulásához.

A vakcinafronton Kína, Oroszország és India együttesen szakadnak el Brazíliától és Dél-Afrikától,

miután van saját, exportképesebb vakcinafejlesztési és -gyártási kapacitásuk. Viszont közös és sajnálatos jellemzőjük ezen a téren, hogy a nyugati szereplők eljárásának megfelelő szintű transzparenciát kerülik — az ezzel kapcsolatban jól ismert orosz és kínai esetek mellett még Indiában is.

Mivel pedig e sorok írásakor friss hírként tudjuk, hogy az AstraZeneca vakcinája nem működik elég jól a dél-afrikai variáns ellenében az ottani tapasztalatok szerint, Kína minden bizonnyal erőfeszítéseket tesz majd, hogy a vakcinadiplomáciájával célba vegye az országot. Kínai kutatók már produkáltak is eredményeket arról, hogy a Sinopharm elölt vírusos vakcinájának nem csökkent kritikus mértékben a hatásossága a dél-afrikai variáns ellen. Ha érdeklődést mutatnak az ügyben, a dél-afrikai hatóságok ezt minden bizonnyal alaposan ki akarják majd vizsgálni.

Ha az eredmények jók lesznek, az 

további lökést adhat a fejlődő országokban eddig is sikeres, vakcinaalapú kínai befolyásszerzésnek.

Ha pedig a nyugati országok továbbra is olyan mértékig befelé tekintenek, ahogyan azt eddig tették, és mások rovására elsődlegesen saját megoldást keresnek a válság globális kezelése helyett, ezek az előretörések nehezen lesznek elkerülhetők. Kína mögött madárrajként állhatnak „V” alakzatba a fejlődő országok.

Persze a történet alakulása egyelőre bizonytalan. Egy dolog például megígérni a vakcina leszállítását. Utóbb ez nem feltétlenül megy zökkenőmentesen Kínának sem, különösen ha a jövőben esetleg a saját szükségletei is közbeszólnak ezen a téren. Ez még akkor sem elképzelhetetlen, ha egyébként a járvány kezdeti súlyos félrekezelése óta nagyon is sikeres védekezést folytattak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkDelhiben a lakosság többsége átesett a koronavíruson, de egy brazil város példája mutatja, hogy nincs közel a nyájimmunitásA kétmilliós Manausban hiába kapta el a lakosság 76 százaléka a koronavírust, most újra tombol a járvány, vélhetően egy új variáns miatt.

Világ BRICS Dél-Afrika gazdaság járvány Kína koronavírus oltás Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán
2021. február 26. 10:56 Élet, Világ

Mi vezérli a nagyon óvatosan vásárló, minimalista életet élőket?

Egy angol kutatás szerint nem a környezetvédelem és a fenntartható jövő a legfőbb hajtóerő, hanem a boldogabb élet.

Torontáli Zoltán
2021. február 25. 09:49 Élet, Világ

Elkezdődött a huzavona az egységes európai oltásigazolásról

A görögök, a spanyolok és a légitársaságok nagyon sürgetik, a franciák és a németek nem annyira, és rengeteg a nyitott kérdés.

Torontáli Zoltán
2021. február 24. 11:07 Élet, Világ

A világ összes szennyvizének már fele tisztítókba folyik, de van hova fejlődni

A maradék 50 százalék felhasználása jóval nehezebb feladat, mert a tőkeszegény fejlődő világban keletkezik.

Fontos

Torontáli Zoltán
2021. február 25. 16:55 Vállalat

A műanyagmentes drogéria csak egy álom, de közelíthetünk hozzá

Melyik fontosabb, a profit vagy a környezetvédelem, és szappannal mosakodjunk vagy tusfürdővel? Válaszol a Procter&Gamble, a világ egyik legnagyobb fmcg cégének k+f kommunikációs vezetője.

Jandó Zoltán
2021. február 25. 06:08 Vállalat

Konkurens nélkül megnyerte a közbeszerzést, majd engedett az árból 140 millió forintot

Dőlnek az állami megrendelések Tasnádi László cégéhez, ám ezúttal furcsa fordulatot vett egy tender.

Hajdu Miklós
2021. február 24. 16:40 Adat, Közélet

Az új vírusváltozatok ellen nem elegendőek az eddigi intézkedések

A visegrádi országok példái jól mutatják, hogy a brit és az egyéb változatok mennyire átírják a forgatókönyveket.