Hírlevél feliratkozás
Debreczeni Anna
2020. december 16. 16:45 Támogatói tartalom, Világ

Amikor Budapestről óceánjárókat irányítottak: az Adria-palota története

Decemberben cikksorozatban mutatjuk be a mai modern pénzintézeti rendszer kialakulásának körülményeit, a magyar gazdaságtörténet hőskorának egy-egy jellemző helyszínét, neves bankárt vagy pénzügytörténeti ritkaságot – amihez az OTPédia nyújtja a szakmai hátteret.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkIlyen volt Fiume magyar aranykoraA dualizmus alatt a kikötőváros Európa tizedik legforgalmasabb kikötőjévé fejlődött., hathatós állami segítséggel.

Tengerre magyar!

Budapest egyik legértékesebb ingatlana a Szabadság téri Adria-palota. A lassan 120 éves épület legfontosabb mementója Magyarország rövid életű, de ehhez képest komoly eredményeket elérő tengeri kereskedelmi múltjának. A Fiumében – ma Rijekában – az 1920-as évekig működő Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Rt. reprezentációs célokat szolgáló budapesti székhelye szerencsés volt abban is, hogy viszonylag jó állapotban maradtak fenn a belsőépítészeti értékei.

Az Adria-palota a Szabadság tér felől ma. Forrás: G7

A közelmúltig városi séták során is bejárható épületben visszaköszönt az Adria Rt. tengeri kötődése: hajós motívumokkal gazdagított díszítései, mozaikok, fafaragások, a Zsolnay-csempék, selyemtapéták, velencei tükrök, márványkandallók, kovácsoltvas-kerítések gazdagították a termeket. A békeidők hangulatát sugárzó épület számos hollywoodi és magyar film díszletéül is szolgált az utóbbi évtizedben*Például a Szárnyas fejvadász 2049, Die Hard 5, Vörös veréb, Budapest Noir, Társasjáték..

A palota pár éve került újra a figyelem középpontjába, amikor a műemléki épületek felújítására specializálódott, Tiborcz István többségi tulajdonában lévő BDPST Zrt. megvásárolta – a felújítás után üzletek, irodák és lakások kialakítására.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNégymilliárdot fizethetett legújabb palotájáért Orbán vejének cége, de rejtély, hogy mibőlPiaci áron szerezték meg a négyemeletes palota 85 százalékát. Négyzetméterenként 1-1,5 millió forintba kerülhetett.

A felújítás már 2018-ban elkezdődött, a homlokzat is láthatóan megtisztult, de minden bizonnyal tovább fog tartani, mint a palota építése az 1900-as évek elején: ekkor rekordgyorsasággal, mindössze két év alatt húzták fel. Végül 1902-ben adták át a Szabadság térnek a Kossuth tér felé eső oldalán álló, tömegében is impozáns, neobarokk stílusú, több mint 5000 négyzetméteres, belső udvarral is rendelkező épületet – nem sokkal előzte meg az egy utcával arrébb két évtizednyi építkezés után, 1904-ben befejezett Parlamentet.

Kiadásra tervezve

A gyors építkezés elsősorban a Szabadság térre épülő paloták rendkívüli, 30 évre szóló adókedvezményének volt köszönhető. A városrendezési szempontból is kiemelt téren a budapesti nagyberuházások koordinálásáért felelős Fővárosi Közmunkák Tanácsa*A fele részben a kormány, fele részben pedig a főváros által delegált tagok a kiegyezéstől egészen a második világháború utánig tartó működése során alakult ki lényegében a főváros mai arculata. által engedélyezett építkezések meghatározott ideig (1905-ig) történő befejezéséért 15 évre adott mentességet az adók – ingatlanadó, az állami házadó és minden községi adó – alól, és később is csak a házbérjövedelem 10 százalékát kellett befizetni az államnak, a többi – az irodák, magánlakások, valamint az utcafronti üzletek bérleti díjából származó – bevétel a tulajdonosé maradt.

Az Adria-palota belső udvara. Forrás: https://kep-ter.blog.hu/

Az Adria-palota esetében a földszinten három utcai fronton is jövedelmezően bérbeadható üzleteket lehetett kialakítani, a magasföldszinten az építtető Rt. irodái voltak, az első emeleten reprezentatív terek és két nagy lakás kapott helyet. A második és harmadik emeleten három-három lakást alakítottak ki az Adria tisztviselői számára.

Az adókedvezmény célba talált, a Szabadság térre tervezett összes ház időben elkészült, pedig épültek még az Adria-palotánál is nagyobb léptékű paloták – amelyek közül méretei miatt az Adria-palotával szomszédos Tőzsdepalota, egyben volt MTVA-székház emelkedik ki.

A Szabadság téri telekek vevői:

  Vevő Terület (négyszögöl) Négyszögölönkénti ár (korona) Eladási ár (korona)
1 Budapesti áru és értéktőzsde      2 530,60 900 2 277 540
2 Deutsch Antal és neje  375,40 1 200 450 480
3 Popper Sámuel 204,10 862 175 934
4 Dr. Baumgarten Nándor 320,20 1 040 333 008
5 Dungyerszky Lázár 383,20 1 200 459 840
6 Linczer Imre  261,70 1 010 264 317
7 Dr. Virava József 2 684,90 1 040 296 296
8 A m. kereskedelmi csarnok körhelyiségeit épitő r. t. 266,20 1 100 292 820
9 Linczer Imre  46,00 1 010 46 460
10 Ivanitz Ignácz és fiai  223,20 1 300 290 160
11 Neuschloss Ödön és Marczell 351,70 1 000 351 700
12 Franki Mór 322,60 920 396 792
13 Herzmann Bertalan 163,70 680 111 316
14 Sváb Imre 327,30 1 225 400 942
15 Valkó Lajos  155,80 692 107 813
16 Hellsinger Gedeonné 303,00 1 030 312 090
17 Budapesti közúti vaspálya t. 1 040,50 1 092 1 136 226
18 Adria m. kir. tengerhajózási r. t.  484,50 1 200 581 400
19 Erényi Ullmann Gyula 205,00 700 143 500
20 M. kir. postatakarékpénztár 693,00 1 000 693 000
21 Osztrák magyar bank 1 359,10 1 100 1 495 010

 

De kedvezmények nélkül is érdemes volt építkezni ekkor Budapesten. Annak ellenére ugyanis, hogy magas volt az ingatlan bérbeadás utáni adókulcs – 1900 körül a bérjövedelemnek akár 40 százalékát is elvihették a befizetési kötelezettségek – a századforduló táján épített ingatlanok Budapest folyamatos és látványos fejlődése nyomán idővel egyre értékesebbek lettek. Az adók levonása után is jövedelmezőbb befektetésnek bizonyultak, mint a bankbetétek, amelyek ekkoriban átlagosan 3-4 százalékkal kamatoztak, de a 6-7 százalékot kamatozó értékpapíroknál is jobb befektetési lehetőséget kínáltak.

Volt tér a fejlesztésre

A századforduló tájára gazdaságilag is beérett a kiegyezés nyújtotta politikai stabilitás, és a pénzintézetek és más társaságok is addig soha nem látott mértékben kezdtek reprezentatív székházakat építeni. Ennek során előnyben részesítették a nagyobb, három, vagy akár négy utcára néző négyemeletes úgynevezett bérpalotákat, a befektetés megtérülését biztosítandó üzletekkel és nagyobb, akár 6-8 szobás, magas bérleti díjért kiadható luxuslakásokkal.

Az Adria-palota 1943-ban. Forrás: Fortepan / Archiv für Zeitgeschichte ETH Zürich_Agnes Hirschi

Ezzel egyidőben alakult ki Budapest mai arculata: az Osztrák-Magyar Monarchia második legfontosabb városához illő széles utcákat, nagy tereket kellett kialakítani az akkori zegzugos belvárosban. Az egész mai Szabadság teret még a 19. század végén is egy hatalmas, erődszerű laktanyaépület foglalta el. Ez volt a hírhedt Újépület, németül Neugebäude, amelynek udvarán kivégezték Batthyány Lajost – az udvar helyén pedig ma is ég az első magyar miniszterelnökről elnevezett örökmécses. A kiegyezés után a békeidőkben immár fölöslegessé vált katonai épület elbontásáról a Közmunkatanács döntött, csakúgy, mint a Kossuth Lajos utca kiszélesítéséről, a Vörösmarty tér és a Deák tér szabályozásáról, a bécsi Ring nyomán a Nagykörút és az Andrássy út kiépítéséről is.

Luxusléptékben

Bár pontos összeg nem áll rendelkezésre arról, hogy mennyibe került az Adria-palota építése, az biztos, hogy nem aprózták el. A Szabadság tér egyik legdrágább telkéről volt szó, amiért 581 ezer koronát fizetett a társaság, ami ma*Ha a színaranynak a koronával szembeni akkori és forinttal szembeni jelenlegi árfolyamát összevetjük, akkor 1 korona 5335 forint. több mint 3 milliárd forint lenne.

Az Adria-palota egy terme, gazdag stukkódíszítéssel a mennyezeten. Forrás: https://kep-ter.blog.hu/

Az egyes neostílusok közül a neobarokk, amely az Adria-palotát is jellemzi, a költségesebbek közé tartozott, a korban előszeretettel használt neoreneszánsszal és a neoromán stílussal szemben. Ennek oka főleg a sok látványos díszítőelem, például a sarokkupolák, a gazdag homlokzati vakolat- és belső stukkódíszek, de a sok kovácsoltvas használata is jelentősen emelte a költségeket. 1885 és 1895 között a drágább középítkezések között nem is található neobarokk stílusú épület, inkább a magánberuházók költöttek erre.

Az Adria-palota egyik díszterme faberakásokkal. Forrás: https://kep-ter.blog.hu/

De honnan volt ennyi pénze egy pár évtizede még nem is létező iparágban – a kereskedelmi célú tengeri hajózásban – tevékeny vállalatnak? Az Adria Magyar Királyi Tenger Hajózási Rt. nyereségességét Magyarország korabeli fő exportcikke, a gabona iránti folyamatos világpiaci kereslet mellett a masszív állami támogatás biztosította.

Egy díszes márványkandalló a palotában. Forrás: https://kep-ter.blog.hu/

Az Rt. alapításának előzménye, hogy az 1870-es évektől a magyar gabona természetes – szárazföldön is elérhető – felvevőpiacára,  a Német Császárságba a bismarcki védővámok miatt megdrágult a kivitel. Új célpiacokat kellett tehát keresni a magyar exportnak, és elsősorban Anglia jött szóba, ahova tengeri úton volt a legkönnyebb nagy mennyiségű árut eljuttatni.

Riválisok

Hátráltatta Fiume fejlődését, hogy a magyar állam évi több mint 1 millió forinttal az osztrák fennhatóság alatt álló, elsősorban a trieszti kikötőben érdekelt Osztrák Lloyd*1871-től már Osztrák-Magyar Lloyd néven hajózási társaságot segélyezte, így nem igazán maradt pénze a sokkal kevésbé fejlett, de jogilag a magyar államhoz tartozó, így a magyar kereskedelmi és ipari vállalatok számára nagyobb haszonnal kecsegtető Fiume kikötőjének fejlesztésére. 

Trieszt látványos magyar szubvencióját megelégelve Ossoinack Lajos fiumei kereskedő saját kezébe vette a kezdeményezést, és 1874-ben a magyar kereskedelmi tengerészet létrehozását kezdeményezte a fiumei kormányzónál. A kérelmet kedvezően fogadta az akkori miniszterelnök, Tisza Kálmán, és természetesen a nagy budapesti malomipari vállalatok is támogatták. Az állam eleinte a Triesztnek nyújtott támogatás töredékét, évi 150 ezer forint segélyt juttatott az Adria Rt-nek, ám ez pár évtized múlva már meghaladta az évi 1 millió koronát is. Az Adria Rt. 1901-1910 között tudott nyereséggel működni, és komoly, 15 százalékos osztalékot fizetett ki tulajdonosainak 1913-ra – igaz, ekkor már 3 millió koronás állami támogatás segítette. Sajnos későn jött a pénzügyi siker, ekkor már küszöbön állt az első világháború, ami a trianoni békeszerződés után a vállalat végét jelentette.

Fel a kezekkel!

Az palotában a két világháború között az első magyar bank, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank üzemeltetett fiókot, amely főleg az ismétlődő fegyveres rablótámadások miatt híresült el. Az 1929-es tőzsdeválságból kiinduló gazdasági recesszió mélyén, 1934. december 31-én történt a két világháború közötti leghíresebb fegyveres rablótámadás, amelyben a bank három alkalmazottja, a főpénztáros, egy kifutófiú és egy tisztviselő is életét vesztette. A korabeli újságok részletesen beszámoltak a rablásról, amely egy, az év végi nagy összegű készpénzfelvétel miatt fegyvert is magánál hordó, éppen a fiókban tartózkodó ügyfél (vitéz Szalay Miklós, az Országos Gyermekvédő Liga főkönyvelője) közbelépésének köszönhetően meghiúsult. A gyilkosokat elfogták, és egy évvel később kivégezték őket. Később, a II. világháború után az Express Utazási Iroda költözött az épületbe, és működött ott egészen a 90-es évekig.

Bár az Adria-palota építtetőjének eredeti tevékenységével, hajózással foglalkozó vállalatnak már valószínűleg nem fog székhelyül szolgálni, a felújítás után új funkciókat kapva továbbra is őrizni fogja Magyarország tengeri kereskedelmi múltjának emlékét.

A cikk megjelenését az OTPédia támogatta.

A cikk készítéséhez felhasznált források a csillagra (*Körner Zsuzsa: A budapesti bérházépítés aranykora, 2015
Pelles Márton: Fiume iparfejlesztésének története – különös tekintettel Ossoinack Lajos munkásságára (1868–1913), 2017
Török András: A Szabadság tér Budapesten, Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület, 2016
https://kep-ter.blog.hu/2017/10/10/szabadsag_ter_16_adria-palota
) kattintva érhetők el.

Támogatói tartalom Világ Adria-palota belsőépítészet építészet hajózás OTPédia Olvasson tovább a kategóriában

Támogatói tartalom

Böröczky Dezső
2021. május 4. 08:07 Pénz, Támogatói tartalom

A magyar termőföld hozama simán veri az amerikai részvénypiacét

Amikor befektetési lehetőségekről van szó, általában a kötvények, részvények, nyersanyagok és az ingatlanok jutnak az ember eszébe, pedig a termőföld Magyarország egyik legértékesebb erőforrása.

László Pál
2021. április 27. 09:55 Podcast, Támogatói tartalom

Tízből csaknem kilenc magyar szorong a klímaváltozás miatt, ami már áttörést jelent

A magyarok 87 százaléka klímaszorongó, és aggódik a környezetpusztítás miatt – derült ki az Alteo megbízásából készített kutatásból, amelyben a magyar lakosság környezetvédelemhez kapcsolódó ismereteit és magatartását vizsgálták. Áttörésnek tekinthető ez a szám, hiszen tíz éve még szinte földönkívülinek nézték azt, aki emiatt aggódott - mondta ifj. Chikán Attila, az Alteo Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója a G7 podcastban.

László Pál
2021. április 15. 12:28 Podcast, Támogatói tartalom

A megvásárolt termékek harmada ma még a kukában végzi

Éves szinten 560 kilogramm szemetet hagyunk magunk mögött fejenként, aminek csökkentése nem kis feladat. Az elmúlt években azonban látok egy szemléletváltást, már nemcsak a cégek tűzik zászlajukra az újrahasznosítást, hanem az utca embere is jobban meggondolja, hova helyezi a háztartásából kikerülő hulladékot - mondja Simon Anita, az ALTEO hulladékgazdálkodási üzletágának, az Ecofirstnek az ügyvezetője a G7 podcastban.

Fontos

Hajdu Miklós
2021. május 5. 16:17 Adat

Egyelőre nem látszik, hogy a korlátozások enyhítése visszaütne a visegrádi országokban

Lassan egy hónapja kezdtek lazítani a visegrádi régió országai, de a statisztikák szerint a járvány még mindig visszaszorulóban van.

Fabók Bálint
2021. május 5. 06:04 Világ

Szijjártó Péter barátja ki van tiltva az USA-ból “hírhedt korruptsága” miatt, de az uniós szankcióktól megmenthetjük

A magyar külügyminiszter azért utazott el Bejrútba, hogy kiálljon a Hezbollah fő szövetségese mellett, aki az uniós szankciók elől próbál kifarolni.

Jandó Zoltán
2021. május 4. 17:25 Közélet

Félmilliárdért építünk intelligens buborékot a budapesti Úszó-Euróba-bajnokságra

Alig több mint két héttel a verseny kezdete előtt kötött megállapodást az úszószövetség és az állami szervezőcég az Eb-vel kapcsolatos feladatok ellátásáról.