Decemberben cikksorozatban mutatjuk be a mai modern pénzintézeti rendszer kialakulásának körülményeit, a magyar gazdaságtörténet hőskorának egy-egy jellemző helyszínét, neves bankárt vagy pénzügytörténeti ritkaságot – amihez az OTPédia nyújtja a szakmai hátteret.
Tengerre magyar!
Budapest egyik legértékesebb ingatlana a Szabadság téri Adria-palota. A lassan 120 éves épület legfontosabb mementója Magyarország rövid életű, de ehhez képest komoly eredményeket elérő tengeri kereskedelmi múltjának. A Fiumében – ma Rijekában – az 1920-as évekig működő Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Rt. reprezentációs célokat szolgáló budapesti székhelye szerencsés volt abban is, hogy viszonylag jó állapotban maradtak fenn a belsőépítészeti értékei.
Az Adria-palota a Szabadság tér felől ma. Forrás: G7
A közelmúltig városi séták során is bejárható épületben visszaköszönt az Adria Rt. tengeri kötődése: hajós motívumokkal gazdagított díszítései, mozaikok, fafaragások, a Zsolnay-csempék, selyemtapéták, velencei tükrök, márványkandallók, kovácsoltvas-kerítések gazdagították a termeket. A békeidők hangulatát sugárzó épület számos hollywoodi és magyar film díszletéül is szolgált az utóbbi évtizedben*Például a Szárnyas fejvadász 2049, Die Hard 5, Vörös veréb, Budapest Noir, Társasjáték..
A palota pár éve került újra a figyelem középpontjába, amikor a műemléki épületek felújítására specializálódott, Tiborcz István többségi tulajdonában lévő BDPST Zrt. megvásárolta – a felújítás után üzletek, irodák és lakások kialakítására.
A felújítás már 2018-ban elkezdődött, a homlokzat is láthatóan megtisztult, de minden bizonnyal tovább fog tartani, mint a palota építése az 1900-as évek elején: ekkor rekordgyorsasággal, mindössze két év alatt húzták fel. Végül 1902-ben adták át a Szabadság térnek a Kossuth tér felé eső oldalán álló, tömegében is impozáns, neobarokk stílusú, több mint 5000 négyzetméteres, belső udvarral is rendelkező épületet – nem sokkal előzte meg az egy utcával arrébb két évtizednyi építkezés után, 1904-ben befejezett Parlamentet.
Kiadásra tervezve
A gyors építkezés elsősorban a Szabadság térre épülő paloták rendkívüli, 30 évre szóló adókedvezményének volt köszönhető. A városrendezési szempontból is kiemelt téren a budapesti nagyberuházások koordinálásáért felelős Fővárosi Közmunkák Tanácsa*A fele részben a kormány, fele részben pedig a főváros által delegált tagok a kiegyezéstől egészen a második világháború utánig tartó működése során alakult ki lényegében a főváros mai arculata. által engedélyezett építkezések meghatározott ideig (1905-ig) történő befejezéséért 15 évre adott mentességet az adók – ingatlanadó, az állami házadó és minden községi adó – alól, és később is csak a házbérjövedelem 10 százalékát kellett befizetni az államnak, a többi – az irodák, magánlakások, valamint az utcafronti üzletek bérleti díjából származó – bevétel a tulajdonosé maradt.
Az Adria-palota belső udvara. Forrás: https://kep-ter.blog.hu/
Az Adria-palota esetében a földszinten három utcai fronton is jövedelmezően bérbeadható üzleteket lehetett kialakítani, a magasföldszinten az építtető Rt. irodái voltak, az első emeleten reprezentatív terek és két nagy lakás kapott helyet. A második és harmadik emeleten három-három lakást alakítottak ki az Adria tisztviselői számára.
Az adókedvezmény célba talált, a Szabadság térre tervezett összes ház időben elkészült, pedig épültek még az Adria-palotánál is nagyobb léptékű paloták – amelyek közül méretei miatt az Adria-palotával szomszédos Tőzsdepalota, egyben volt MTVA-székház emelkedik ki.
A Szabadság téri telekek vevői:
| Vevő | Terület (négyszögöl) | Négyszögölönkénti ár (korona) | Eladási ár (korona) | |
| 1 | Budapesti áru és értéktőzsde | 2 530,60 | 900 | 2 277 540 |
| 2 | Deutsch Antal és neje | 375,40 | 1 200 | 450 480 |
| 3 | Popper Sámuel | 204,10 | 862 | 175 934 |
| 4 | Dr. Baumgarten Nándor | 320,20 | 1 040 | 333 008 |
| 5 | Dungyerszky Lázár | 383,20 | 1 200 | 459 840 |
| 6 | Linczer Imre | 261,70 | 1 010 | 264 317 |
| 7 | Dr. Virava József | 2 684,90 | 1 040 | 296 296 |
| 8 | A m. kereskedelmi csarnok körhelyiségeit épitő r. t. | 266,20 | 1 100 | 292 820 |
| 9 | Linczer Imre | 46,00 | 1 010 | 46 460 |
| 10 | Ivanitz Ignácz és fiai | 223,20 | 1 300 | 290 160 |
| 11 | Neuschloss Ödön és Marczell | 351,70 | 1 000 | 351 700 |
| 12 | Franki Mór | 322,60 | 920 | 396 792 |
| 13 | Herzmann Bertalan | 163,70 | 680 | 111 316 |
| 14 | Sváb Imre | 327,30 | 1 225 | 400 942 |
| 15 | Valkó Lajos | 155,80 | 692 | 107 813 |
| 16 | Hellsinger Gedeonné | 303,00 | 1 030 | 312 090 |
| 17 | Budapesti közúti vaspálya t. | 1 040,50 | 1 092 | 1 136 226 |
| 18 | Adria m. kir. tengerhajózási r. t. | 484,50 | 1 200 | 581 400 |
| 19 | Erényi Ullmann Gyula | 205,00 | 700 | 143 500 |
| 20 | M. kir. postatakarékpénztár | 693,00 | 1 000 | 693 000 |
| 21 | Osztrák magyar bank | 1 359,10 | 1 100 | 1 495 010 |
De kedvezmények nélkül is érdemes volt építkezni ekkor Budapesten. Annak ellenére ugyanis, hogy magas volt az ingatlan bérbeadás utáni adókulcs – 1900 körül a bérjövedelemnek akár 40 százalékát is elvihették a befizetési kötelezettségek – a századforduló táján épített ingatlanok Budapest folyamatos és látványos fejlődése nyomán idővel egyre értékesebbek lettek. Az adók levonása után is jövedelmezőbb befektetésnek bizonyultak, mint a bankbetétek, amelyek ekkoriban átlagosan 3-4 százalékkal kamatoztak, de a 6-7 százalékot kamatozó értékpapíroknál is jobb befektetési lehetőséget kínáltak.
Volt tér a fejlesztésre
A századforduló tájára gazdaságilag is beérett a kiegyezés nyújtotta politikai stabilitás, és a pénzintézetek és más társaságok is addig soha nem látott mértékben kezdtek reprezentatív székházakat építeni. Ennek során előnyben részesítették a nagyobb, három, vagy akár négy utcára néző négyemeletes úgynevezett bérpalotákat, a befektetés megtérülését biztosítandó üzletekkel és nagyobb, akár 6-8 szobás, magas bérleti díjért kiadható luxuslakásokkal.
Az Adria-palota 1943-ban. Forrás: Fortepan / Archiv für Zeitgeschichte ETH Zürich_Agnes Hirschi
Ezzel egyidőben alakult ki Budapest mai arculata: az Osztrák-Magyar Monarchia második legfontosabb városához illő széles utcákat, nagy tereket kellett kialakítani az akkori zegzugos belvárosban. Az egész mai Szabadság teret még a 19. század végén is egy hatalmas, erődszerű laktanyaépület foglalta el. Ez volt a hírhedt Újépület, németül Neugebäude, amelynek udvarán kivégezték Batthyány Lajost – az udvar helyén pedig ma is ég az első magyar miniszterelnökről elnevezett örökmécses. A kiegyezés után a békeidőkben immár fölöslegessé vált katonai épület elbontásáról a Közmunkatanács döntött, csakúgy, mint a Kossuth Lajos utca kiszélesítéséről, a Vörösmarty tér és a Deák tér szabályozásáról, a bécsi Ring nyomán a Nagykörút és az Andrássy út kiépítéséről is.
Luxusléptékben
Bár pontos összeg nem áll rendelkezésre arról, hogy mennyibe került az Adria-palota építése, az biztos, hogy nem aprózták el. A Szabadság tér egyik legdrágább telkéről volt szó, amiért 581 ezer koronát fizetett a társaság, ami ma*Ha a színaranynak a koronával szembeni akkori és forinttal szembeni jelenlegi árfolyamát összevetjük, akkor 1 korona 5335 forint. több mint 3 milliárd forint lenne.
Az Adria-palota egy terme, gazdag stukkódíszítéssel a mennyezeten. Forrás: https://kep-ter.blog.hu/
Az egyes neostílusok közül a neobarokk, amely az Adria-palotát is jellemzi, a költségesebbek közé tartozott, a korban előszeretettel használt neoreneszánsszal és a neoromán stílussal szemben. Ennek oka főleg a sok látványos díszítőelem, például a sarokkupolák, a gazdag homlokzati vakolat- és belső stukkódíszek, de a sok kovácsoltvas használata is jelentősen emelte a költségeket. 1885 és 1895 között a drágább középítkezések között nem is található neobarokk stílusú épület, inkább a magánberuházók költöttek erre.
Az Adria-palota egyik díszterme faberakásokkal. Forrás: https://kep-ter.blog.hu/
De honnan volt ennyi pénze egy pár évtizede még nem is létező iparágban – a kereskedelmi célú tengeri hajózásban – tevékeny vállalatnak? Az Adria Magyar Királyi Tenger Hajózási Rt. nyereségességét Magyarország korabeli fő exportcikke, a gabona iránti folyamatos világpiaci kereslet mellett a masszív állami támogatás biztosította.
Egy díszes márványkandalló a palotában. Forrás: https://kep-ter.blog.hu/
Az Rt. alapításának előzménye, hogy az 1870-es évektől a magyar gabona természetes – szárazföldön is elérhető – felvevőpiacára, a Német Császárságba a bismarcki védővámok miatt megdrágult a kivitel. Új célpiacokat kellett tehát keresni a magyar exportnak, és elsősorban Anglia jött szóba, ahova tengeri úton volt a legkönnyebb nagy mennyiségű árut eljuttatni.
Riválisok
Hátráltatta Fiume fejlődését, hogy a magyar állam évi több mint 1 millió forinttal az osztrák fennhatóság alatt álló, elsősorban a trieszti kikötőben érdekelt Osztrák Lloyd*1871-től már Osztrák-Magyar Lloyd néven hajózási társaságot segélyezte, így nem igazán maradt pénze a sokkal kevésbé fejlett, de jogilag a magyar államhoz tartozó, így a magyar kereskedelmi és ipari vállalatok számára nagyobb haszonnal kecsegtető Fiume kikötőjének fejlesztésére.
Trieszt látványos magyar szubvencióját megelégelve Ossoinack Lajos fiumei kereskedő saját kezébe vette a kezdeményezést, és 1874-ben a magyar kereskedelmi tengerészet létrehozását kezdeményezte a fiumei kormányzónál. A kérelmet kedvezően fogadta az akkori miniszterelnök, Tisza Kálmán, és természetesen a nagy budapesti malomipari vállalatok is támogatták. Az állam eleinte a Triesztnek nyújtott támogatás töredékét, évi 150 ezer forint segélyt juttatott az Adria Rt-nek, ám ez pár évtized múlva már meghaladta az évi 1 millió koronát is. Az Adria Rt. 1901-1910 között tudott nyereséggel működni, és komoly, 15 százalékos osztalékot fizetett ki tulajdonosainak 1913-ra – igaz, ekkor már 3 millió koronás állami támogatás segítette. Sajnos későn jött a pénzügyi siker, ekkor már küszöbön állt az első világháború, ami a trianoni békeszerződés után a vállalat végét jelentette.
Fel a kezekkel!
Az palotában a két világháború között az első magyar bank, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank üzemeltetett fiókot, amely főleg az ismétlődő fegyveres rablótámadások miatt híresült el. Az 1929-es tőzsdeválságból kiinduló gazdasági recesszió mélyén, 1934. december 31-én történt a két világháború közötti leghíresebb fegyveres rablótámadás, amelyben a bank három alkalmazottja, a főpénztáros, egy kifutófiú és egy tisztviselő is életét vesztette. A korabeli újságok részletesen beszámoltak a rablásról, amely egy, az év végi nagy összegű készpénzfelvétel miatt fegyvert is magánál hordó, éppen a fiókban tartózkodó ügyfél (vitéz Szalay Miklós, az Országos Gyermekvédő Liga főkönyvelője) közbelépésének köszönhetően meghiúsult. A gyilkosokat elfogták, és egy évvel később kivégezték őket. Később, a II. világháború után az Express Utazási Iroda költözött az épületbe, és működött ott egészen a 90-es évekig.
Bár az Adria-palota építtetőjének eredeti tevékenységével, hajózással foglalkozó vállalatnak már valószínűleg nem fog székhelyül szolgálni, a felújítás után új funkciókat kapva továbbra is őrizni fogja Magyarország tengeri kereskedelmi múltjának emlékét.
A cikk megjelenését az OTPédia támogatta.
A cikk készítéséhez felhasznált források a csillagra (*Körner Zsuzsa: A budapesti bérházépítés aranykora, 2015
Pelles Márton: Fiume iparfejlesztésének története – különös tekintettel Ossoinack Lajos munkásságára (1868–1913), 2017
Török András: A Szabadság tér Budapesten, Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület, 2016
https://kep-ter.blog.hu/2017/10/10/szabadsag_ter_16_adria-palota ) kattintva érhetők el.
Támogatói tartalom
Megérkezett a bankkártyák Usain Boltja, amivel igénylés után szinte rögtön fizethetünk is
Ha valaki új kártyát igényel az Erste Banknál, akkor ezentúl nem kell megvárnia, amíg a plasztiklap elkészül, mert egy órán belül használhatja a mobilján keresztül.
A generatív MI olyan, mint az úthenger – dönteni kell, hogy elé állunk vagy felülünk rá
Minden cégnek jobb, ha inkább felül, és megpróbálja irányítani ezt a dolgot.
Hidrogén-rásegítéses elektromos autóbuszokkal hatékonyabban zöldíthető a hazai buszállomány
Még keresik az ideális alternatív megoldást a buszüzemeltetők, de a Mercedes-Benz hidrogénes megoldása költséghatékony működésével áttörést hozhat a fenntartható közösségi közlekedésben.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
