Aránytalanul nagy mértékben sújtja a koronavírus-járvány által kiváltott gazdasági válság a 25 évnél fiatalabb dolgozókat – állapította meg legutóbbi tematikus jelentésében a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (angol rövidítése alapján ILO).
Az ENSZ szakosított szervezetének adatai szerint ebben a korcsoportban a munkavállalók több mint hatoda vesztette el állását, fennmaradó részük pedig átlagosan 23 százalékkal kevesebb ideig dolgozhatott, mint a járvány előtt. A korcsoporton belül a nőket még a férfiaknál is jobban sújtják a problémák.
Az ILO szakemberei szerint a fiatal munkavállalókat az utóbbi hónapokban hármas sokkhatás érte:
- a járvány egyrészt megszüntetett rengeteg munkahelyet,
- másrészt megakasztotta az oktatási és képzési programokat,
- végül pedig azok elé is akadályokat állít, akik most szeretnének munkahelyet váltani, vagy belépni a munkaerőpiacra.
„A koronavírus-válság gyorsabban és keményebben sújtott le a fiatalokra, különösen a nőkre, mint bárki másra. Ha nem lépünk gyorsan és hatékonyan a helyzetük javítása érdekében, akkor a vírus öröksége évtizedeken keresztül velünk marad”
– fogalmazott Guy Ryder, az ILO főigazgatója. Ha ezt nem sikerült elkerülni, akkor a szervezet jelentése szerint
a mostani fiatalok egy jól azonosítható „karanténgeneráció” tagjai lesznek.
Ennek elkerülése érdekében az ILO azt javasolja, hogy a fejlett országok indítsanak célzott programokat a fiatalok képzésére és munkalehetőségeinek javítására, míg a fejlődők számára olyan kezdeményezéseket javasol, amelyek révén nagy számban közvetlenül foglalkoztathatók a korcsoport tagjai.
Általánosabban pedig kiterjedt tesztelési és kapcsolatkövetési programokat javasol az ILO, mert az eddigi tapasztalatok szerint ezek révén anélkül lehet ellenőrzés alatt tartani a járványt, hogy teljesen le kellene állítani az életet, illetve a gazdaságot. Ráadásul ezek – igaz, csak ideiglenesen – új munkahelyeket is teremtenek.
A mostani válság azt követően jött, hogy tavaly – amikor még aránylag jól működött a világgazdaság – 13,6 százalékos volt a 15-24 évesek munkanélküliségi rátája, magasabb, mint bármelyik másik korcsoporté. Ebből a korosztályból tavaly világszerte 267 millióan voltak, akik nem dolgoztak, és nem is vettek részt oktatásban vagy képzésben. De gyakran a dolgozók sem voltak irigylésre méltó helyzetben, mert sokszor csak rosszul fizetett vagy feketemunka jutott nekik.
A fiatalokat részben azért érinti olyan rosszul a mostani válság, mert több mint 40 százalékuk (összesen 178 millióan) valamelyik különösen érzékeny ágazatban dolgozott. Ezek közé az ILO az alábbiakat sorolta:
- kis- és nagykereskedelem, gépjárművek javítása,
- feldolgozóipar,
- ingatlanügyletek, üzleti-adminisztrációs tevékenységek,
- szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás.
A nők nagyobb érintettségét részben a feldolgozóipar magyarázza, hiszen a textilipar is idetartozik, ahol dominánsan őket foglalkoztatják. A problémákat súlyosbítja, hogy az említett 178 millió fiatal több mint háromnegyede, 131 millió az informális gazdaságban dolgozott, így ők valószínűleg semmilyen segítségre nem számíthatnak a munkájuk elvesztése után.
Ez a helyzet már önmagában is elég aggasztó, de ami igazán hosszú távúvá teheti a bajokat, az az oktatás és a képzés leállása. A járvány előtt a korosztályból 496 millióan tanultak a közép- vagy a felsőoktatásban, és egy közelmúltbeli (ILO-UNESCO-Világbank) kutatás első eredményei szerint 98 százalékukat érintett az oktatás-képzés részleges vagy teljes leállása. Háromnegyedük pedig a vizsgák elhalasztásával vagy törlésével szembesült.
Miközben globálisan a járvány előtt még csak a képzőhelyek ötöde kínált online kurzusokat, mostanra a kétharmaduk távoktatásra állt át. Nem meglepő módon azonban ez növeli az egyenlőtlenséget a világban, hiszen például Afrika számos országában nincsenek, vagy jóval kevésbé vannak meg az online kurzusok technikai feltételei. Ennek hiányában írott, illetve rádióban vagy tévében közzétett anyagokkal igyekeznek valamelyest pótolni a személyes oktatást.
Ezzel együtt is nehezen elkerülhetőnek látszanak a hosszú távú gazdasági hatások, és egyáltalán nem csak a szegény országokban. Az Egyesült Államokban például egy számítás szerint négy hónapos kényszerű oktatási szünet miatt az érintett diákok összes jövőbeli keresete 2500 milliárd dollárral lehet kevesebb, ami a mostani amerikai GDP 12,7 százaléka.
Világ
Még nagyobb amerikai függésben várja Trumpot Európa, mint nyolc éve
Trump visszatérésére a gazdasági, védelmi és pénzügyi integráció mélyítése lenne a logikus válasz, de ezt belső ellentétek akadályozzák.
Nem álltak le az orosz gázszállítások, de ha leállnának sem lenne gond
Nem okozna ellátásbiztonsági problémát, ha leállnának az orosz gázszállítások Ukrajnán keresztül, és az árakat is csak átmenetileg emelné meg.
A tengeri útvonal, amely mindenkinek fontos, mégis egyre veszélyesebb
Elvileg minden nagyhatalom abban érdekelt, hogy a Vörös-tengeren át lehessen jutni, mégis egy éve tartják rettegésben a hajósokat a húszi támadások.
Fontos
Sokkal jobban is lehet segíteni a középiskolásokat a pályaválasztásban
Pályaorientáció alatt leginkább egyszeri ismeretátadást szoktak érteni, pedig fontos lenne a diákokat végigkísérni a 9. osztálytól érettségiig.
Négy gyártól várja a gazdasági csodát a kormány, és mindannyian megérezzük, ha nem jön el
A kormány mintha túl gyors felfutással számolna az új autó- és akkumulátorgyáraknál, ami fokozza a jövő évi pénzügyi terveket övező kockázatokat.
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
