Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2020. május 3. 15:34 Világ

Kalóztámadások és készpénzköteges rajtaütések a világ legőrültebb piacán

A Romániából származó Ovidiu Olea egy húsz fős informatikai céget vezet Hongkongban. Amikor január második felében a koronavírus elkezdett megjelenni Kínán kívül, Olea úgy döntött, hogy megpróbál szájmaszkokat szerezni az alkalmazottainak. Azonban pár száz maszk beszerzése is gondot okozott neki.

Sorra járta a gyógyszertárakat, de sehol sem talált maszkot. Viszont az is világos lett számára, hogy mindegyik venne tőle, ha találna. Olea ezt követően az interneten kezdett el keresgélni, több olyan céget is felhívott, amely KN95-ös*A (K)N95-ös orvosi maszk a levegőben lévő részecskék legalább 95% -át kiszűri. maszkokat forgalmaz. Mexikói, török, indonéz vagy ír forgalmazókkal is beszélt, de nem tudtak neki segíteni. Három nap után végül elért egy dél-afrikai céget, amelynek volt 500 ezer maszkja raktáron.

Olea azonnal megvette az összeset, a szállítmány február közepére érkezett meg Hongkongba. Hat óra alatt szinte az összeset eladta, és szerinte tízszer ennyit is el tudott volna adni. A vállalkozó újabb egymillió maszkot szerzett be, márciusban pedig már Kínában gyártott maszkokat forgalmazott. Vásárolt tőle maszkokat a hongkongi kormány, több európai ország és vállalat is. Összesen közel 50 millió maszkot adott el, és áprilisban egy gyártósort is beszerzett, így hamarosan gyártatni is fog tudni.

A román vállalkozó történetét a Guardian mutatta be, amely hosszú cikkben dolgozta fel, hogy a maszkok adásvétele hogyan vált pár hét alatt a legőrültebb piaccá a világon. Az elképesztő kereslet miatt számos luxusmárka, mint a Prada vagy a Gucci is beszállt a maszkgyártásba, de még szemléletesebb, hogy ezekért az olcsó műanyagokból összerakott árucikkekért valóságos harc folyik nyugati kormányok között lefoglalásokkal, átverésekkel.

Kína magához ragadta a maszkokat

A járvány által előidézett globális maszkhiány végső soron egy műanyag összetevő hiánya. Ez pedig az olvasztva fúvott polipropilén (angolul meltblown). Ezt az anyagot számos termékben használják, például kabátban, pelenkában, légkondicionálóban vagy éppen víztisztítóban. A gyártása nem bonyolult, a kereslete viszont rendkívül stabil volt hosszú ideje.

Ezt a stabilitást kavarta fel teljesen a járvány, az új kapacitások beüzemelése azonban több hónapot vesz igénybe. Most akár két évbe is telhet egy ilyen gyártósor megrendelése. Mivel a szűrőanyagot eddig nem kezelték stratégiai fontosságú alapanyagnak, az elmúlt évtizedekben a gyártását kiszervezték a keleti országokba, elsősorban Kínába. Az összes olvasztva fúvott polipropilén közel felét gyártják Kínában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMaszkpiac: a boltosok 600 százalékos haszonnal próbáltak menekülni a csőd előlEltűntek a vevők a kisebb boltokból, ezért a túlélésért azt a pár dolgot kell árulni, amire még van kereslet, akár szégyentelenül drágán is.

A kínai kormány február elején megtiltotta az anyag exportját (bár ez némileg ellentmondásos), és ez még inkább felbolygatta a piacot: a szűrőanyag ára a négyszeresére nőtt. Ez különösen érzékenyen érintette a nyugati országokat.

Például az Egyesült Államokban mindössze 5-10 szűrőt gyártó cég működik. Egyikük vezetője azt mondta a Guardiannek, hogy az exporttilalom hatására napi 2-300 hívást kapott maszkgyártóktól. “Azt mondták, csak mondjak egy árat” – emlékezett vissza cég ügyvezetője a Guardiannek. Amikor elmagyarázta nekik, hogy ez nem így működik, all inclusive nyaralásokat kezdtek el neki felajánlani, “csak mondja meg, hova akar menni”.

Kínából Németországba szállított védőeszközök. Fotó: AFP

Az ügyvezető szerint korábban csak az általuk legyártott szűrők 2-3 százaléka került maszkokba, idén viszont már a 95 százaléka. A férfi amúgy szokatlan okra hivatkozva kért névtelenséget a cikkben. “Teljesen túl vagyunk terhelve a megkeresésekkel. Ha bármilyen információ megjelenne rólunk, az további ezer megkeresést jelentene minden nap. Ez lehetetlenné tenné a munkánk” – mondta.

Számtalan megkeresése éppen Kínából érkezett, ahol februárban pánikszerűen próbáltak felvásárolni maszkokat és alapanyagot a világ minden tájáról. Egy másik megszólaló öt éve alapított Kínában egy kis maszkkészítő gyárat, és azt mondta, hogy bárhova exportáltak*Kis méretük miatt rájuk nem vonatkozott a tilalom. abban az időben, a “kínaiak mindenhol felkutatták a maszkjaikat, ahol nyomot hagytak, és küldték őket vissza Kínába”.

Már januárban is volt olyan nap, amikor egy nap 1200 emailt és 400 levelet kaptak érdeklődőktől. “Talán azt hitték, hogy egy nagyobb cég vagyunk, de mi tényleg csak páran vagyunk srácok egy irodában, és pánikba estünk, ahogy elöntöttek minket a megrendelések” – mondta a vállalkozó. Kína februárban összesen kétmilliárd maszkot vásárolt külföldről. Ezzel párhuzamosan nagyon felpörgették a gyártást. Mára a világban készült maszkok 85 százaléka Kínában készül, pedig ez az arány a járvány előtt 50 százalék volt.

Készpénzt lobogtató ismeretlen amerikaiak

Ahogy a járvány rámutatott az ellátási láncok sebezhetőségére, úgy vált világossá, hogy egy háborús helyzetben milyen kiszolgáltatottá válhatnak a gazdag országok, amelyek az elmúlt évtizedekben szinte a teljes gyártásukat kiszervezték a világ másik felére. A kínai pánikvásárlás miatt ugyanis a világ leggazdagabb országaiban alakult ki hatalmas hiány egy amúgy nem túl drága és szofisztikált műanyagból.

Hiába kapcsolt magasabb fokozatra a gyártás Kínában – és sok más országban -, ez sem elégítette ki a globális maszkigényt. A maszkokért folyó verseny miatt Kínában négyszeresére emelkedett a teherszállító-repülőgépek tarifája. Ezzel párhuzamosan rengetegen vágtak bele maszkok gyártásába a BMW-től kezdve ázsiai ónlemezgyárakon át amatőr varrónőkig.

A frincia Nice polgármestere, Christian Estrosi egy Kínából érkező rakománnyal. Fotó: AFP

A hatalmas verseny a nyugati világban hosszú ideje nem tapasztalt gyakorlatokat elevenített fel. A francia határőrök például egyszerűen lefoglalták a brit egészségügynek szánt két kamionnyi maszkot. Rejtélyesebb eset történt Sanghajban, ahol indulásra készült egy maszkokkal teli gép, amely Franciaország egyik leginkább fertőzött területére szállította volna rakományát. A repülőtéren azonban ismeretlen amerikaiak tűntek fel egy köteg készpénz lobogtatva, és megvették az egész rakományt.

Az Egyesült Államokban a föderális berendezkedés paródiája volt az eset, amikor Maryland állam (egyébként republikánus) kormányzója a szövetségi hatóságok elől rejtegetve titkos helyen őrizteti az állam maszkkészletét, mert különben az FBI elkobozná a rakományt. Ezt eleve csak úgy tudták beszerezni, hogy a kormányzó felesége koreai, és mozgósítani tudtak dél-koreai kapcsolatait.

Bangkokban egy Németországba szánt repülőnyi maszkot foglaltak le. Egy berlini városvezető “modernkori kalóztámadásnak” nevezte az esetet. Azt is állította, hogy a rakományt végül az USA-ba szállították, de a helyi amerikai nagykövetség szerint nem volt közük az esethez. A cikk elején említett hongkongi vállalkozó, Ovidiu Olea pedig hazájának, Romániának ajánlott fel 50 ezer maszkot, de hiába állt minden szállításra készen, a gyártó felhívta, hogy amerikaiak jelentek meg, akik háromszoros árat kínálva elhappolták előle a rakományt.

Maszkdiplomácia 

Az országok közötti feszültséget Kína igyekezett a maga javára fordítani, miután a járvány első szakaszán sikeresen túljutott. Amikor Olaszországban február végén elkezdett ijesztő méretet ölteni a járvány, égető szükség lett maszkokra. Két nagy szomszédja, Franciaország és Németország azonban nemzetbiztonsági szempontból kiemelt jelentőségűnek nyilvánította a maszkokat. Ez azt jelentette, hogy lefoglalhatták a területükre érkező maszkokat. Ezt néhány esetben meg is tették, amikor Olaszországba tartó ázsiai rakományok érintették a területeiket.

Kína ezt követően lépett fel Olaszország jótevőjeként, több ezer doboznyi védőfelszerelést adományozott Olaszországnak. A kínai külügyminiszter, Vang Ji arról beszélt, hogy Kína elkötelezett afelől, hogy ne csak saját állampolgárai egészségét biztosítsa, hanem járuljon hozzá globálisan is a védekezéshez. Miközben ezt megelőzően még a korábban eladott védőfelszereléseket is begyűjtötte külföldön.

Védőeszközöket rakodnak ki egy repülőből a Liszt Ferenc-repülőtéren. Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI

Olaszország azóta 20 millió kínai maszkot vett, amelyet Kína igyekszik nem egyszerű üzletnek beállítani, hanem jótéteményként. Egész oldalas reklámokban hirdeti segítségét olasz újságokban. A maszkos dobozokra felépített diplomáciai nyomulásnak – amely Magyarországon is ismerőn lehet – látványos eredménye lett: egy olasz közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 52 százaléka nevezte meg Kínát Olaszország legjobb barátjaként.

Az ellenségek listáját pedig éppen Németország vezette (45 százalékkal) Franciaország előtt (38 százalék). Ez jól kidomborítja, hogy érzékeny időkben milyen szerepe lehet a kommunikációnak, mivel az kevésbé fajsúlyosan került bele a hírekbe (az EU Magyarországnak is nyújtott segítségéhez hasonlóan), hogy Németország több tucatnyi ágyat tartott fel intenzív osztályokon olasz betegeknek, vagy az, hogy Franciaország több százezer védőfelszerelést küldött.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ Kína koronavírus maszk Olaszország szájmaszk Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán
2024. április 13. 04:34 Élet, Világ

Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?

Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.

Hajdu Miklós
2024. április 8. 04:34 Vállalat, Világ

Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak

A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.

Schaffhauser Tibor
2024. április 1. 04:36 Világ

Villantania kell valamit az EU-nak, mielőtt más országokat is rávenne az erősebb klímavédelemre

Egyre fontosabb a zöld diplomácia szerepe, de elegendők lesznek-e az EU által tervezett intézkedések a globális klímavédelmi törekvések felfuttatására?

Fontos

Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik

Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.

Bucsky Péter
2024. április 12. 04:34 Adat, Közélet

Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés

A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.

Kiss Péter
2024. április 11. 04:34 Pénz

A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni

Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.