Afrika egyik legnagyobb nyomornegyedében, a kenyai Kiberában két ember meghalt és többen megsebesültek egy ételosztáson április első felében. Az ingyen élelmiszerért több ezren álltak sorba, jelentős részben olyanok, akiknek a korábbinál is alacsonyabbra apadt a bevételük a koronavírus miatt. “Korábban napi tíz dollárt kerestem, most alig ötöt” – mondta a Bloombergnek egy helyi taxis, akinek hat gyereke van. “Nehéz biztosítani nekik a napi három étkezést. Tegnap nem reggeliztek” – mondta.

Starve or get sick: Nairobi food stampede shows Africa's lockdown dilemma.

A food aid distribution event in Nairobi's Kibera informal settlement, descended into a violent stampede pic.twitter.com/khgpeuba8D

— AFP news agency (@AFP) April 15, 2020

Távolságtartás egy afrikai nyomornegyedben.

Az egyiptomi Alexandriában élő Umm egyedülálló anyaként három hete vesztette el az állását, amikor a járvány miatt leállt a ruhagyár, ahol havi 75 dollárért (25 ezer forintért) dolgozott. Mióta megszűnt a munkája, nem költ zöldségre és húsra, most pedig egy súlyos döntéssel néz szembe: élelmiszert vegyen vagy pedig az orvosok javaslatára egy jobb minőségű szájmaszkot a rákos lányának. “Ha szereznék száz egyiptomi fontot [kétezer forintot], mit vennék belőle a lányomnak, egyetlen maszkot vagy ételt? Honnan tudnék most egyáltalán pénzt szerezni?” – mondta a Washington Postnak.

María öt gyerekével egy mexikói kisvárosban él, férje pedig az Egyesült Államokban dolgozik feketén építőipari munkásként. A férfi néhány hetente 300 dollárt (98 ezer forintot) utal haza Mexikóban maradt családjának, amelynek ez az egyetlen bevételi forrása. A gazdaságot korlátozó lépések miatt azonban egy hónapja nem küldött pénzt. A család nemrég az összes tartalékát elköltötte az egyik nagymama gyógyítására. “Ha nem javul a gazdaság helyzete, nem tudom, hogyan fogunk enni” – mondta a New York Times-nak María.

Csak szappan és víz nincs a kézmosáshoz

A három eset a világ három különböző részéről jól mutatja, hogy a koronavírusnak milyen hatása van százmilliók törékeny egzisztenciájára. A gazdag országokban leálló kétkezi munkák, a nyugati kereslet és a hazautalt pénzek bezuhanása vagy a kényszerűségből nyers erővel kikényszerített kijárási korlátozások már egy esetleges egészségügyi vészhelyzet előtt százmilliók életét lehetetlenítik el a szegényebb országokban.

Gyerekek állnak sorba vízért a nairobi Kiberában. Fotó: AFP

A koronavírus az elmúlt hetekben vált látványossá a fejlődő világban, bár egyelőre nehezen látható, hogy mennyire fog súlyosbodni a járvány. A gazdagabb országok által elkapkodott tesztek, a fejletlen egészségügyi infrastruktúra vagy a kulturális szokások miatt egyelőre azt is lehetetlen felmérni, hogy a fejlődő országokban milyen ívet fut a járvány.

Az előjelek mindenesetre baljósak. A déli féltekén az első jelentősebb gócpont az ecuadori Guayaquilban alakult ki. A hivatalos adatok szerint az országban kevesebben mint ezren haltak meg a koronavírus miatt, de ezt még a helyi elnök is félrevezetőnek tartja. A hivatalos számnál 15-ször többen halhattak meg a járványban, és az utcán heverő, rothadó holttestek rémisztő képet festettek arról, hogy mi várhat egy kevésbé felkészült és vagyonos országra.

Míg a koronavírus először jellemzően a világgazdasággal aktívabb állapotot ápoló, gazdagabb városnegyedekben jelenik meg, az elmúlt hetekben a világ számos szegénynegyedében kezdett el fertőzni. Számos latin-amerikai szegénynegyed közül ilyen a legnagyobb Rio de Janeiro-i favella, Rocinha. Ázsiában szintén terjed a járvány a nyomornegyedekben Pakisztántól a Fülöp-szigetekig.

Vendégmunkások tiltakoznak az indiai Pándzsábban a kormány támogatásáért. Fotó: AFP

Ezekben a zsúfolt, kezdetleges higiéniai körülményekkel rendelkező helyeken minden adott a vírus gyors terjedéséhez. Nemcsak maszkokra nincs pénz, még kézmosásra és távolságtartásra sincs igazán lehetőség. Az ilyen negyedekben sok esetben nincs vezetékes víz, a szigorú lezárások miatt pedig korlátozottan tudnak vizet szerezni a helyiek. Van, ahol ivásra sincs elegendő víz, nemhogy egy harminc másodperces langyos vizes kézmosásra. A szappan egyébkén nemcsak távoli tájak nyomornegyedeiben hiánycikk, hanem számos magyar családnál is.

Olajár, turizmus, hazautalások

A világ nehezebb sorsú tájain önmagában elképzelhetetlen az elzárkózás az ázsiai munkásszállóktól kezdve az afrikai menekülttáborokon át a latin-amerikai nyomornegyedekig. Ezeken a helyeken sokszor több mint tíz ember zsúfolódik össze egy szobában. Ráadásul amíg a gazdagabb városnegyedek ténylegesen kiürülnek, a szegénynegyedekben nem állhat le az élet, mivel jellemzően egy-két napra elegendő tartaléka sincs az ott lakóknak.

Bármilyen rémisztő jövőképet jelez előre a járvány megjelenése a nyomornegyedekben, a vírusnál egyelőre jóval több emberre jelent veszélyt a gazdasági vészhelyzet. “Több ember fog meghalni az éhségtől, mint a koronavírustól” – mondta az Amnesty International nevű nemzetköz jogvédő szervezet szóvivője, Isa Sanusi.

Karanténban a Fülöp-szigetek fővárosában, Manilában. Fotó: AFP

Ha nem is mindenki, de az USA-ban és Európában a legtöbb ember számíthat az állam segítségére. Számos európai országban vállalja át az állam a dolgozók fizetését, aki pedig mégis elveszti a munkáját, számíthat valamiféle segélyre. Afrikában, Dél-Ázsiában és Latin-Amerikában azonban több milliárd ember dolgozik a feketegazdaságban, és ők semmilyen szociális támogatásra nem számíthatnak.

Utcai árusok, bejárónők vagy éppen taxisofőrök tömegei élnek napról napra nemhogy bármiféle tartalék, de sok esetben hűtőszekrény nélkül, ami sokat elárul élethelyzetükről. Indiában több mint 450 millió ember dolgozik a feketegazdaságban, a legtöbbjük munka nélkül maradt a kijárási tilalom miatt. Mexikóban a lakosság több mint fele dolgozik feketén, de több országban a kilencven százalékot is meghaladja az arányuk.

Hogy nemzetgazdasági szinten milyen mértékű hatást gyakorolhat a járvány, talán Mexikóval lehetne szemléltetni a legkifejezőbben:

• Mexikó az egyik legjelentősebb olajtermelő ország a világon, a költségvetés akár negyven százaléka származik a szektortól. A csökkenő kereslet miatt bezuhant olajár Mexikót sem kerülte el, a történelme során először negatív tartományba süllyedt az exportolaj ára.
• A turizmus szintén vezető gazdasági ágazat, a GDP 17 százalékát teszi ki, ennél a fejlődő országok között egyedül Thaiföldön magasabb a részaránya. Az iparág szintén teljesen összeomlott a világ többi országához hasonlóan. A legismertebb utazási célpont, Cancún szálláshelyeinek foglaltsága a 3 százalékot sem érte el a múlt héten.
• A gazdaságban szintén komoly szerepe van az USA-ban dolgozó több millió vendégmunkás hazautalásainak. Kínai és indiai vendégmunkások után a mexikóiak utalják haza a legtöbb pénzt, és az összeg jelentősen csökkenhet a következő hónapokban.

Ahogy a járvány miatt Kárpátalján ragadt, kiszolgáltatott ukrajnai magyarok példája is mutatja, a vendégmunkások különösen ki vannak szolgáltatva a mostani járványnak. Magyarországon ugyanúgy ők tartoznak (kölcsönzöttként vagy feketén dolgozóként) a legkiszolgáltatottabb dolgozók közé, mint az USA-ban dolgozó mexikói építőipari munkás vagy Angliában a magyar gyári dolgozó.

VIDEO- Migrant workers had gathered at Bandra station in Mumbai.

Wanted to be sent ‘home.’
Crowd has now been dispersed by mild lathicharge.#CoronavirusLockdown may be ‘inconvenient’ for some. But for them, it’s about survival.#SocialDistancing is a luxury they can’t afford. pic.twitter.com/Jd7W2Yib4A

— Zeba Warsi (@Zebaism) April 14, 2020

Hazautazó vendégmunkások tömege Mumbaiban. 

Mivel a vendégmunkások jellemzően más emberekkel gyakran érintkezve végeznek fizikai munkát, jóval könnyebben elkaphatják a vírust. Emellett a járvány terjesztésében is szerencsétlen közreműködők (amiért könnyen stigmatizálhatják őket). Indiában több tízmillió vendégmunkás volt kénytelen nagyjából egy időben hazaindulni, amely teljesen lehetetlenné tette a távolságtartást. Illetve például az ecuadori Guayaquilban is azért terjedt el ilyen ütemben a vírus, mert rengeteg vendégmunkás érkezett vissza az egyik leginkább fertőzött országból, Spanyolországból.

A segélyszervezetek is bajban

Bár látszólag ugyanakkora eséllyel kaphatja el a betegséget gazdag és szegény, a valóságban azonban az eddig is óriási különbségek tovább nőttek a járvánnyal. Ahogy korábban is írtuk, a magatehetetlenség miatt több fejlődő országban nem igazán maradt más védekezési módszer, mint a fizikai erővel fenntartott kijárási korlátozások, és ez érezhetően egyre nagyobb feszültséget szül a lakosságban.

A frusztráció, a magatehetetlenség (és a tájékozatlanság  vagy félretájékoztatás) egyre több országban testesül meg agresszív viselkedésben éppen az egészségügyi dolgozókkal szemben. Mexikóban több tucat egészségügyi dolgozót támadtak meg az utcán, azzal vádolva őket, hogy terjesztik a vírust. Indiában, Pakisztánban és a Fülöp-szigeteken is támadtak meg kórházi dolgozóknak.

Temetés Mexikóban. Fotó: AFP

A fejlődő világban a járvány pusztítása tehát hiába nem tart még ott, mint az USA-ban vagy Spanyolországban, már most minden korábbinál jelentősebb támogatásra lenne szüksége. A nagy nemzetközi segélyszervezetek azonban hasonló nehézségekkel néznek szembe, mint sok piaci cég. A legnagyobb segélyszervezetek sok millió font bevételtől estek el a járvány miatt. Az Oxfam csak amiatt havi ötmillió fonttól esik el, hogy a boltjai nem lehetnek nyitva a járvány miatt.

A legnagyobb segélyszervezetek közül Oxfam és a Christian Aid is arra számít, hogy a nekik szánt adományok is jelentősen csökkennek majd. A boltok bezárása miatt ugyanis nincs lehetőségük a személyes meggyőzésre, illetve kénytelenek törölni az adománygyűjtő rendezvényeket. Az Oxfam pénzügyi nehézségei miatt a nagy-britanniai alkalmazottainak kétharmadát fizetett szabadságra küldte.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ Afrika Ázsia Dél-Amerika egyenlőtlenség Egyiptom fejlődő országok india Kenya koronavírus Mexikó vagyoni egyenlőtlenség Olvasson tovább a kategóriában