Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2020. április 10. 16:21 Világ

Ahol a gazdagok árnyékában csak fegyverek és botok maradnak a koronavírus ellen

Utcán heverő holttestek, kartondobozokba pakolt hullák, rendőrökre támadó dühös hozzátartozók. Egészen felkavaró felvételek mutatják be, ahogy a hatóságok képtelenek lépést tartani a koronavírussal Ecuador kereskedelmi központjában, a mintegy hárommilliós Guayaquilban.

A vírus március végén kezdett el látványosan elterjedni a városban, és már az első pár nap után kezelhetetlenné vált a helyzetet. Több száz hulla halmozódott fel kórházakban és hullaházakban. Drámai videók mutatják, ahogy a hozzátartozók nekiesnek a rendőröknek, mivel már akár egy hete várják, hogy kiadják nekik szeretteik holttestét.

A rengeteg haláleset miatt a koporsók teljesen elfogytak. A hallottakat műanyagba, kartonpapírba és hűtőkonténerekbe rakják. A város már a holttesteket sem tudja begyűjteni. Egy nő például öt napon át próbálta elérni a hatóságokat, hogy vigyék el a légzési nehézségek miatt elhunyt szomszédja holttestét. A sürgősségi vonal folyamatosan foglalt volt, amikor pedig végre elérte őket, azt mondták neki, hogy nem érnek rá begyűjteni a hullát. A szomszédok végül öt nap után egyszerűen kirakták a testet az utcára.


A CNN riportja a városból

Megbecsülhetetlen, hogy hány ember kapta el a vírust, a hivatalos adatok (csütörtökön mintegy ötezer regisztrált fertőzött és 250 halott) az elnök, Lenín Moreno szerint is jelentősen alábecsülik a valós számokat. Guayaquil az első nagyobb dél-amerikai város, ahol látványosan elkezdett terjedni a betegség, és esete rámutat arra, hogy a kevésbé fejlett országokra milyen sötét hónapok várnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA bahamai tragédia megmutatja kicsiben, hogy mennyire sebezhető a modern világA gazdagok megléptek a pusztítás elől, a szegényebbek lakóhelyét teljesen elpusztította a hurrikán. A bahamai események kisarkítva mutatnak rá, hogy mi várható máshol is.

Az ecuadori város példája jelentősen árnyalja azt a nyugati narratívát, amely szerint jelenleg is jobbára a világ gazdagabbik felét érinti a járvány. A hivatalos esetszámok valóban ezt mutatják, a valóságot azonban éppen a szegényebb országok egyre kétségbeejtőbb helyzete torzítja. A nyugati országok ugyanis olyan mértékben elvonják az erőforrásokat a szegényebbektől a járvány során, hogy azoknak nemhogy a védekezésre, hanem a saját helyzetük megismerésére sincs igazán lehetőségük. 

Vastagabb pénztárcájának köszönhetően Európa és az USA egyszerűen elhappolja a koronavírus megfékezéséhez szükséges alapvető eszközöket (mint a tesztek vagy az orvosi védőfelszerelések) a szegényebb országok elől. Ecuador hivatalosan alacsony esetszáma is azt mutatja, hogy egyszerűen képtelen a járvány mérsékléséhez kulcsfontosságú magas számú tesztelésre.

Ecuadorhoz hasonlóan más dél-amerikai és afrikai országok is alig jutnak tesztekhez, mivel a szűkös piacon nincs esélyük az európai országok és az USA ellen. A számos szegény országnál jelentősebb lobbierővel rendelkező Unicef például száz rászoruló országnak tervezett 240 millió szájmaszkot beszerezni, de mindeddig ennek alig több mint a tizedéig, 28 millió maszkig jutott.

Koporsónak szánt kartondobozok Ecuadorban. Fotó: AFP

Az alapból fejletlen egészségüggyel rendelkező*Egyes szegény országokban egymillió emberre jut egy lélegeztetőgép. országok tehát végképp magukra maradnak a járvány idejére, anyagi korlátaik miatt esélyük sincs szükséges mértékben alapvető védőfelszerelést beszerezni. Az egyedüli eszköznek a vírus feltartóztatására így az marad, amely közvetlenül nem kerül pénzbe, mégis a legnagyobb ütést jelenti a gazdaságnak: a vesztegzár.

Indiától kezdve számos fekete-afrikai országon át latin-amerikai nyomornegyedekig sok százmillió szegény lett a lakóhelyére kényszerítve. Olyan helyeken, ahol az éghajlatból, a kultúrából és a lakhatási viszonyokból adódóan jóval nagyobb változást jelent ez a mindennapokban, mint egy átlagos magyar panellakásba bezárkózni. „Hatan élünk egy szobában. Egy szobába nem lehetünk bezárva hatan a járvány végéig” – érzékeltette egy dél-afrikai férfi ebben a videóban, hogy miben jelenthet különbséget egy városi nyomornegyed.

Ahogy korábban írtunk róla, Magyarországon a feketén dolgozókat érinti legsúlyosabban a mostani a válság, a szegényebb országokra ez hatványozottan igaz. A feketén dolgozó utcai árusok, szemétgyűjtők vagy éppen vendégmunkások teljesen szociális védőháló nélkül maradnak, miközben az árak kontrollálatlanul mennek felfelé. Guayaquilban például ötszörösére nőtt a krumpli ára pár hét alatt.


Példa erőszakos hatósági fellépésekre világszerte

Az eszköztelen egészségügy, a magatehetetlen hatóságok, valamint az információhiányos és lehetetlen életkörülmények közé beszorított lakosság elegye pedig olyan képsorokat eredményezhet, amelyek aztán bejárják a világot, és könnyen megágyazhatnak az előítéleteknek.

Európai szemmel könnyedén tűnhetnek lesajnálandónak az embereket botokkal kergető indiai rendőrök, a szabályszegőket lelövéssel fenyegető Fülöp-szigeteki elnök vagy a tömegbe lövető kenyai hatóságok, ez azonban legalább annyira mutatja az eszköztelenségüket. Nekik nem nagyon maradt más, csak a nyers erő a járvány elleni védekezésben. Ez a fajta kilátástalanság egy pakisztáni példánál mutatkozott meg kifejezetten szemléletesen, amikor a védőeszközök hiánya miatt tüntető pakisztáni orvosokat rendőrök verték szét.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk“Tízezer forintom maradt” - munkájukat elvesztők a kétségbeejtő helyzetükrőlGyári munkát kereső szakács, talajt vesztő egykori hajléktalan vagy egyszerre munkanélkülivé váló pár. Milyen sorsok vannak az állásukat vesztő tízezrek között?

Világ Afrika Dél-Amerika egyenlőtlenség koronavírus szegény országok szegénység Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Hajdu Miklós
2020. szeptember 17. 15:44 Világ

Felkészületlenek a szélsőséges klímára a világkereskedelem csomópontjai

Készületlenül érik a kikötőket az egyre súlyosabb viharok és az áradások, pedig a világkereskedelem szempontjából kulcsfontosságú a tengeri hajózás problémamentes működése.

Váczi István
2020. szeptember 16. 10:42 Világ

Visszatérnek az ATM-ek nagyüzemi fosztogatói

Ismét aktivizálják magukat azok a csoportok, amelyek Észak-Korea megbízásából ürítik ki világszerte a pénzkiadó automatákat.

Avatar
2020. szeptember 16. 06:47 Világ

Kinyomtattak 37 magyar gazdaságnyi pénzt, mégsem lettek gazdagabbak

Japánban példátlan gazdasági kísérletbe kezdtek, eszméletlen mennyiségű pénzt nyomtattak a növekedés beindítása végett. Az eredmények felemásak, a fejlett világ mégis követi a példát.

Fontos

Jandó Zoltán
2020. szeptember 17. 06:49 Adat, Közélet

Hiába javasolták saját szakértői, az állam nem pörgette fel igazán a tesztelést

Jelentős részben a saját zsebből fizetett, nem pedig az állami tesztek dobták meg a mintavételek számát, és nem is érnek el annyi embert, mint amennyit az adatok sugallnak.

Torontáli Zoltán
2020. szeptember 16. 15:02 Élet, Közélet

Nem érdekli az embereket az idegesítő magyar víruskövető mobilalkalmazás

Gyakorlatilag senki sem használja Magyarországon a VírusRadart, és ennek megvan az oka. A szoftver sokaknak idegesítően rossz, nincs mögötte erős kommunikáció, Apple-gépekre pedig elérhetetlen.

Bucsky Péter
2020. szeptember 15. 06:51 Közélet, Vállalat

A magyar cégek fizetik a multik adókedvezményeit

Megfelezte az elmúlt öt év alatt a társaságiadó-kedvezményeket a kormány, de ezek továbbra is a külföldi tulajdonú cégeket segítik jobban.