Az Egyesült Államok délnyugati részét 2000 és 2019 között sújtó aszály volt a térség második legszárazabb időszaka nagyjából időszámításunk szerint 800 óta. Nem volt ritka ebben az időszakban, hogy a folyók egyes részei patakméretűre zsugorodtak, és hogy korlátozásokat kellett bevezetni a lakossági vízfogyasztásban. Az aszályt nem teljes egészében a klímaváltozás okozta, azonban egy a Science folyóiratban nemrég megjelent cikk szerint az emberi tevékenység jelentős szerepet játszott a helyzet romlásában.

Park Williams, a Columbia Egyetem Lamont-Doherty Földmegfigyelő Központjának kutatója és a tanulmány vezető szerzője szerint

az emberi tevékenység egész konkrétan 47 százalékban járult hozzá az aszályhoz.

Az Egyesült Államok délnyugati részén a leghosszabb aszályok nagy valószínűséggel a melegedést hozó El Niñóval ellentétes légköri jelenséghez, a lehűlést és szárazságot okozó La Niñához kapcsolódnak. A kutatók számára a legnagyobb kihívás az volt, hogy szétválasszák az emberi tevékenység időjárási hatásait az attól függetlenül is jelentkező időjárási mintáktól.

Ezt a feladatot végül fák évgyűrűi 1200 évre vonatkozó adatainak gyűjtésével oldották meg. Ezeket elemezve ugyanis minden év nedvességszintjére vonatkozóan becslést tudtak adni, így több mint ezer évre visszamenőlegesen meg tudták határozni a korábbi aszályok hosszát és okait. Williams szerint az óceán áramlatainak természetes változékonysága miatti, véletlenszerű aszályok kialakulásának esélyét az ember környezetre gyakorolt hatása növelte.

Williamsék tanulmánya része egy nagyobb tudományos projektnek, amin belül a csapadékhiány pénzügyi és emberéletekre gyakorolt hatására is becslést adnak. Eszerint 1980 és 2020 között az Egyesült Államokban az aszályok összesen 250 milliárd dollár értékű kárt okoztak, és 3000 halálesethez járultak hozzá. Toby Ault, a Cornell Egyetem kutatója a Bloombergnek arról beszélt, hogy

a jövőben az aszályok időtartamának, súlyosságának és gyakoriságának növekedésére lehet számítani.

A projekten belül két másik tanulmány vizsgálja az aszály hatását a fákra és a vízrendszerekre. A vízbiztonság az Egyesült Államokban egyre fontosabb kérdés, különösen a vidéki és szegényebb területeken. A csapadékhiány ugyanis nemcsak mennyiségi problémákat okoz a vízellátásban, hanem a víz minőségét is befolyásolja, nagyobb eséllyel kerülhet például só az ivóvízbe, de a baktériumok és más mikroorganizmusok előfordulása is nőhet. A szárazság azért is komoly probléma, mert a légkörben lévő szén-dioxid megkötése szempontjából jó taktika lehet az erdőtelepítés, a vízhiány és a szélsőséges meleg ugyanakkor csökkenti a fák túlélési esélyeit.

Az aszály Magyarországon is komoly problémát okoz, a Belügyminisztérium a napokban hirdette ki a tartósan vízhiányos időszakot. Az intézkedés alapján nem kell vízkészletjárulékot fizetni az öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználat mennyisége után, és a gazdálkodók élhetnek a rendkívüli öntözési vízhasználat lehetőségével is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar mezőgazdaságot az elsők között száríthatja el a klímaváltozásA déli országok mellett a Kárpát-medence van leginkább kitéve a klímaváltozásnak Európában. A szárazság várhatóan harmadával csökkenti a termésátlagokat. 

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ aszály klímaváltozás mezőgazdaság Olvasson tovább a kategóriában