A gazdaságtörténet egyik legnagyobb ugrását reméli 2020-tól Guyana. Dél-Amerika egyik legszegényebb államában tavaly indult meg a kőolajtermelés, amire alapozva a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 86 százalékos gazdasági növekedést jelzett előre 2020-ra. Guyanában 2015 óta több olajmezőt is feltártak, amelyeknek köszönhetően a világ tíz legnagyobb kitermelője közé kerülhet.
Az IMF szerint az ország jelenlegi 4 milliárd dolláros GDP-je 2024-re 15 milliárdra fog nőni. Az amerikai Exxon olajvállalat szerint az olajtermelés révén akár 170 milliárd dollár bevételhez juthat Guyana a következő évtizedekben.
A változás jelentőségét mutatja, hogy a termelés megkezdése miatt december 20-át munkaszüneti nappá nyilvánították. A világ legnagyobb feltárt olajkészletei a szomszédos Venezuelában vannak, de az egy főre jutó mennyiség alapján Guyana a világelső. Nagyjából kétszer annyi az egy főre eső bizonyított olajkészlete, mint Szaúd-Arábiának.
A kőolajvagyon kitermelése persze komoly kihívásokat jelent Guyanának, amely Bolívia mellett a legszegényebb ország Dél-Amerikában. A fejletlen gazdaság, a kezdetleges infrastruktúra és az instabil politikai berendezkedés mind azt vetíti elő, hogy Guyana is szembenéz azokkal a nehézségekkel, amikor egy kevésbé fejlett ország hirtelen jelentős vagyonra tesz szert.
Az országnak például jelenleg sincs 2020-ra elfogadott költségvetése, mivel átmeneti kormány vezeti. A parlamenti választásokat hétfőn tartották. A politikai erőviszonyok lényegében leképzik az ország etnikai hátterét, és mindkét oldal attól retteg, hogy ha nem ők nyerik a választást, akkor teljes egészében kihagyják őket a költekezésből.
David Granger kampány közben. Fotó: AFP
A 780 ezres lakosság nagyjából 40 százaléka feketékből áll, 30 százaléka indiaiakból, akiknek elődei vendégmunkásként érkeztek az országba 1900 környékén, 20 százaléka pedig a két etnikai csoport keveréke. A két esélyes elnökjelölt közül a hivatalban lévő elnököt, David Grangert alapvetően a feketék támogatják, a 39 éves Irfaan Alit pedig az indiai származásúak.
A választást a helyi választási bizottság szerint Granger oldala nyerte, ám egy guyanai bírósági döntés és a nemzetközi megfigyelők szerint súlyos szabálytalanságok lehettek, amiket ki kellene vizsgálni, mielőtt eredményt hirdetnek. Mégis közzétették a nem hivatalos eredményt, ami nyomán most patthelyzet és súlyos politikai válság alakult ki.
Guyana egyébként az egyetlen dél-amerikai ország, ahol angolul beszélnek. Az ország nagy részét esőerdőt borítják, a gazdaság pedig leginkább mezőgazdaságon és bányászaton alapul. Az olajszektor pár éven belül a gazdaság 40 százalékát teheti ki.
Világ
Még nagyobb amerikai függésben várja Trumpot Európa, mint nyolc éve
Trump visszatérésére a gazdasági, védelmi és pénzügyi integráció mélyítése lenne a logikus válasz, de ezt belső ellentétek akadályozzák.
Nem álltak le az orosz gázszállítások, de ha leállnának sem lenne gond
Nem okozna ellátásbiztonsági problémát, ha leállnának az orosz gázszállítások Ukrajnán keresztül, és az árakat is csak átmenetileg emelné meg.
A tengeri útvonal, amely mindenkinek fontos, mégis egyre veszélyesebb
Elvileg minden nagyhatalom abban érdekelt, hogy a Vörös-tengeren át lehessen jutni, mégis egy éve tartják rettegésben a hajósokat a húszi támadások.
Fontos
Négy gyártól várja a gazdasági csodát a kormány, és mindannyian megérezzük, ha nem jön el
A kormány mintha túl gyors felfutással számolna az új autó- és akkumulátorgyáraknál, ami fokozza a jövő évi pénzügyi terveket övező kockázatokat.
Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
