Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2020. március 2. 11:01 Világ

Inkább belefulladnak a közlekedési dugókba a bukarestiek, mint hogy korlátoznák a forgalmat

Bukarest manapság leginkább a közlekedési dugókról híres, az európai nagyvárosok közül ugyanis itt töltik az emberek a legtöbb időt araszolással: évente átlagosan 218 órát. A Bloomberg helyszíni riportja szerint a lakosságot és a helyi üzleti szektort szó szerint fojtogató helyzet nem is fog megváltozni.

A román főváros máig kénytelen elszenvedni Nicolae Ceaușescu fényűzésének és megalomániájának következményeit. A diktátor – aki egyébként maga is szívesen utazott luxusautókkal – a közlekedés fejlesztését szolgáló beruházások helyett inkább megépíttette a belváros közepén Európa legnagyobb épületét, miközben a súlyosan eladósodott ország lakossága hosszú évekig várt, mire hozzájuthatott egy Dacia-hoz, amibe csak korlátozott mennyiségben tankolhatott üzemanyagot.

Azóta sok minden változott, de a bukaresti közlekedési infrastruktúra fejlettsége továbbra is több évtizedes elmaradásban van, még a volt szocialista országok nagyvárosaihoz képest is. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a lakosság rendkívüli mértékben ragaszkodik az autóhasználathoz. Egy szakértő szerint a diktatúra alatt átélt ínséges idők után hirtelen az emberek identitásának meghatározó részévé váltak gépkocsik. 1989 óta a főváros lakossága megduplázódott, az autók száma a háromszorosára emelkedett, vagyis ma nagyjából annyi kocsi járja a bukaresti utakat, ahányan lakják a várost. (Budapesten 1,75 millió lakosra jut 659 ezer személyautó.)

A városvezetés  nemigen tud úrrá lenni a kialakult állapotokon. Az évtizedek óta hiányzó beruházások pótlása nyilvánvaló, hogy nem megy egyik napról másikra. A város polgármestere pedig hiába döntött nagyjából fél évvel ezelőtt a legszennyezőbb autók kitiltása, illetve a környezetvédelmi adók bevezetése mellett, a lakosság olyan mértékben elutasító a gépkocsiforgalom korlátozásával kapcsolatban, hogy két hónap próbaüzem után kénytelen volt visszakozni. Jóllehet az úgynevezett oxigénadóra Budapestről is progresszív példaként tekintettek a várostervezéssel foglalkozó szakértők.

Mindenesetre az autóforgalom okozta ártalmak egyre fenyegetőbbek Bukarest jövőjére. A járművek okozta lég- és zajszennyezés, illetve a dugókban elvesztegetett idő csökkenti a jóllétet. A helyi vállalati szféra hatékonyságát szintén visszaveti, hogy a dolgozók nap mint nap órákat kénytelenek közlekedéssel tölteni, ami nem csak időrabló, hanem frusztráló is számukra.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ autó Bukarest dugó forgalmi dugó Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Mészáros R. Tamás
2024. november 19. 06:03 Világ

Még nagyobb amerikai függésben várja Trumpot Európa, mint nyolc éve

Trump visszatérésére a gazdasági, védelmi és pénzügyi integráció mélyítése lenne a logikus válasz, de ezt belső ellentétek akadályozzák.

Jandó Zoltán
2024. november 18. 14:35 Világ

Nem álltak le az orosz gázszállítások, de ha leállnának sem lenne gond

Nem okozna ellátásbiztonsági problémát, ha leállnának az orosz gázszállítások Ukrajnán keresztül, és az árakat is csak átmenetileg emelné meg.

Gajda Mihály
2024. november 16. 07:05 Világ

A tengeri útvonal, amely mindenkinek fontos, mégis egyre veszélyesebb

Elvileg minden nagyhatalom abban érdekelt, hogy a Vörös-tengeren át lehessen jutni, mégis egy éve tartják rettegésben a hajósokat a húszi támadások.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.