Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2019. október 18. 06:59 Világ

Egyetlen ábrából kiderült, mennyire egymásra van utalva Nyugat- és Kelet-Európa

Korábban több cikkben (itt, itt és itt) részletesen foglalkoztunk az Európai Unió egyik legkeményebb piaci csatájával, amely a közúti fuvarozásban folyik évek óta, és egyre inkább elmérgesedik. Leegyszerűsítve a kamionozásról van szó, amelyet a keleti cégek olcsóbban végeznek el nyugaton, mint a helyben lévő nyugati fuvarozók, utóbbiak azonban nem tartják teljesen tisztességesnek ezt a versenyt, és szeretnék visszaszorítani a keleti, köztük magyar vállalkozókat.

A csata nem csak egy iparág szempontjából fontos, hanem általánosságban is példaértékű az uniós szabad piac működése, illetve a kelet-nyugati érdekellentétek kezelése szempontjából (erről részletes elemzést is írtunk nemrég).

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA fuvarozás-vita is arról szól, hogy feljebb tudunk-e kerülni az európai munkamegosztásbanEgyelőre csak az alacsonyabb bérrel tudunk versenyképesek lenni. Az európai integráció sikere múlik azon, hogy el tudunk-e mozdulni az értékesebb munka felé.

A vita az uniós intézményekben dől majd el, amikor majd elfogadják a mobilitási csomagnak nevezett jogszabályt. Az eredmény alapvetően befolyásolhatja a legnagyobb magyar fuvarozócégek működését is. Számunkra elég kedvezőtlen hír, hogy egyelőre a nyugati érdekek érvényesítése tűnik valószínűnek.

A németek és a lengyelek vastagon érintettek az ügyben: a közúti fuvarozási piac jelentős része német utakon zajlik, de sokszor lengyel kamionokkal, lengyel sofőrökkel, lengyel bérezéssel. Egy lengyel szervezet most megbízott egy német szakembert, az Erlangen-Nürnbergi Egyetemen oktató Peter Klaust, hogy vizsgálja meg a helyzetet, de úgy, hogy menjen el 25 európai fuvarozócég vezetőjéhez, és személyesen készítsen velük mélyinterjúkat. Az eredmény (pdf-ben innen letölthető angolul) azt mutatja, hogy a hétköznapi, üzletvezetési szintet nézve is elég nagy a baj.

A kívülállók sokszor nehezen tudják elképzelni, hogy a határokon átnyúló közúti fuvarozásnak milyen nagy szerepe van az uniós gazdaságban. Ahhoz, hogy az üzemek működni tudjanak, a boltokban pedig legyen áru, egy gördülékenyen működő és határokat átlépő egységes rendszerre van szükség. Klaus munkájának egyik ábrája mindennél jobban mutatja meg, hogy ebben a keleti és a nyugati piaci szereplők mennyire egymásra vannak utalva.

Az ábra közepén látható az a banán alakú terület, ahol az európai fuvarozás döntő része folyik, az egyes országok betűjele melletti szám pedig azt mutatja, hogy az adott országban hány ezer külföldi kamionsofőrre van szükség az áruszállításhoz. A nyilak azt jelzik, hogy a periféra országaiból hány ezer sofőr áramlik be, nagyrészt úgy, hogy otthon foglalkoztatják őket, keleti bérszínvonalon.

A nagy nyugat-európai sofőrhiány keleti pótlása számokban. Forrás: TLP

A számok alapján a nyugat-európai központi régió összesen 500 ezer sofőrt nem tud magának biztosítani, és ezt az űrt csaknem teljes egészében keleti vállalkozók töltik ki, vagyis

a keleti cégek nyugati jelenléte nélkül Nyugat-Európa azonnal összeroppanna, a keletiek viszont nem élhetnek a nyugati piachoz való szabad hozzáférés nélkül.

 

A számok elég döbbenetesek: az unióban jelenleg 2,6 millió nehézteherautóval fuvaroznak árut, és ebből 600 ezer rendszeresen átlép valamilyen belső határt. Csak erre a 600 ezer kamionra 742 ezer sofőr kell, és annyi az áru, hogy a járművek kihasználtsága 86 százalékos (azaz csak a  megtett távok 14 százalékában gurulnak üresen a kamionok).

Korábbi cikkeinkben mi is utaltunk rá, hogy ebben a helyzetben Nyugat-Európának borzasztó nagy szüksége van a keleti sofőrökre, de a keleti cégekre nem. A jelenlegi helyzet, vagyis az, hogy a keleti sofőröket a keleti cégek dobják át nyugatra, és ott hetekig dolgoztatják őket, a nyugatiak számára sok szempont miatt elfogadhatatlan, ezért számos olyan jogszabályi változásért lobbiznak, amely könnyen lehetetlenné teszi, vagy legalábbis sokkal költségesebbé teszi a keleti vállalkozók működését*Például szigorúan be akarják tartatni azt a szabályt, hogy a sofőr ne tölthesse a hosszú pihenőidejét a kabinban, sőt, a kamionokat bizonyos időnként kötelező lenne a cég telephelyére hazavinni, ami jelentős többletköltséget okoz a keleti cégeknek, például azért, mert nincs ehhez elegendő fuvar, azaz a kamionokat üresen kell járatni..

De mit mondtak Klausnak a cégvezetők (köztük a Waberer’s első embere) arról, hogy ha a nyugatiak lobbija a jelenlegi formában átmegy, akkor mi fog történni a hétköznapokban?

  1. Nyugat-Európa könnyen lábon lőheti magát azzal, hogy a szállítási költségek jelentősen nőni fognak, ha a keleti fuvarozók költségei emelkednek. A rendszer rugalmassága csökken, a tönkremenő vállalkozók kapacitása pedig kiesik. Az unión belüli keleti cégek gyengítése az unión kívüli társaságoknak, például a törököknek kedvez leginkább.
  2. Az unión belüli kelet-nyugati piaci harmonizáció álma nem teljesül, az ágazatban már így is nagy a munkaerőhiány, a cégbezárások után pedig a munkaerő jelentős része máshol keres boldogulást, örökre elveszik.
  3. A keleti cégek a végsőkig ki fogják használni a szabályozási kiskapukat, és ez végső soron az ágazatban dolgozók szociális körülményeinek kárára is mehet, ami pont ellentétes a jogszabálycsomag szándékával.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEzért fogják megfojtani a közép-európai sikerágazatot a nyugati kormányokNyugat-Európának a keleti munkavállaló nagyon kell, a keleti versenytárs viszont nagyon nem, de ennek racionális oka van.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért fojtogatják a közép-európai sikerágazatot a nyugati kormányok?A német, francia és osztrák kormány vezetésével olyan szabályozást vittek keresztül az EU-ban, amely viccet űz a közös piacból, és adminisztratív eszközökkel igyekszik a sikeres keleti közúti fuvarozó cégeket kiszorítani.

Világ fuvarozás kamionsofőr kivándorlás logisztika sofőr Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Tunkli Dániel
2020. július 15. 16:57 Világ

Itt a hidegháború 2.0

Az amerikai és a kínai elnöknek egyaránt érdekében áll a konfliktus kiélezése a két ország között, ennek a szembenállásnak lett mellékhadszíntere az indiai-kínai határ.

Váczi István
2020. július 15. 15:01 Világ

Fejre állt a világ, most a kínaiak vásárolják fel az acélt külföldön

Olyan nagy különbség alakult ki a hazai és a külföldi árak között, hogy megéri külföldön vásárolni a kínai vállalatok számára.

Hajdu Miklós
2020. július 15. 13:05 Világ

Akár ingyen is új villanyautót vihetnek haza a németek a nagyvonalú állami támogatásnak köszönhetően

Jól járt a járvánnyal, aki új elektromos autóba szeretne ülni, az európai országok elképesztő autóvásárlási támogatásokba kezdtek.

Fontos

Jandó Zoltán
2020. július 15. 06:40 Vállalat

Képtelen felállni a padlóról a vendéglátás Budapest belvárosában

Ahol korábban a külföldiekre építettek, most annyira nincsen vendég, hogy kinyitni sincs értelme. Vidéken hétvégéken telt ház, hétköznapokon pangás van.

Bucsky Péter
2020. július 14. 06:41 Közélet

Az állami kórházellátó feleannyiért vett közel 2500 lélegeztetőgépet, mint a külügy

A kórházellátó a legnagyobb piaci szereplőktől vásárolt normális áron, a külügy jórészt ismeretlen hátterű cégektől sokkal drágábban. De a pénz nem számított.

Váczi István
2020. július 13. 06:37 Vállalat

Nyáron is leállnak a magyar autógyárak, mi lesz a dolgozóikkal?

Nemrég indultak újra, a Suzuki ma indítja a második műszakot, de nyáron ismét minimum egyhetes szünetet tartanak. A keresetek visszaesnek, főleg a beszállítóknál.