Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2019. október 7. 10:23 Világ

Jegesmedve nagyságú disznókat tenyésztenek Kínában

Az afrikai sertéspestis olyan súlyos pusztítást végzett a kínai disznók között, hogy az országban sok helyen a lehető legnagyobbra hizlalják a megmaradt állatokat. Normális körülmények között a legtöbb sertést – Kínában és Magyarországon is – 110-130 kiló körüli tömeggel szokták levágni, mert ezek az állatok adják a legjobb minőségű húst. Az ennél nehezebbek egyre zsírosabbak, a disznózsírra pedig manapság már sokkal kisebb az igény, mint pár évtizeddel ezelőtt.

A Bloomberg cikkében több extrém példa is szerepel. A Honan tartománybeli Csengcsou városában egy farmon van például egy 750 kilós példány. Ez még annál is nagyobb, mint egy átlagos hím jegesmedve (350-700 kilogramm), és – ha hihetünk a Wikipediának – a 600 kilós magyarországi sertéscsúcstartót is messze maga mögé utasítja.

A Vietnammal határos Kuanghszi-Csuang Autonóm Területen az egyik gazdaságban most épp egy féltonnás egyed a legnagyobb. Egy hasonló állatért jelenleg 10 ezer jüant (nagyjából 420 ezer forintot) fizetnek a vágóhidak, ami háromszor annyi, mint amivel a tartomány fővárosában gazdálkodhat egy átlagember egy hónapban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKína a stratégiai disznóhús-tartalékhoz nyúl, olyan súlyos a sertéspestis miatt a helyzetÁllamtitokként kezelik, hogy hány tonnát tartanak a központi stratégiai disznóhús-tartalékban.

Máshol nem ennyire extrém a helyzet, az északkeleti Csilin tartományban általában a 175-200 kilós tartomány elérését célozzák a kisebb termelők. A nagyvállalatoknál pedig egy elemző szerint átlagosan a vágósúly 14 százalékos gyarapodását igyekeznek elérni a korábbi szinthez képest. Hozzátette: 30 százalékkal növeli a profitot, hogy sok nagy farmnál a szokásos 110 helyett 140 kilóra növelték a vágósúlyt.

Egyes becslések szerint a sertéspestis a kínai állomány felével végzett – a fertőzött állományokat teljes kiirtják –, emiatt a diszóhús nagykereskedelmi ára idén 70 százalékkal nőtt az országban. A kínai alelnök szerint idén 10 millió tonna sertéshús hiányzik a kínai piacról, és ennyit külföldről sem tudnak behozni, ezért sürgette a gazdálkodókat, hogy tegyenek meg mindent az ellátás biztosítása érdekében.

A kínai helyzet következményeit a világ minden részén lehet érezni. A KSH adatai szerint áprilistól kezdve a korábbi szinthez képest látványosan nőni kezdett a sertéshús felvásárlási ára idehaza.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÚj korszak jöhet a hentesnél: a sertéshús drágább lehet, mint a marhaMár hónap alatt akár hatvan százalékkal is drágulhat a sertéshús ára Magyarországon a Kelet-Ázsiában egyre inkább terjedő sertéspestis miatt.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ disznóhús Kína sertés sertéshús sertéspestis Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Mészáros R. Tamás
2024. november 19. 06:03 Világ

Még nagyobb amerikai függésben várja Trumpot Európa, mint nyolc éve

Trump visszatérésére a gazdasági, védelmi és pénzügyi integráció mélyítése lenne a logikus válasz, de ezt belső ellentétek akadályozzák.

Jandó Zoltán
2024. november 18. 14:35 Világ

Nem álltak le az orosz gázszállítások, de ha leállnának sem lenne gond

Nem okozna ellátásbiztonsági problémát, ha leállnának az orosz gázszállítások Ukrajnán keresztül, és az árakat is csak átmenetileg emelné meg.

Gajda Mihály
2024. november 16. 07:05 Világ

A tengeri útvonal, amely mindenkinek fontos, mégis egyre veszélyesebb

Elvileg minden nagyhatalom abban érdekelt, hogy a Vörös-tengeren át lehessen jutni, mégis egy éve tartják rettegésben a hajósokat a húszi támadások.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.