Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán Váczi István
2019. szeptember 25. 17:09 Világ

Nehéz lesz ráismerni a tengerpartokra, ha így megy tovább

Ha sikerül is érdemben tenni a klímaváltozás ellen a következő évtizedekben, az óceánok partján és a jéggel borított területeken élőknek akkor is fel kell készülniük arra, hogy 2100-ra teljesen megváltozik a környezetük. Nagyon leegyszerűsítve ez az egyik fő üzenete az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) ma közzétett – mintegy hétezer tanulmányból összeállított – közel 1200 oldalas jelentésének. A jelentésben azt taglalják, hogy a különböző klíma-forgatókönyvek esetén a hőmérséklet változása milyen hatással lehet az óceánokra és a krioszférára, azaz a bolygó olyan jéggel borított terülteire, mint például a sarkvidékek, a magas helyek vagy éppen a gleccserek.

A téma azért kiemelkedően fontos, mert az érintett területeken sok százmillió ember él, akiknek az élettere igencsak megváltozhat a jövőben. Csak az óceánparti térségekben durván 680 millióan laknak kevesebb mint tíz méterrel a tengerszint fölött, de ez a szám 2050-re egymilliárd fölé nőhet. Emellett hasonló számú embert érintenek a magashegységekben várható változások is.

A felmelegedés hatásai ezekben a régiókban ráadásul igen sokrétűek lesznek. A szerzők ezt egy elég látványos ábrán foglalták össze, amelyből kiderül, hogy pozitív fejlemények is várhatóak. A sarkvidék és az Antarktisztól északra eső óceáni térség turizmusának például jót tesz majd a klímaváltozás, az Andok déli részén pedig a mezőgazdaság lendülhet fel, összességében azonban sokkal több lesz a negatív következmény.

 

Az óceánparti térségekben különösen fontos kérdés, hogy hogyan változik a tengerszint a jövőben, hiszen egy 10 méteres emelkedés a korábban említett 680 millió ember mindegyikének elmosná a lakóhelyét. (Hacsak nem építenek gátakat, de ezt elég nehéz elképzelni az összes veszélyeztetett térségben.) Nos, ilyen mértékű változásra nem kell számítani, hosszabb távon azonban így is rengeteg terület kerülhet víz alá. A jelenlegi folyamatok (leginkább üvegházgáz-kibocsátás) mellett 2100-ig minimum 63, maximum 110 centiméterrel emelkedhet a tengerszint. Ha sikerül érdemi lépéseket tenni a felmelegedés ellen, akkor ez nagyjából a felére szorítható le.

A folyamat azonban nem áll le varázsütésre 80 év múlva, még évszázadokig folytatódni fog. A szerzők felhívják a figyelmet, hogy már néhány évtizedes időtávon is eléggé szórnak az eredmények, ennél messzebbre tekintve pedig csak nagyon széles sávban lehet megadni a várható változások mértékét. A jelentés szerint azonban 2300 környékére már jó eséllyel három méter feletti lesz a növekedés, de akár az ötöt is elérheti.

Az interneten lehet találni néhány becslést arra, hogy a különböző mértékű tengerszint-emelkedés mivel járna, és mely területeket érintené a legsúlyosabban a Földön. Eszerint a szimulátor szerint például a jelentésben felvázolt egy méter körüli emelkedéssel például mások mellett már víz alá kerülne a 24 milliós Sanghaj, a 20 milliós New York és a 18 milliós Mumbai jelentős része, Hollandia nyugati része pedig úgy ahogy van, eltűnne, akárcsak Velence környéke. (Természetesen ismét csak figyelmen kívül hagyva a gátépítéseket.) Négyméteres emelkedésnél Pekingnek tengerpartja lenne, Dánia szigetté válna, a horvát és a görög szigetek nagy része viszont eltűnne.

Egyelőre ráadásul a növekedés mértéke folyamatosan gyorsul.

A 20. században például átlagosan nagyjából évi 1,5 milliméterrel emelkedett csak a tengerszint, most azonban ugyanez már 3,6 milliméter, 2100-ra pedig a 15 millimétert is elérheti, ami ugye a tízszerese az előző évszázadinak. Ezzel párhuzamosan hihetetlenül megugrik majd az áradásokhoz vezető úgynevezett extrém tengerszint-kilengések száma is. Ilyenből korábban egy évszázadban átlagosan egy volt az érintett régiókban, 2100-ban azonban teljesen általánossá válnak, függetlenül attól, hogy tudunk-e érdemben tenni a klímaváltozás ellen, vagy sem. Sőt, vannak olyan térségek a tanulmány szerzői szerint, ahol már 30-40 év múlva is ez lehet a jellemző.

Külön problémát jelent a most még örökké fagyott területek (permafroszt) felolvadása. Ez egyrészt tönkreteszi a helyiek életkörülményeit, az utak, vezetékek és a házak is megsérülnek, használhatatlanná válnak a talaj felolvadása miatt. Globálisan azonban sokkal több embert érint, hogy a permafroszt hatalmas mennyiségű szén-dioxidot és az – annál sokkal erősebben üvegházhatású – metánt raktároz, amely az olvadás nyomán a légkörbe kerül, gyorsítva a klímaváltozást. (Ráadásul nemcsak a szárazföldön, hanem a tengerszint alatt is vannak ilyen fagyott zónák.) Az IPCC jelentése szerint – az emberiség további kibocsátásától függően, szén-dioxid-egyenértékben számolva – akár 100 milliárd tonnányi mennyiség is a légkörbe kerülhet emiatt 2100-ig.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMég Szibériát is élhetetlenné teszi a klímaváltozásSzibériában kétszer gyorsabban melegszik az idő, mint máshol. A hatások már félelmetesek: a táj pár helyen teljesen átalakult, ezrek otthona vált lakhatatlanná.

Nem járnak jobban a gleccserek sem, a kibocsátási szinttől függően tömegük hatodát-harmadát fogják elveszíteni a század végére. A hegységekben sok kisebb jégfolyam pedig teljesen eltűnik. Ez azzal jár a vízellátás miatt érintett népesség számára, hogy először a megszokottnál nagyobb vízhozamra – esetenként áradásokra – kell felkészülni, a század vége előtt azonban ez már a mostani szint alá csökken majd.

A hó és a jég mennyiségének csökkenése miatt nagyobb lesz a sötétebb felületek aránya a Földön, ezáltal nő az elnyelt napsugárzás mennyisége. A permafrosztból felszabaduló gázok mellett ez is egy olyan saját magát erősítő visszacsatolási kör, amely miatt a felmelegedés akkor is jó ideig folytatódna, ha teljesen leállna az emberiség az üvegházhatású gázok kibocsátásával. Ettől még igaz, hogy a felmelegedést alapvetően az összesen a légkörbe kerülő szén mennyisége határozza meg. Pont azért kell sürgősen korlátozni a fosszilis üzemanyagok használatát, hogy a visszacsatolásokkal együtt is legyen esély 1,5-2 Celsius-fok alatt tartani a felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMit mérlegeljünk egy utazásnál, ha tenni akarunk a klímaváltozás ellen?Tényleg ennyire káros repülni? A vonat mindennél környezetbarátabb? Mikor érdemes autóba ülni? Néhány szempont az utazáshoz a klímát féltőknek.

Világ ipcc klímaváltozás permafroszt tengerszint-emelkedés Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Hajdu Miklós
2022. december 2. 12:11 Világ

Fagyhalálra ítélné Putyin az ukrán városlakókat, folyamatos tűz alatt tartják az oroszok a civilek energiaellátását

Fél évbe is beletelhet, mire sikerül helyreállítani az ukrán energetikai infrastruktúrát, ami folyamatos orosz támadás alatt áll.

Torontáli Zoltán
2022. december 2. 09:04 Világ

Németország sokkal több unión kívülről érkező bevándorlót szeretne

A munkaerőhiány egyre jobban visszaveti a gazdaságot, és az unión belüli bevándorlók-átköltözők nincsenek elegen a probléma enyhítésére.

Pálos Máté
2022. december 1. 12:22 Világ

A sarkvidék felől érkező hideg levegő próbára fogja tenni az európai áramkereskedelmet

Finnország és Franciaország például kilátásba helyezte, hogy tervezett áramkimaradásokkal, lakossági fogyasztáskorlátozással is enyhíthetnek az energiakrízisen.

Fontos

Bucsky Péter Buzder Gábor
2022. december 2. 09:57 Pénz, Támogatói tartalom

Felével csökkenhet a ház vagy lakás rezsije energetikai felújítással

Kevesen döntenek az energetikai korszerűsítés mellett, pedig akár 60-80 százalékos energiamegtakarítást is el lehet érni vele.

Torontáli Zoltán
2022. december 2. 04:34 Adat, Pénz

Mérésünk szerint novemberben megállt az élelmiszerek árának emelkedése

A 26 ezer forintos bevásárlásunk egy hónap alatt 26 forinttal drágult. Az éves infláció 54-ről 49 százalékra mérséklődött. Fordulat ez vagy csak megtorpanás?

Pálos Máté
2022. december 1. 16:14 Pénz

Egyre többe kerül a lakhatás, és egyre kevésbé segíti ebben a rászorulókat a kormány

Az idei tél fordulópontot hozhat a lakhatás megfizethetőségének alakulásában.