Míg Magyarországon az utóbbi években 27-ről 5 százalékra csökkent a húsok áfája, Németországban most éppen arról folyik egyre nagyobb vita, hogy az adótartalmuk álljon vissza a kedvezményes 7-ről az általános 19 százalékra. Míg a magyar lépést a sertés esetében elsősorban azért tették meg, hogy ne érje meg az áfát elcsalni, az emelés ötletét felvető német politikusok a közvélemény – környezetvédelmi és állatjóléti megfontolásokból fakadó – nyomásának engednek.

A vegetáriánusok száma Németországban gyorsan nő, egy 2017-es felmérésben már több mint 8 millió főre, azaz a lakosság több mint 10 százalékára tették azoknak az arányát, akik többnyire nem esznek húst. A vegánok, vagyis a minden állati terméket mellőzők száma ezen belül 1,3 millió volt.

Mi is foglalkoztunk már azzal, hogy a nyugat-európai és amerikai fogyasztói trendekben változás figyelhető meg, a vegetarianizmus választásának fő oka korábban az állattartás körülményeivel szembeni elégedetlenség volt, mára azonban legalább ilyen fontos indok lett a környezetvédelem is.

Az állattartáshoz szükséges takarmány termeléséhez nagy terület kell, a szektor vízigénye is nagy, és a légkörbe jutó üvegházhatású gázok közül a metánkibocsátás döntő részéért is felelős. A Business Insider cikkében megszólaló szakértők egyetértenek abban, hogy képtelenség lesz a Föld teljes lakossága számára annyi húst termelni, amely most egy főre jut Németországban vagy a fejlett világban. Bár a németek egyre kevesebb húst (és azon belül egyre kevesebb sertést) esznek, illetve a tehéntejet is egyre inkább növényi alapú italokkal váltják ki, még így is jóval több húst fogyasztanak, mint ami globális szinten fenntartható.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVegetarianizmus, természetes étel és klímavédelem: ez nehéz lesz egyszerreTudatos vásárlóként hiába szeretnél egyszerre sok mindent elérni, egyelőre úgy néz ki, hogy ez ma még maradéktalanul nem sikerülhet. Melyik ujjunkba harapjunk?

Az egyik megközelítés szerint az áfaemelés ugyanolyan büntető jellegű adó lenne, mint amit az alkoholra, a dohányra vagy egyes országokban a túl sok cukor- és sótartalomra vetnek ki. Jól hangzik az az elképzelés is, hogy a többlet áfabevételt visszaadnák a gazdáknak, akik az állattartás feltételeit javíthatnák különböző beruházásokkal. Ezzel az állatjólét iránt aggódó tömegek is elégedettek lehetnének.

Az állattartók természetesen ellenzik az adóemelést. Bár ők is elismerik, hogy a 2050-re 9 milliárdra növő népességet lehetetlen a mai amerikai vagy argentin szintű húsfogyasztással ellátni, szerintük technológiai fejlesztésekkel kellene a környezeti hatásokat csökkenteni.

Más problémák is vannak az adóemeléssel, a kritikusok szerint a magasabb áfa pont a szegények elől veszi el a húsfogyasztás lehetőségét. Az alternatív javaslat szerint ezért inkább a helyettesítő termékek áfáját kellene csökkenteni.

Egy berlini „vegán hentes” szerint azonban az sem jó, ha pusztán árkérdést csinálnak a húskereskedelemből, mert ha nincs hozzá széleskörű ismeretterjesztés, akkor az emberek nem értik meg, hogy miért történik mindez. Márpedig pont az lenne a lényeg, hogy rögzüljön az összefüggés: ha kevesebb húst eszik valaki, akkor jót tesz a környezetével.

További probléma, hogy a beérkező áfabevételt a legjobb szándékok ellenére sem lehet egyértelműen megcímkézve minden állattartónak visszajuttatni, így biztosan lesznek olyan farmerek, akik a romló üzleti eredmény miatt kénytelenek lesznek rosszabb körülmények között tartani az állatokat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVissza kell vágnunk a húsfogyasztásunkat, ha azt akarjuk, hogy a jövőben mindenkinek jusson enniAz eddigi legalaposabb elemzés szerint a klímaváltozás is csak így kerülhető el.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Világ adó áfa hús németország sertés Olvasson tovább a kategóriában