Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2018. október 23. 14:10 Világ

Vissza kell vágnunk a húsfogyasztásunkat, ha azt akarjuk, hogy a jövőben mindenkinek jusson enni

A drasztikus klímaváltozás elkerülése érdekében óriási mértékben csökkenteni kell az emberiség húsfogyasztását, állapította meg az eddigi legátfogóbb tanulmány, ami az élelmiszer-fogyasztásunk környezetre gyakorolt hatásait vizsgálta. A nyugati országokban a marhahúsfogyasztásnak 90 százalékkal kell csökkennie, amit a babfélék és a hüvelyesek fogyasztásának ötszörözésével kellene pótolni – írja a Nature-ben megjelent tanulmányra hivatkozva Guardian.

A kutatás emellett arra jutott, hogy a mezőgazdaságban is jelentős változtatásokra van szükség, ha azt akarjuk, hogy a Föld képes legyen 10 milliárd embert etetni, ugyanis néhány évtized múlva várhatóan annyian leszünk.

Az élelmiszer-előállítás már most is sok kárt okoz a környezetnek, mivel az állatállomány jelentős mennyiségű üvegházhatású gázt bocsát ki, a gazdálkodás erdőirtásokhoz és vízhiányhoz vezet, míg a mezőgazdasági környezetszennyezés holt zónákat hoz létre az óceánokban, ahol az élet szinte lehetetlenné válik az élőlények számára.

Ha nem történik változás, akkor ezek a romboló hatások csak súlyosabbak lesznek, mivel 2050-ig várhatóan 2,3 milliárddal nő a Föld népessége, miközben a jövedelmek megtriplázódnak, vagyis várhatóan egyre több ember engedheti meg magának a húsban gazdag étrendet. Ha ezen a pályán marad az emberiség húsfogyasztása, azzal olyan kritikus ponthoz érhetünk a környezeti korlátokban, ami után az életben maradással kell majd küzdenünk.

Egészen sokkoló, tényleg az egész rendszer fenntarthatóságát kockázattatjuk a húsevéssel. Ha azt akarjuk, hogy az emberek gazdálkodhassanak és legyen mit enniük, akkor jobban tesszük, ha leállunk róla

– mondta Marco Springmann, az Oxfordi Egyetem munkatársa, aki a kutatócsoportot vezette.

A Nature folyóiratban publikált tanulmány az eddigi legalaposabb elemzés az élelmiszergyártás környezetre gyakorolt hatásairól, amiben a világ összes országából felhasználtak adatokat, hogy megbecsüljék a hatásokat.

Az élelmiszerválságot nem lehet egy varázslattal megoldani, azonban az étrendi és a technológiai változtatások elengedhetetlenek lesznek ehhez. Emellett a fenntarthatóság javításához az is nagyban hozzájárulna, ha ezek kiegészülnének azzal, hogy csökkentjük a kukába jutó élelmiszerek mennyiségét. Jelenleg az előállított élelmiszerek harmada soha nem jut az asztalra. A kutatók szerint az emberiségnek el kell mozdulnia a szemi-vegetáriánus, más néven flexitarian táplálkozás irányába, hogy a globális felmelegedést 2 Celsius-fok alatt tartsa.

Ez az étrend azt jelentené, hogy az embereknek 75 százalékkal kevesebb marhahúst, 90 százalékkal kevesebb disznóhúst és fele annyi tojást kellene enniük, miközben meg kellene háromszorozniuk a babfélék és a hüvelyesek, és négyszerezniük a diófélék és az olajos magvak fogyasztását. Így az állatállomány fele annyi káros gázt bocsátana ki, és a trágya korszerűbb kezelésével ezt még tovább lehetne mérsékelni.

A gazdag országokban még drámaibb változásra van szükség. A briteknek és az amerikaiaknak a marhahúsfogyasztást 90 százalékkal, míg a tejfogyasztást 60 százalékkal kellene mérsékelniük, miközben négyszer-hatszor annyi babfélét és hüvelyest kéne enniük. A szegény országok népeinek viszont, ahol több millióan alultápláltak, egy kicsivel több húst és tejterméket kellene enniük, mint most.

A tudósok szerint a húsfogyasztás mérséklését oktatással, különadókkal, a növényi alapú élelmiszerek előállításának állami támogatásával, illetve az iskolai és a munkahelyi konyhák menüjének átalakításával lehet elérni.

Emellett komoly változások kellenek a mezőgazdasági technológiákban is, hogy megállítsuk az erdőirtásokat, a vízhiányt és a műtrágyák túlzott használatából eredő környezetszennyezést. Ehhez a szegényebb országokban növelni kell a terméshozamot, univerzálisabb víztározásra van szükség és sokkal óvatosabban kell használni a műtrágyákat.

Vannak országok, ahol már most jó irányba haladnak a dolgok. Hollandiában és Izraelben például már óvatosabban használják a műtrágyákat és a vizet is, míg néhány városban a fiatalok húsfogyasztása is csökken. Ám globális változásra van szükség Springmann szerint, amihez viszont a kormányokra is nagy szükség lesz.

A tanulmány nem sokkal azután jelent meg, hogy az ENSZ is közzétette riasztó jelentését, amelyben a világ vezető tudósai arra figyelmeztetnek, hogy már csak 12 évünk van hátra, hogy 1,5 Celsius fok alatt tartsuk a globális felmelegedést, ami ha ezt fél fokkal is meghaladja, az már jelentősen növeli az aszályok, az áradások és az extrém meleg kockázatait. Ez a jelentés szintén kiemelte, hogy a hús és a tejtermékek fogyasztásának csökkentése fontos lenne, azonban a jelenlegi folyamatok épp az ellenkező irányba mutatnak.

Világ élelmiszerfogyasztás fenntarthatóság hús húsfogyasztás környezetszennyezés környezetvédelem Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Váczi István
2019. január 14. 15:28 Világ

Nagyvállalati áldozatot szedett az éghajlatváltozás

Kalifornia legnagyobb magántulajdonú közszolgáltatója részben a klímaváltozás miatt ment csődbe, dollár milliárdokat követelnek rajta az erdőtüzek miatt.

Torontáli Zoltán
2019. január 13. 14:21 Élet, Világ

Megőrülnek a vásárlók a mopszos, limitált szériás vécépapírért

A grafika telibe találta a németek jelentős részének lelkivilágát, gyorsan kialakult a másodlagos piac is.

Fabók Bálint
2019. január 13. 11:55 Világ

Spanyol szellemfalvak az ingatlanpiac új sztárjai

A természet közelségét kereső, nyugdíjas éveikre készülő nyugatiak mellett arab és orosz befektetők is megjelentek. Egy tanya 15 millió forintból most is kijön.

Fontos

Bucsky Péter
2019. január 14. 06:54 Pénz

Az itthoni átlag közel háromszorosát keresik a németországi magyarok

Eddig sosem látott adatokat szereztünk arról, hogy mennyit keres a Németországban dolgozó százezer magyar.

Kasnyik Márton
2019. január 12. 07:47 Podcast

A klientúraépítés a jóléti állam része lett Magyarországon

Utoljára a totalitárius rendszerekben osztott újra annyi forrást az állam, mint ma Magyarországon. Ez nagyon erős politikai fegyver a hatalom kezében, de a társadalom alsó harmada nem látja előnyét. Kovách Imre szociológus a G7 podcast vendége.

Kasnyik Márton
2019. január 11. 06:40 Vállalat

Ebből az ábrából kiderül, miért nem kapsz olyan könnyen béremelést, ha magyar cégnél dolgozol

Ég és föld a magyar és a külföldi tulajdonú ipari cégek termelékenysége. Nagyon kevés magyar cég lehet képes arra, hogy kitörjön a bércsapdából.