Amikor a spanyol-francia származású Anne Hidalgót 2014-ben Párizs első női polgármesterévé választották, bejelentette, hogy zöldebbé teszi a várost. Két évvel később el is indult egy projekt azzal a céllal, hogy Párizs a fenntartható élelmiszer-előállítás mintavárosává váljon.
Azt a célt tűzték ki, hogy 2020-ra száz hektáron (140 focipályányi területen) hozzanak létre zöld felületeket épületek tetején. A területek harmadára városi kerteket képzeltek el. “Három éve az emberek kinevették a terveimet. Ma azonban már növényeket termesztenek az alagsorokban és a tetőkön” – mondta a CNN-nek a város alpolgármestere, Penelope Komites, aki szerint egy új városi modellen dolgoznak, és már sok más város követi a példájukat.
Eddig 75 projektet fogadott el a párizsi városvezetés, de nemcsak a tetőkön kezdtek el növénytermesztésbe a városban. Egy korábbi vasúti állomásépületben létrehozott kávézóban például egy ezer négyzetméteres gazdálkodás működik. Több mint 150-féle növényt termesztenek, amelyeket a kávézóban használnak fel. A maradékokat a szintén itt élő csirkék eszik meg, kacsák is vannak, a helyi mézet pedig az egyik legjobbnak választották meg egy nemzetközi versenyen.
A La REcyclerie nevű kávézó.
A tervek szerint 2020-ra pedig Európa legnagyobb városi kertészete is elkészül a városban. Ez a világ egyik legjelentősebb rendezvényközpontjában, a hét pavilonból álló Porte de Versailles-ban lesz majd látható.
Az egyik, jelenleg átépítés alatt álló pavilon tetején hozzák létre a 14 ezer négyzetméteres kertészetet. Amellett, hogy a legnagyobb lesz Európában, a tetőn létrehozott gazdálkodások közül sehol nem lesz ennél nagyobb a világon. A tervek szerint harminc különböző növényfajt termesztenek majd itt, és napi egy tonna zöldséget és gyümölcsöt szedhetnek le nyaranta.
A terményeket a környéken fogják értékesíteni, de lesz egy háromszáz fős étterem is a pavilonban, ahol a kertben termesztett alapanyagokból készült ételeket szolgálják fel. Semmilyen vegyszert nem fognak használni, és a területen lesz lehetőség közösségi gazdálkodásra, azaz helyiek is művelhetnek zöldségeket kisebb parcellákon.
Aeroponikus módszerrel termesztenének, ami azt jelenti, hogy a növények gyökérzete nem termőföldben, hanem szabadon fejlődik speciális tárolókban. A tápanyagokat vízpermet vagy vízköd formájában veszik fel a levegő keringtetésével. Ez a technológia 95 százalékkal alacsonyabb vízmennyiséget igényel, mint a hagyományos termesztés.
Az épülettetők kihasználása amúgy a világ más tájain sem újszerű gondolat, a Guardian éppen egy hete mutatott be egy jakartai lakóparkot, amely egy bevásárlóközpont tetejére épült.
Világ
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Villantania kell valamit az EU-nak, mielőtt más országokat is rávenne az erősebb klímavédelemre
Egyre fontosabb a zöld diplomácia szerepe, de elegendők lesznek-e az EU által tervezett intézkedések a globális klímavédelmi törekvések felfuttatására?
Fontos
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
