Két évvel ezelőtt jelentette be a szaúdi koronaherceg, hogy 500 milliárd dolláros ráfordítással különleges gazdasági övezetet hoz létre országa északnyugati részén, de azóta keveset lehetett hallani a projektről. Bár a megvalósulását továbbra sem lehet biztosra venni, valami mégis elindult.
Mint a Bloomberg helyszíni riportjából kiderül, jelenleg leginkább csak álmos falvak terpeszkednek abban a 26,5 ezer négyzetkilométeres, azaz több mint negyed magyarországnyi térségben, ahol az – új nemzetközi és a jövő arab kifejezéseinek összevonásából alkotott szóval – Neomnak elkeresztelt ipari-turisztikai fejlesztéssorozatnak kell megvalósulnia. 2030-ra a régió a tervek szerint már évi 100 milliárd dollárnyi értéket állít majd elő. (Ez a jelenlegi magyar GDP nagyjából háromnegyede.)
A szárazföldön Jordániával, az Akabai-öblön keresztül pedig Egyiptommal határos vidék hagyományosan elhanyagolt térsége volt az olajból dúsgazdaggá vált országnak. Az áramellátást csak a 80-as években építették ki, sok út pedig manapság is nélkülözi a szilárd burkolatot.
A terveknek egyrészt része rengeteg infrastruktúrafejlesztés, egy hatalmas kikötő, új – köztük Egyiptomba vezető – utak, repülőterek, szállodák, ipari övezetek és tucatnyi kisebb város megépítése. Másrészt egyfajta reformövezetként lazább szabályok lesznek érvényben, mint az ország más részein, bár például alkoholhoz lehet, hogy így sem jutnak majd a turisták.
Egy szaúdi nemzeti park bejárata. Fotó: AFP/Europress
Ez még persze odébb van, hiszen sokan eleve azt is megkérdőjelezik, lesz-e bármi az egészből. Az utóbbi egy év nem annyira Mohamed bin Szalmán reformterveinek megvalósításáról szólt, mint a koronaherceg keze nyomát viselő konfliktusokról, a szaúdi elit megregulázásától kezdve a humanitárius katasztrófába torkolló jemeni háborún át Dzsamál Hasogdzsi újságíró megöletéséig. Ezek nyomán megerősödtek a spekulációk, hogy vajon biztosan ő örökli-e a trónt, ha idős és beteg apja, Szalmán király meghal.
Az amerikai hírügynökség cikkéből mindenesetre kiderül, hogy vannak olyan építkezések, amelyek már elkezdődtek, a Neom Bay repteret pedig júniusban megnyitották a menetrend szerinti járatok előtt. Neves külföldi cégek azonban egyelőre – legalábbis publikusan – nem kötelezték el magukat az itteni beruházás mellett.
A jelenleg is a térségben lakó több tízezer ember jó része ambivalensen áll a projekthez. Egyrészt lehetőséget látnak benne, az építőmunkások beáramlása miatt például máris jól jártak azok, akik lakóingatlanokat adnak bérbe. Pénzkiadó automaták és egy éjjel-nappal működő kórház is csak azóta van, hogy elkezdődtek az építkezések. A gazdaság fejlesztése szintén ígéretesen hangzik, és az állam azt ígéri, hogy segít olyan szakmákat kitanulni, amelyekre szükség lesz.
Másrészt viszont sokan tartanak attól, hogy az állam kisajátítja majd a házukat, földjüket, mert kell a hely a nagyszabású építkezéseknek. Nem is alaptalan ez a félelem, mert a jelenlegi hivatalos becslés szerint 20 ezer embernek kell majd elköltöznie.
Világ
Még nagyobb amerikai függésben várja Trumpot Európa, mint nyolc éve
Trump visszatérésére a gazdasági, védelmi és pénzügyi integráció mélyítése lenne a logikus válasz, de ezt belső ellentétek akadályozzák.
Nem álltak le az orosz gázszállítások, de ha leállnának sem lenne gond
Nem okozna ellátásbiztonsági problémát, ha leállnának az orosz gázszállítások Ukrajnán keresztül, és az árakat is csak átmenetileg emelné meg.
A tengeri útvonal, amely mindenkinek fontos, mégis egyre veszélyesebb
Elvileg minden nagyhatalom abban érdekelt, hogy a Vörös-tengeren át lehessen jutni, mégis egy éve tartják rettegésben a hajósokat a húszi támadások.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
