Áprilistól Németországban sem bocsátanak ki több ötszáz eurós bankjegyet – jelentette be a német jegybank. A Bundesbank a márciusi jelentésében írt arról, hogy április 26. után nem kerül forgalomba újabb ötszáz eurós. Ez jelenlegi árfolyamon 156 ezer forintot ér.
A forgalomban lévő bankjegyeket nem vonják vissza. Erre egyébként határidő sincs, vagyis ha otthon tele van a párnaciha ötszáz eurós bankjegyekkel, nem kell a bankba rohanni. Egyébként is extrém lenne, ha hirtelen gyanús alakok állnának sorba a pénzintézetek előtt, hogy beváltsák a közös európai fizetőeszköz legnagyobb címletű bankjegyeit.
Az ötszáz euróssal kapcsolatban ugyanis az volt az állandóan visszatérő kritika, hogy a feketegazdaságot és a terrorizmust támogatja. Sokkal nagyobb összeget lehet egy aktatáskába rejteni ötszáz eurósokból, mint mondjuk száz dollárosból. (Az amerikai dollár legnagyobb, kereskedelmi forgalomban lévő címlete a száz dolláros bankjegy).
A német hetilap, a Der Spiegel kiszámolta, hogy ha tízmillió eurót akar valaki ötven eurósokból összerakni, ahhoz kétszázezer bankjegy kell. Ez 184 kilogrammot nyomna. Ötszáz eurósból azonban csak húszezer darab kellene, és ez csak 22 kilót nyom, tehát már egy nagyobb sporttáskában is könnyen szállítható.
A Bundesbank becslése szerint 80-550 milliárd euró lehet a feketegazdaság mérete Németországban, ami a német GDP 2-17 százalékának felel meg. Egy 2015-ös elemzés pedig arra a következtetésre jutott, hogy a bankfiókokban történő készpénzbefizetések 14 százaléka, azaz 60 milliárd euró köthető adócsaláshoz, azaz a fekete gazdasághoz.
Ennek ellenére mégsem aggódik a jegybank. Az intézet szerint nincs olyan kutatás, ami azt igazolná, hogy visszaszorul a feketegazdaság, ha egy nagy címletű bankjegyet kivonnak a forgalomból.
Az euró bevezetésekor leginkább a németek ragaszkodtak ahhoz, hogy legyen ötszáz eurós címlet is. Ez nagyjából megfelelt az akkori ezer márkásnak. A németek ugyanis a mai napig imádják a készpénzt.
Nem csoda, hogy ők és az osztrákok halogatták a legtovább az ötszáz eurós bankjegy kibocsátásának a leállítását. Az eurózóna 2016-ban döntött erről, és a 19-ből 17 tagállam idén januártól állt le a friss ötszázasak nyomtatásával.
Az Európai Központi Bank adatai szerint 522 millió darab ötszáz eurós van forgalomban, ami a készpénzmennyiség 2,4 százalékát teszi ki. Az euróövezetben élők fele ugyanakkor életében nem fogott a kezében ilyen bankjegyet. Az üzletekben egyébként sem tudnának visszaadni belőle, de még az autókereskedők sem szerették, ha a kelet-európai nepperek ilyen nagy címletű bankjegyekkel akartak a használt autókért fizetni.
A maffiózóknak, terroristáknak, és adócsalóknak, illetve a korrupt politikusoknak és üzletembereknek pedig ott marad a svájci frank. Ebből a legnagyobb címlet az ezer frankos. Egyetlen ezer frankos bankjegy jelenlegi árfolyamon 275 ezer forintot ér.
Világ
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Villantania kell valamit az EU-nak, mielőtt más országokat is rávenne az erősebb klímavédelemre
Egyre fontosabb a zöld diplomácia szerepe, de elegendők lesznek-e az EU által tervezett intézkedések a globális klímavédelmi törekvések felfuttatására?
Fontos
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
