Hírlevél feliratkozás
Katona Hajnalka
2019. február 14. 17:37 Világ

Várhatjuk-e az államtól, hogy megmentsen minket a természeti katasztrófától?

Az állam, ha megadóztatja a szennyező iparágakat a káros kibocsátásra kivetett adóval, akkor rengeteg bevételhez juthat. Mint korábbi cikkünkben bemutattuk, ez az egyik általánosan elfogadott megoldási javaslat az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére. De mit tegyen az állam ezzel a pénzzel?

Az utóbbi években egyre népszerűbb lett egy irányzat, ami szerint a legjobb megoldás, ha az állam a piaci kudarcok helyrehozása helyett egyenesen piacteremtésre költi az adónkat. Ennek a megközelítésnek az egyik legfőbb képviselője Marianna Mazzucato, a University College London (UCL) professzora.

Mazzucato szerint a legtöbb napjainkban szárnyaló innovációs iparág felvirágzása az állami támogatásoknak volt elsősorban köszönhető. Az internetet amerikai közpénzből fejlesztették ki, a nanotechnológia és a biotechnológiai is állami források segítségével indult be. A Guardianen megjelent cikkében kifejti, hogy

mindent, ami az iPhone-t okossá teszi (GPS, érintőképernyő, hangfelismerés és a többi) állam által fizetett kutatók fejlesztették ki.

De hogyan lehet képes a sokszor hatékonytalannak tartott állam ilyen bonyolult technológiák kifejlesztésére? Mazzucato szerint a klímaváltozás fenyegetése a hidegháborús versengéshez hasonló helyzet, ahol a túléléshez szükséges a technológiai fejlődés. Ezért lehet bízni abban, hogy az állam újra sikerrel járhat. Ráadásul tud valamit, amit a piac gyakran nem képes biztosítani a kreatív munkaerőnek: hagyja őket következmények nélkül hibázni.

A nagy energetikai cégek nem költenek eleget az energiaforrások tisztítására, ahogyan magánbefektetők sem szívesen rakják a pénzüket megújuló energiaipari projektekbe. Ez leginkább azért van így, mert még mindig korai fázisban járnak ezek a kutatások, ezért nem lehet tudni, hogy melyik lesz sikeres és melyik vérzik el a tervezőasztalon. Az állam felelőssége, hogy finanszírozza azokat az alapkutatásokat – majd az ezekből következő alkalmazott kutatások egy részét -, amik megágyaznak a később használatos technológiáknak.

Sajnos manapság egyáltalán nem ebbe az irányba haladnak a dolgok. Amerikában a K+F kiadások csak a GDP 2,74 százalékát teszik ki, de itthon is egyre kevésbé értékeli a kormány az alapkutatások hasznát. Az energia területén még elkeserítőbb a helyzet. A KFI tavaly márciusi jelentése alapján Magyarországon 2014 és 2020 között összesen kiosztott európai források mindössze 6 százalékát (125 milliárd forintot) fordítanák célzottan energetikai célokra, illetve további nagyjából 110 milliárd forintot a KFI alapjából. Ez összesen nem teszi ki a 2017-es GDP 1 százalékát, de ennek is relatív kicsi részét, csak a negyedét fordítják a megújuló energiaforrások fejlesztésére, nagy része a jelenlegi energia ellátás hatékonyságát fejlesztené.

Ennek a folyamatnak a másik oldalán jelentek meg a zöld pártok programjai, amit mostanra átvett az amerikai demokrata párt is. Egy hete mutatták be a Green New Dealt, a hirtelen népszerűségre szert tett Alexandria Ocasio-Cortez szívügyeként, ami nevében Franklin Delano Roosevelt elnök New Deal programjára rímelve próbál megoldást találni a mostani legégetőbb gazdasági és környezeti problémákra. (Eredetiben itt lehet elolvasni.) Ezt két irányból közelítik meg, az egyik az igazságosság, a másik pedig a klímaváltozás elleni küzdelem.

Itt csatlakoznak ahhoz, amiről Mazzucato már évek óta ír, miszerint az állam kötelessége a gazdaság fenntarthatóvá tétele és az innovációs piac megteremtése. Céljaik között szerepel, hogy 2050-re 100 százalékban nettó zéró kibocsátású energiatermelés lássa el az egész Egyesült Államokat. Ennek eléréséhez sürgetik a közpénzből finanszírozott kutatás és fejlesztések növelését és az ehhez szükséges szakemberek képzését is. Viszont ezektől a befektetésektől elvárják, hogy az adófizetők részesüljenek a befektetéssel járó tulajdonjogokkal és megfelelő megtérüléssel. Az állam támogassa a közösségeket és ezek törekvéseit a Green New Deal céljainak elérésében.

Mazzucato 2016-os tanulmányában már kitért arra, hogy a megfelelő megtérülés biztosítása csak a portfólió megközelítéssel lehetséges – ugyanúgy, mint a magánszféránál. Mivel előre nem eldönthető, hogy melyik innováció váltja be a hozzá fűzött reményeket (ahogy említettük, ez a fő oka, hogy a magánszféra nem tolong, hogy megújuló energiába fektessen), ezért az államnak diverzifikálnia kell a portfólióját és minél többféle projektet támogatni. Ez egyrészt jelenti azt, hogy ugyanúgy segítse a nap, a szél és a víz energia fejlesztését, de azt is, hogy

ne csak a kutatásba, hanem a fejlesztésbe és a megvalósításba is fektessen pénzt és energiát.

Ha az állam sikeresen eljuttat innovációkat a megvalósulásig, akkor a magánszféra is követni fogja, és onnantól megoldott lesz a gazdaságot zöldítő vállalkozások pénzügyi helyzete.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkŐsrégi probléma van a környezetrombolás mögött, de a megoldást is kitalálta már az emberiségAmióta állatokat tart az emberiség, azóta ismert probléma a közlegelők tragédiája. Most ugyanezt csináljuk, csak globális léptékben.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ éghajlatváltozás green new deal környezetszennyezés környezetvédelem tudomány Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán
2024. március 27. 17:22 Adat, Világ

Ne azt nézd az új GDP-adatokban, hogy Románia előttünk jár, van benne sokkal érdekesebb is

Már nem érdemes arról beszélni, hogy Ausztria elérhetetlen messzeségbe került, reménytelenül loholunk Csehország, Szlovénia vagy Litvánia után.

Debreczeni Anna
2024. március 25. 09:33 Világ

Nem a német gazdaság fogja kihúzni a gödörből a magyart

Továbbra is egy helyben jár a német gazdaság, ami nem jó hír a magyar exportkilátások szempontjából.

Mészáros R. Tamás
2024. március 25. 04:34 Világ

Trump miatt egyesek új atomkortól tartanak 

Ha az Egyesült Államok jövő januártól valóban feloldja védelmi garanciáit, Dél-Koreától Lengyelországig számos helyen felmerülhet, hogy nincs más módja az önvédelem biztosításának. 

Fontos

Bucsky Péter
2024. március 28. 04:34 Közélet, Pénz

Több százmilliárdos állami forrás olajozhatta meg Tiborcz és Jellinek terjeszkedését

A NER nagyvállalkozói akkor is bőkezű állami segítséget élveznek, ha nem indulnak közbeszerzéseken.

Elek Péter
2024. március 27. 04:34 Pénz

Tényleg olyan fantasztikus a világ első számú sztárrészvénye?

Eddig nagyon jó és meggyőző sztori volt az Nvidia, de merész dolog azt feltételezni, hogy növekedése a következő években is töretlen marad.

G7.hu
2024. március 26. 19:00 Közélet

Új tulajdonoshoz kerül a G7

A Telex vezetői által alapított Gazdrovat Kft.-hez kerül a G7 gazdasági portál.