Az állam, ha megadóztatja a szennyező iparágakat a káros kibocsátásra kivetett adóval, akkor rengeteg bevételhez juthat. Mint korábbi cikkünkben bemutattuk, ez az egyik általánosan elfogadott megoldási javaslat az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére. De mit tegyen az állam ezzel a pénzzel?
Az utóbbi években egyre népszerűbb lett egy irányzat, ami szerint a legjobb megoldás, ha az állam a piaci kudarcok helyrehozása helyett egyenesen piacteremtésre költi az adónkat. Ennek a megközelítésnek az egyik legfőbb képviselője Marianna Mazzucato, a University College London (UCL) professzora.
Mazzucato szerint a legtöbb napjainkban szárnyaló innovációs iparág felvirágzása az állami támogatásoknak volt elsősorban köszönhető. Az internetet amerikai közpénzből fejlesztették ki, a nanotechnológia és a biotechnológiai is állami források segítségével indult be. A Guardianen megjelent cikkében kifejti, hogy
mindent, ami az iPhone-t okossá teszi (GPS, érintőképernyő, hangfelismerés és a többi) állam által fizetett kutatók fejlesztették ki.
De hogyan lehet képes a sokszor hatékonytalannak tartott állam ilyen bonyolult technológiák kifejlesztésére? Mazzucato szerint a klímaváltozás fenyegetése a hidegháborús versengéshez hasonló helyzet, ahol a túléléshez szükséges a technológiai fejlődés. Ezért lehet bízni abban, hogy az állam újra sikerrel járhat. Ráadásul tud valamit, amit a piac gyakran nem képes biztosítani a kreatív munkaerőnek: hagyja őket következmények nélkül hibázni.
A nagy energetikai cégek nem költenek eleget az energiaforrások tisztítására, ahogyan magánbefektetők sem szívesen rakják a pénzüket megújuló energiaipari projektekbe. Ez leginkább azért van így, mert még mindig korai fázisban járnak ezek a kutatások, ezért nem lehet tudni, hogy melyik lesz sikeres és melyik vérzik el a tervezőasztalon. Az állam felelőssége, hogy finanszírozza azokat az alapkutatásokat – majd az ezekből következő alkalmazott kutatások egy részét -, amik megágyaznak a később használatos technológiáknak.
Sajnos manapság egyáltalán nem ebbe az irányba haladnak a dolgok. Amerikában a K+F kiadások csak a GDP 2,74 százalékát teszik ki, de itthon is egyre kevésbé értékeli a kormány az alapkutatások hasznát. Az energia területén még elkeserítőbb a helyzet. A KFI tavaly márciusi jelentése alapján Magyarországon 2014 és 2020 között összesen kiosztott európai források mindössze 6 százalékát (125 milliárd forintot) fordítanák célzottan energetikai célokra, illetve további nagyjából 110 milliárd forintot a KFI alapjából. Ez összesen nem teszi ki a 2017-es GDP 1 százalékát, de ennek is relatív kicsi részét, csak a negyedét fordítják a megújuló energiaforrások fejlesztésére, nagy része a jelenlegi energia ellátás hatékonyságát fejlesztené.
Ennek a folyamatnak a másik oldalán jelentek meg a zöld pártok programjai, amit mostanra átvett az amerikai demokrata párt is. Egy hete mutatták be a Green New Dealt, a hirtelen népszerűségre szert tett Alexandria Ocasio-Cortez szívügyeként, ami nevében Franklin Delano Roosevelt elnök New Deal programjára rímelve próbál megoldást találni a mostani legégetőbb gazdasági és környezeti problémákra. (Eredetiben itt lehet elolvasni.) Ezt két irányból közelítik meg, az egyik az igazságosság, a másik pedig a klímaváltozás elleni küzdelem.
Itt csatlakoznak ahhoz, amiről Mazzucato már évek óta ír, miszerint az állam kötelessége a gazdaság fenntarthatóvá tétele és az innovációs piac megteremtése. Céljaik között szerepel, hogy 2050-re 100 százalékban nettó zéró kibocsátású energiatermelés lássa el az egész Egyesült Államokat. Ennek eléréséhez sürgetik a közpénzből finanszírozott kutatás és fejlesztések növelését és az ehhez szükséges szakemberek képzését is. Viszont ezektől a befektetésektől elvárják, hogy az adófizetők részesüljenek a befektetéssel járó tulajdonjogokkal és megfelelő megtérüléssel. Az állam támogassa a közösségeket és ezek törekvéseit a Green New Deal céljainak elérésében.
Mazzucato 2016-os tanulmányában már kitért arra, hogy a megfelelő megtérülés biztosítása csak a portfólió megközelítéssel lehetséges – ugyanúgy, mint a magánszféránál. Mivel előre nem eldönthető, hogy melyik innováció váltja be a hozzá fűzött reményeket (ahogy említettük, ez a fő oka, hogy a magánszféra nem tolong, hogy megújuló energiába fektessen), ezért az államnak diverzifikálnia kell a portfólióját és minél többféle projektet támogatni. Ez egyrészt jelenti azt, hogy ugyanúgy segítse a nap, a szél és a víz energia fejlesztését, de azt is, hogy
ne csak a kutatásba, hanem a fejlesztésbe és a megvalósításba is fektessen pénzt és energiát.
Ha az állam sikeresen eljuttat innovációkat a megvalósulásig, akkor a magánszféra is követni fogja, és onnantól megoldott lesz a gazdaságot zöldítő vállalkozások pénzügyi helyzete.
Világ
Kifürkészhetetlen, hogy milyen gazdaságpolitika jön, ha Trump nyer
Egyszerre védené a „dolgozó emberek", a hazai ipar és a milliárdos befektetők érdekeit, újabb vámháborút ígér, ami az exportfüggő Magyarországnak is fájhat.
A Lukoil-blokád csak újabb ürügy az ukrajnai magyar vétóra, meddig mehet ez?
A fegyverszállításokat ugyan nem tudja blokkolni Magyarország, de a támogatások kifizetését igen, és minden jel szerint meg is teszi, amíg lehet.
Mennyi esélye van Kamala Harrisnek legyőzni Trumpot?
A fogadóirodák oddsai alapján 38 százalék, de az elmúlt hetekben már minden felmérés azt mutatta, hogy több, mint a regnáló elnöknek.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
