Fölösleges, a kukába való dolog a gyárakban közvetlenül fel nem használható tudás, vagy azért mégiscsak van valami értelme?
Egy ilyen kérdésnek a feltevése is méltatlannak tűnhet bárkinek, mégis egy ilyen vita közepében találták magukat a Magyar Tudományos Akadémia hálózatában dolgozó kutatók, a régészektől az elméleti matematikusokig. A helyzet végtelen abszurditását mutatja, hogy a múlt héten már arról jelent meg egy írás az akadémia honlapján, hogy igenis van értelme a humán tudományoknak, sőt, még a termelést is hatékonyabbá tehetik olyan dolgok, mint a vezetéstudomány vagy a mesterséges intelligencia (vagy a gondolkodás).
A kormány ugyanis a CEU kiszorítása után az MTA kutatóhálózata önkormányzatiságának szétdarabolását és a kutatók függetlenségének aláásását tűzte ki célul, és ebben az elejétől fogva központi szerepet kapott a kutatótársadalom megosztása. Különösen az innovatív, a gazdaságban azonnal hasznosuló tudás termelésének szembeállítása a politikusok szerint kevésbé hasznos kutatási területekkel. Ennek a szembeállításnak van hagyománya – a „reál” és a „humán” vagy „bölcsész” tudományok kissé mesterséges elkülönítése -, de a mostani helyzetben nem tűnik sikeres stratégiának.
A kormányzati beavatkozási kísérletekre válaszul a héten alakult Akadémiai Dolgozók Fóruma csütörtök esti második fórumán*A fórumot a Természettudományi Kutatóközpont, a Wigner Fizikai Kutatóközpont és a Rényi Matematikai Kutatóintézet közalkalmazotti tanácsa hívta össze. olyan nyilatkozatot fogadott el (400-1-es szavazataránnyal), amiben a természettudományi kutatók egyértelműen biztosítják szolidaritásukról a humán kutatókat. A fórum szervezői egyébként előre készülnek azokra a kritikákra, hogy a fórumra csak azok mennek el, akik eleve kritikusak a kormánnyal szemben, ezért egy olyan elektronikus szavazati rendszeren dolgoznak, amellyel minden akadémiai kutató hallathatja hangját.
Azért, hogy még három hónapot működhessen egy alapítvány, nem érdemes elárulni a kutatótársainkat
– mondta egy természettudományi kerületen dolgozó kutató. Ezzel arra utalt, hogy a kormányzattal kiegyezni szándékozó kutatóintézeti főigazgatók valójában a saját intézeteik autonómiáját is aláássák, ha elfogadják a kormány mostani feltételeit.
De nem ez az egyetlen szembeállítás, ami mentén a kormány, illetve az átalakítás piszkos munkáját rezzenéstelenül végző innovációs miniszter, Palkovics László megosztaná a magyar tudóstársadalmat. Az MTA-ba a megtartani kívánt köztestület és a visszavágni-átalakítani-megszüntetni tervezett kutatóhálózat tengely mentén vernének éket, de ennél fontosabb, hogy a pénzügyi források visszafogásával az egyetemeket is szembeállítják a kutatóhálózatokkal.
A minisztérium január 31-én, tehát már bőven a megkezdett évben írt ki a 2019-es évre pályázatokat (Tématerületi Kiválósági Program néven) lényegében arra az összegre, amit eddig megkaptak a kutatóintézetek alaptámogatásként. A kiírás szerint azonban az erre az évre vonatkozó, hirtelen bedobott pályázaton a nem túl jó anyagi helyzetben lévő egyetemek és más állami alapítványok is indulhatnak. (Nagy felhördülést keltett, hogy eredetileg bármilyen kutatóalapítvány is pályázhatott volna – akár mondjuk a Századvég is -, később ezt a kitételt az állam által alapított intézmények alapítványaira módosították; azért a politikai hátterű intézmények térfoglalására így is van bőven lehetőség).
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma ezért azt szeretné elérni, hogy ezeken a látszatpályázatokon ne vegyen részt az MTA, a minisztérium pedig vonja vissza a pályázatot. A hosszabb távú elkötelezettségeket gyakran nem is lehet projektalapon, pályázatokkal finanszírozni, sőt, alapellátás nélkül eleve pályázni sem lehet sok külföldi projektre, így az ország fontos forrásoktól eshet el az átalakítás miatt. Az ITM-es pályázatokon való részvételről egyébként végső soron az akadémia elnöksége fog dönteni jövő kedden, de nemcsak a józan ész, hanem az eljárási szabályok szerint sem valószínű, hogy rábólinthat a részvételre. A december 6-i közgyűlésen ugyanis egy teljesen más döntést hoztak az akadémikusok az kormánnyal való együttműködésről; ennek része volt az akadémiai kutatóintézetek hatékonyságának átvilágítása, később azonban éppen a kormány állt el ettől.
Feltűnő egyébként, hogy milyen kevés pénzről van szó. Az MTA egészének teljes költségvetési támogatása 2017-ben 40 milliárd forint volt, a GDP 0,1 százaléka. De az MTA kutatóhálózata valójában ennél is kevesebb pénzből működik, hiszen ezek harmincmilliárdos kiadásainak több mint felét saját bevétel fedezi. Az ITM pályázatain is csak 20-27 milliárd forintról van szó. Ennyi pénzből legfeljebb néhány kilométer autópálya épülne az Alföldön, már ha nem drágítja meg az építkezést néhány műtárgy.
Egyszóval nem egy pénzügyi vagy hatékonysági kérdésről van szó.
Azon túl, hogy mennyibe kerülnek az állami támogatásból épülő stadionok vagy óriás sportrendezvények, az általunk megkérdezett akadémikusokat különösen nyugtalanítja a zalaegerszegi autó-tesztpálya, amire ugyan piaci szereplők szerint nincs sok szükség, de Palkovics László szívügye, és pont az akadémiai éves finanszírozásával összemérhető, húszmilliárd forintot szán rá a kormány. A kormány, ha a magyar tudomány sikerében lenne érdekelt, nyilvánvalóan többlet pénzt csatornázna az összes meglévő kutatóintézetnek, nem megvonná a forrásokat. Ehhez képest kitartóan köröznek a kutatók között olyan információk, amelyek szerint a kormány a rendszer szétszedése mellett továbbra is egyes kutatóintézetek megszüntetésére készül.
Közélet
Kozmetikázni akarja az inflációt a kormány, vagy a választók árérzékelésére játszik?
A boltok után a bankok következnek, a cél egyszerre lehet a statisztika kozmetikázása és hogy a választói bázis kisebb inflációt érzékeljen.
Még kényelmetlenenebb helyzetbe került az alapítványi botrány nyomán Varga Mihály
Korábban jó ötletnek tűnhetett a jegybanki alapítvány vagyonának beolvasztása az MNB-be, de a botrány és vagyonvesztés után már nagyon más a helyzet.
Ráfizet a rendőrség a gyorshajtók büntetésére
A bírságokból befolyó milliárdok nem hozzájuk kerülnek, azt lenyeli a központi költségvetés. A költségek egy részét azonban a rendőrség állja.
Fontos
Ingatlanbirodalmat építenek a NER-es építőiparban szerzett pénzből
Az állami megbízásokból megnövesztett cégrészt eladták a NER-en belül, majd a pénzből elkezdtek ingatlanokat venni.
Mitől működik egy vásárlói bojkott?
Nehéz úgy kikerülni a sarki kávézót, ha nincs másik a közelben, és nehéz büntetni egy céget, ha a vásárlók nem hiszik el, hogy minden egyes vásárlásuk számít.
Indokolatlanul sok hulladék keletkezik az egészségügyben
Rengeteget spórolhatna az ellátórendszer, ha nem lenne ennyire rászokva az egyszer használatos eszközökre.
