Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2019. február 8. 12:37 Közélet

Nem hagyja magát megosztani a kutatótársadalom

Fölösleges, a kukába való dolog a gyárakban közvetlenül fel nem használható tudás, vagy azért mégiscsak van valami értelme?

Egy ilyen kérdésnek a feltevése is méltatlannak tűnhet bárkinek, mégis egy ilyen vita közepében találták magukat a Magyar Tudományos Akadémia hálózatában dolgozó kutatók, a régészektől az elméleti matematikusokig. A helyzet végtelen abszurditását mutatja, hogy a múlt héten már arról jelent meg egy írás az akadémia honlapján, hogy igenis van értelme a humán tudományoknak, sőt, még a termelést is hatékonyabbá tehetik olyan dolgok, mint a vezetéstudomány vagy a mesterséges intelligencia (vagy a gondolkodás).

A kormány ugyanis a CEU kiszorítása után az MTA kutatóhálózata önkormányzatiságának szétdarabolását és a kutatók függetlenségének aláásását tűzte ki célul, és ebben az elejétől fogva központi szerepet kapott a kutatótársadalom megosztása. Különösen az innovatív, a gazdaságban azonnal hasznosuló tudás termelésének szembeállítása a politikusok szerint kevésbé hasznos kutatási területekkel. Ennek a szembeállításnak van hagyománya – a „reál” és a „humán” vagy „bölcsész” tudományok kissé mesterséges elkülönítése -, de a mostani helyzetben nem tűnik sikeres stratégiának.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA CEU-t elüldözte, most az MTA-t szabná kedvére a kormányA tudományos életet sokáig békén hagyták, de ennek is vége. Délelőtt rendkívüli ülést tart az MTA, amely után bejelentés is lesz.

A kormányzati beavatkozási kísérletekre válaszul a héten alakult Akadémiai Dolgozók Fóruma csütörtök esti második fórumán*A fórumot a Természettudományi Kutatóközpont, a Wigner Fizikai Kutatóközpont és a Rényi Matematikai Kutatóintézet közalkalmazotti tanácsa hívta össze. olyan nyilatkozatot fogadott el (400-1-es szavazataránnyal), amiben a természettudományi kutatók egyértelműen biztosítják szolidaritásukról a humán kutatókat. A fórum szervezői egyébként előre készülnek azokra a kritikákra, hogy a fórumra csak azok mennek el, akik eleve kritikusak a kormánnyal szemben, ezért egy olyan elektronikus szavazati rendszeren dolgoznak, amellyel minden akadémiai kutató hallathatja hangját.

Azért, hogy még három hónapot működhessen egy alapítvány, nem érdemes elárulni a kutatótársainkat

– mondta egy természettudományi kerületen dolgozó kutató. Ezzel arra utalt, hogy a kormányzattal kiegyezni szándékozó kutatóintézeti főigazgatók valójában a saját intézeteik autonómiáját is aláássák, ha elfogadják a kormány mostani feltételeit.

De nem ez az egyetlen szembeállítás, ami mentén a kormány, illetve az átalakítás piszkos munkáját rezzenéstelenül végző innovációs miniszter, Palkovics László megosztaná a magyar tudóstársadalmat. Az MTA-ba a megtartani kívánt köztestület és a visszavágni-átalakítani-megszüntetni tervezett kutatóhálózat tengely mentén vernének éket, de ennél fontosabb, hogy a pénzügyi források visszafogásával az egyetemeket is szembeállítják a kutatóhálózatokkal.

A minisztérium január 31-én, tehát már bőven a megkezdett évben írt ki a 2019-es évre pályázatokat (Tématerületi Kiválósági Program néven) lényegében arra az összegre, amit eddig megkaptak a kutatóintézetek alaptámogatásként. A kiírás szerint azonban az erre az évre vonatkozó, hirtelen bedobott pályázaton a nem túl jó anyagi helyzetben lévő egyetemek és más állami alapítványok is indulhatnak. (Nagy felhördülést keltett, hogy eredetileg bármilyen kutatóalapítvány is pályázhatott volna – akár mondjuk a Századvég is -, később ezt a kitételt az állam által alapított intézmények alapítványaira módosították; azért a politikai hátterű intézmények térfoglalására így is van bőven lehetőség).

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma ezért azt szeretné elérni, hogy ezeken a látszatpályázatokon ne vegyen részt az MTA, a minisztérium pedig vonja vissza a pályázatot. A hosszabb távú elkötelezettségeket gyakran nem is lehet projektalapon, pályázatokkal finanszírozni, sőt, alapellátás nélkül eleve pályázni sem lehet sok külföldi projektre, így az ország fontos forrásoktól eshet el az átalakítás miatt. Az ITM-es pályázatokon való részvételről egyébként végső soron az akadémia elnöksége fog dönteni jövő kedden, de nemcsak a józan ész, hanem az eljárási szabályok szerint sem valószínű, hogy rábólinthat a részvételre. A december 6-i közgyűlésen ugyanis egy teljesen más döntést hoztak az akadémikusok az kormánnyal való együttműködésről; ennek része volt az akadémiai kutatóintézetek hatékonyságának átvilágítása, később azonban éppen a kormány állt el ettől.

Feltűnő egyébként, hogy milyen kevés pénzről van szó. Az MTA egészének teljes költségvetési támogatása 2017-ben 40 milliárd forint volt, a GDP 0,1 százaléka. De az MTA kutatóhálózata valójában ennél is kevesebb pénzből működik, hiszen ezek harmincmilliárdos kiadásainak több mint felét saját bevétel fedezi. Az ITM pályázatain is csak 20-27 milliárd forintról van szó. Ennyi pénzből legfeljebb néhány kilométer autópálya épülne az Alföldön, már ha nem drágítja meg az építkezést néhány műtárgy.

Egyszóval nem egy pénzügyi vagy hatékonysági kérdésről van szó.

Azon túl, hogy mennyibe kerülnek az állami támogatásból épülő stadionok vagy óriás sportrendezvények, az általunk megkérdezett akadémikusokat különösen nyugtalanítja a zalaegerszegi autó-tesztpálya, amire ugyan piaci szereplők szerint nincs sok szükség, de Palkovics László szívügye, és pont az akadémiai éves finanszírozásával összemérhető, húszmilliárd forintot szán rá a kormány. A kormány, ha a magyar tudomány sikerében lenne érdekelt, nyilvánvalóan többlet pénzt csatornázna az összes meglévő kutatóintézetnek, nem megvonná a forrásokat. Ehhez képest kitartóan köröznek a kutatók között olyan információk, amelyek szerint a kormány a rendszer szétszedése mellett továbbra is egyes kutatóintézetek megszüntetésére készül.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPléh Csaba: Nem lehet kormányrendelettel átalakítani az oktatástSzakképzéssel nem lehet megtanítani a fiatal felnőtteket írni-olvasni. A tudomány kérdéseiben a tudósoknak, nem pedig a kormányzatnak kellene döntenie. G7 podcast Pléh Csaba pszichológussal.

Közélet kutatók magyar tudományos akadémia MTA Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Avatar
2019. június 18. 16:18 Közélet

A 2020-as költségvetés tartásához sokaknak kellene sokat, és főleg hatékonyan dolgozni

És még a világgazdaságtól is azt kell elvárnunk, hogy jól viselkedjen, különben jöhet a csendes megszorítás.

Fabók Bálint
2019. június 14. 06:41 Élet, Közélet

Visszaélések ellen hirdetett harcot a kormány, leszámolás lett belőle

Hiába ígérte a kormány, hogy a nem csaló színházak nem járnak rosszul a tao-rendszer megszüntetésével, durván bezuhant a legtöbb független színház állami támogatása.

Fabók Bálint
2019. június 13. 06:52 Közélet, Vállalat

Szicíliai módszerek és nyakára küldött emberek övezték a vesztegetéssel gyanúsított Bige László felemelkedését

Az ország egyik leggazdagabb embere bezáratja a két magyar műtrágyagyár egyikét. Bige László életútja és a szolnoki vegyi vállalat jelentősége.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. június 17. 06:50 Vállalat

Szinte munkások nélkül kaszálnak tízmilliárdokat a kormány kedvenc építői

Összeszedtünk néhány adatot, amelyek elég jól megmutatják, hogy lényegében „üzletszerzési jutalékot” szednek az állami tendereken rendszeresen arató cégek.

Hajdu Miklós
2019. június 16. 16:57 Adat

Most jön a neheze, ha Magyarország is tenni akar a klímakatasztrófa ellen

Bár az üvegházhatású gázok kibocsátását összességében sikerült visszafogni hazánkban és az EU-ban is, vannak olyan ágazatok, amelyek egyre jobban szennyezik a levegőt.

Avatar
2019. június 13. 17:23 Adat

Egyre több nő hal bele a dohányzásba Magyarországon

A dohányzás itthon még mindig súlyos probléma. Egy új tanulmány megmutatja, hogyan jelennek meg itt is a nemi egyenlőtlenségek.