Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2019. február 3. 14:01 Világ

A kazah puszta közepén épül a világ legnagyobb infrastrukturális beruházása

Kazahsztán és Kína határánál van az a pont, amely a legmesszebb van a világon bármilyen tengertől vagy óceántól. A legközelebbi tengerpart innen 2500 kilométerre van. A végeláthatatlan sivatagos sztyeppék és a Tien-san hegység vonulatai körül elhelyezkedő régió a világ egyik legkevésbé lakott része. Kazahsztánnak ezen a részén élnek az utolsók közé tartozó közép-ázsiai nomádok, és éppen itt épül a világtörténelem legnagyobb infrastrukturális beruházása.

A határ kazah részén fekszik egy történelmi léptékben jelentéktelen település, Korgosz (Khorgos). Lakossága a hivatalos adatok szerint 908, de az elmúlt években a világkereskedelem egyik fontos csomópontjává fejlődött. A beruházás annak az Egy út, egy övezet (vagy Új selyemút) elnevezésű megalomán beruházási programnak a része, amelytől Kína vezető világpolitikai szerepét reméli.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Szovjetunió sorsára juttathatja Kínát a minket is érintő megalomán terveA munkaerő-növekedésen alapuló gazdasági megerősödés, majd a befolyási övezet költséges kiterjesztése - ebbe a modellbe a szovjetek már elbuktak.

A programban különösen fontos szerepet kapott Kazahsztán. Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkár a kazah fővárosban, Asztanában hirdette ki az Egy út egy övezetet még 2013-ban, és ebben Korgosz az egyik legfontosabb csomópont. A világ legnagyobb szárazföldi kikötőjét és logisztikai központját szeretnék létrehozni itt.

A település akkor kezdett számottevővé válni, amikor a 2010-es évek elején befejeződött az Asztanát Kínával összekötő vasútvonal megépítése. A korgoszi logisztikai központ első fázisa 2015-ben készült el, és a projektet a következő Dubajként hirdetik, amely a hamarosan a világ legnagyobb gazdaságát köti össze a világ legnagyobb olyan országával, amelynek nincs tengerpartja.

A beruházás állásáról a New York Times készített helyszíni riportot. A cikkben a projekt vezetője azzal példálózott, hogy míg Kína, Európa, Oroszország és Irán közötti kereskedelem 90 százaléka vízi utakon zajlik, mióta létrejött a korgoszi átkelő és a rajta áthaladó vasútvonal, vasúti úton érkeznek John Deere traktorok Kínából Azerbajdzsánba, Nyugat-Európába pedig Hewlett-Packard alkatrészek. Bár a tengeri szállítás olcsóbb lehet, mint a vasúti, de akár háromszor gyorsabb lehet vonaton szállítani Kínából Európába vonaton, mint vízen (jellemzően 3 hét alatt érnek el a kínai rakományok Európába az óceánon).

A logisztikai központtól tíz kilométerre, a kínai-kazah határon egy szabadkereskedelmi zónát is létrehoztak. A határ kazah oldalán fekvő Korgosszal átellenben Kínában is megalapítottak egy ugyanilyen nevű várost. A 2014-ben létrehozott kínai városnak már 100 ezer lakója van, és a határ túloldaláról érkező kazahok vízum nélkül jöhetnek ide, hogy vámfizetés nélkül vásárolhassanak olcsó kínai termékeket. A kínaiak leginkább szuvenírekre vadásznak a kazah oldalon.

Kínában több tucat hasonló különleges státuszú gazdasági övezet működik – az első a senzeni volt -, de ez az első, amely nem csak kínai területen működik. Kína tervei szerint a modell hamarosan a világ számos pontján el fog terjedni, a kínai bejelentés szerint 50 hasonló zónát hoznak létre egészen távoli helyeken is, például Algériában. 

A CNBC egy évvel ezelőtti riportja alapján a kínai oldalon jóval nagyobb ütemben zajlik a fejlesztés. A kazah részen is az a terv, hogy egy 100 ezres várost felhúzzanak, de egyelőre csak sporadikusan felhúzott toronyépületek láthatóak. Látszólag sok a félbehagyott építkezés, és jurták állnak a félig elkészült lakóházak mellett. A riportban helyi befektetők azt mondták, hogy az évek óta felhúzott irodaházak üresen állnak.


A CNBC riportja. 

A fejlesztést különösen érdekessé teszi, hogy kínai rész a felerészben muszlim ujgurok által lakott Hszincsiang tartomány nyugati végén fekszik. Az elmúlt években Kína brutális eszközökkel igyekszik átnevelni az itt élő muszlimokat (érdemes a jelenségről elolvasni például a 444 cikkét), becslések szerint 800 ezer és 2 millió között lehet azoknak az ujgoroknak a száma, akiket átnevelő táborokban igyekszik megtörni a kínai államhatalom. A New York Times szakértőkre hivatkozva azt írja, hogy a korgoszi megaberuházás miatt válhatott igazán fontossá a kínai állam számára az ujgurok fokozott ellenőrzése.

Az ezer milliárd dollárosra tervezett Egy út egy övezetet néha a második világháború utáni újjáépítést megalapozó Marshall-tervhez hasonlítják. A program alapja a kínai kereskedelmi érdekeket célzó közúti, vasúti és tengeri utak kiépítése vagy fejlesztése, különböző infrastrukturális kísérő beruházásokkal, mint repülőterek, erőművek vagy vezetékek létesítése.

Ennek lenne része például a Belgrád-Budapest vasútvonal. A kínai projekt eddig megvalósult elemei felemás képet mutatnak. A kritikusai leginkább újfajta gyarmatosításnak jellemzik, amely révén gazdaságilag soha meg nem térülő megaprojektekbe és ezáltal adósságcsapdába hajszolják bele szegényebb országokat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Budapest-Belgrád vasútvonal miatt fontos Pireusz csak egy bábu a kínai sakktáblánA kínaiak már az európai kikötői konténerforgalom tizede felett megszerezték az irányítást.

Világ Egy út egy övezet Kazahsztán Kína Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Avatar
2019. június 18. 10:31 Pénz, Világ

Tengeri olajfúrók papírjait érdemes venni, csak el kell találni, hogy melyik nem megy csődbe

A Brent olaj ára olyan szintre csökkent, hogy lassan érdemes lehet befektetni, most mégis a kivárás mellett érvelünk.

Torontáli Zoltán
2019. június 15. 16:01 Vállalat, Világ

Közeleg a fordulópont, valamiről mindenképp le kell mondani a webáruházaknál

Két karton ásványvizet bolti áron eladni és házhoz vinni olyan tevékenység, amely soha nem lehet nyereséges. A kereskedők már nem sokáig tudják lenyelni a veszteséget.

Váczi István
2019. június 15. 12:08 Világ

Nem a pálmaolaj behozatalával romboljuk leginkább a környezetet

Európa pálmaolaj-importjának négyötöde fenntartható forrásból származik, a faanyagnál és a szójánál viszont sokkal rosszabb ez az arány.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. június 17. 06:50 Vállalat

Szinte munkások nélkül kaszálnak tízmilliárdokat a kormány kedvenc építői

Összeszedtünk néhány adatot, amelyek elég jól megmutatják, hogy lényegében „üzletszerzési jutalékot” szednek az állami tendereken rendszeresen arató cégek.

Hajdu Miklós
2019. június 16. 16:57 Adat

Most jön a neheze, ha Magyarország is tenni akar a klímakatasztrófa ellen

Bár az üvegházhatású gázok kibocsátását összességében sikerült visszafogni hazánkban és az EU-ban is, vannak olyan ágazatok, amelyek egyre jobban szennyezik a levegőt.

Fabók Bálint
2019. június 14. 06:41 Élet, Közélet

Visszaélések ellen hirdetett harcot a kormány, leszámolás lett belőle

Hiába ígérte a kormány, hogy a nem csaló színházak nem járnak rosszul a tao-rendszer megszüntetésével, durván bezuhant a legtöbb független színház állami támogatása.