Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2019. február 3. 14:01 Világ

A kazah puszta közepén épül a világ legnagyobb infrastrukturális beruházása

Kazahsztán és Kína határánál van az a pont, amely a legmesszebb van a világon bármilyen tengertől vagy óceántól. A legközelebbi tengerpart innen 2500 kilométerre van. A végeláthatatlan sivatagos sztyeppék és a Tien-san hegység vonulatai körül elhelyezkedő régió a világ egyik legkevésbé lakott része. Kazahsztánnak ezen a részén élnek az utolsók közé tartozó közép-ázsiai nomádok, és éppen itt épül a világtörténelem legnagyobb infrastrukturális beruházása.

A határ kazah részén fekszik egy történelmi léptékben jelentéktelen település, Korgosz (Khorgos). Lakossága a hivatalos adatok szerint 908, de az elmúlt években a világkereskedelem egyik fontos csomópontjává fejlődött. A beruházás annak az Egy út, egy övezet (vagy Új selyemút) elnevezésű megalomán beruházási programnak a része, amelytől Kína vezető világpolitikai szerepét reméli.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Szovjetunió sorsára juttathatja Kínát a minket is érintő megalomán terveA munkaerő-növekedésen alapuló gazdasági megerősödés, majd a befolyási övezet költséges kiterjesztése - ebbe a modellbe a szovjetek már elbuktak.

A programban különösen fontos szerepet kapott Kazahsztán. Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkár a kazah fővárosban, Asztanában hirdette ki az Egy út egy övezetet még 2013-ban, és ebben Korgosz az egyik legfontosabb csomópont. A világ legnagyobb szárazföldi kikötőjét és logisztikai központját szeretnék létrehozni itt.

A település akkor kezdett számottevővé válni, amikor a 2010-es évek elején befejeződött az Asztanát Kínával összekötő vasútvonal megépítése. A korgoszi logisztikai központ első fázisa 2015-ben készült el, és a projektet a következő Dubajként hirdetik, amely a hamarosan a világ legnagyobb gazdaságát köti össze a világ legnagyobb olyan országával, amelynek nincs tengerpartja.

A beruházás állásáról a New York Times készített helyszíni riportot. A cikkben a projekt vezetője azzal példálózott, hogy míg Kína, Európa, Oroszország és Irán közötti kereskedelem 90 százaléka vízi utakon zajlik, mióta létrejött a korgoszi átkelő és a rajta áthaladó vasútvonal, vasúti úton érkeznek John Deere traktorok Kínából Azerbajdzsánba, Nyugat-Európába pedig Hewlett-Packard alkatrészek. Bár a tengeri szállítás olcsóbb lehet, mint a vasúti, de akár háromszor gyorsabb lehet vonaton szállítani Kínából Európába vonaton, mint vízen (jellemzően 3 hét alatt érnek el a kínai rakományok Európába az óceánon).

A logisztikai központtól tíz kilométerre, a kínai-kazah határon egy szabadkereskedelmi zónát is létrehoztak. A határ kazah oldalán fekvő Korgosszal átellenben Kínában is megalapítottak egy ugyanilyen nevű várost. A 2014-ben létrehozott kínai városnak már 100 ezer lakója van, és a határ túloldaláról érkező kazahok vízum nélkül jöhetnek ide, hogy vámfizetés nélkül vásárolhassanak olcsó kínai termékeket. A kínaiak leginkább szuvenírekre vadásznak a kazah oldalon.

Kínában több tucat hasonló különleges státuszú gazdasági övezet működik – az első a senzeni volt -, de ez az első, amely nem csak kínai területen működik. Kína tervei szerint a modell hamarosan a világ számos pontján el fog terjedni, a kínai bejelentés szerint 50 hasonló zónát hoznak létre egészen távoli helyeken is, például Algériában. 

A CNBC egy évvel ezelőtti riportja alapján a kínai oldalon jóval nagyobb ütemben zajlik a fejlesztés. A kazah részen is az a terv, hogy egy 100 ezres várost felhúzzanak, de egyelőre csak sporadikusan felhúzott toronyépületek láthatóak. Látszólag sok a félbehagyott építkezés, és jurták állnak a félig elkészült lakóházak mellett. A riportban helyi befektetők azt mondták, hogy az évek óta felhúzott irodaházak üresen állnak.


A CNBC riportja. 

A fejlesztést különösen érdekessé teszi, hogy kínai rész a felerészben muszlim ujgurok által lakott Hszincsiang tartomány nyugati végén fekszik. Az elmúlt években Kína brutális eszközökkel igyekszik átnevelni az itt élő muszlimokat (érdemes a jelenségről elolvasni például a 444 cikkét), becslések szerint 800 ezer és 2 millió között lehet azoknak az ujgoroknak a száma, akiket átnevelő táborokban igyekszik megtörni a kínai államhatalom. A New York Times szakértőkre hivatkozva azt írja, hogy a korgoszi megaberuházás miatt válhatott igazán fontossá a kínai állam számára az ujgurok fokozott ellenőrzése.

Az ezer milliárd dollárosra tervezett Egy út egy övezetet néha a második világháború utáni újjáépítést megalapozó Marshall-tervhez hasonlítják. A program alapja a kínai kereskedelmi érdekeket célzó közúti, vasúti és tengeri utak kiépítése vagy fejlesztése, különböző infrastrukturális kísérő beruházásokkal, mint repülőterek, erőművek vagy vezetékek létesítése.

Ennek lenne része például a Belgrád-Budapest vasútvonal. A kínai projekt eddig megvalósult elemei felemás képet mutatnak. A kritikusai leginkább újfajta gyarmatosításnak jellemzik, amely révén gazdaságilag soha meg nem térülő megaprojektekbe és ezáltal adósságcsapdába hajszolják bele szegényebb országokat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Budapest-Belgrád vasútvonal miatt fontos Pireusz csak egy bábu a kínai sakktáblánA kínaiak már az európai kikötői konténerforgalom tizede felett megszerezték az irányítást.

Világ Egy út egy övezet Kazahsztán Kína Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Váczi István
2019. december 6. 10:04 Világ

Magyarország lenne az egyik legnagyobb nyertes, ha a németek nem ülnének a pénzükön

További lendületet kapna a magyar gazdaság, ha a németek feltörnék a malacperselyt.

Váczi István
2019. december 5. 10:06 Világ

A magyar 80-as évekbe csúszik vissza éppen egy olajnagyhatalom

Az amerikai szankciók miatt nincs vevő az olajra, így nem tudják kifizetni az importszámlát sem Iránban.

Váczi István
2019. december 4. 12:31 Világ

Környezetpusztítással vádolják a Nutella gyártóját Olaszországban

Rengeteg mogyoró kell a Nutellába, a termesztés kiterjesztésének azonban nem mindenhol örülnek.

Fontos

Váczi István
2019. december 7. 07:41 Élet

Mikor szabadulunk meg a füstokádó városi buszoktól?

Csak Budapestre négyféle szerződéstípussal érkeztek új buszok 2010 óta, de még így is rengeteg környezetszennyező jármű szállít utasokat, akárcsak sok vidéki városban.

Kasnyik Márton
2019. december 6. 06:59 Vállalat

Tíz évre az adófizetők nyakába rakták a NER-nagyvállalatok kockázatát

Piaci körülmények között nem bizonyított, politika-közeli vállalatok is sok tízmilliárd forint forráshoz jutnak az MNB legújabb programjában. Ennek vannak kockázatai.

Jandó Zoltán
2019. december 5. 06:48 Közélet

Méretes aknát hagynak Orbánék a következő kormányra a sporttámogatásban

Számításaink szerint 80-100 milliárd forintnyi olyan tao-támogatás lehet, amit már kifizettek, de amiért még nem vettek igénybe adókedvezményt a támogató cégek.