Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2018. augusztus 13. 17:47 Világ

A Szovjetunió sorsára juttathatja Kínát a minket is érintő megalomán terve

Egy befolyásos nézet szerint a birodalmak sorsa végső soron a beruházásokon múlik. A nagyhatalmak történelmi pályáját az jellemzi, hogy gazdasági erejükre alapozva idővel befolyást, katonai hatalmat szándékoznak kiépíteni. A befolyási övezetek kiterjesztése és a fegyverkezés azonban gazdaságilag általában nem kifizetődő. A birodalomépítés a gazdaság fejlesztésétől vonja el a forrásokat, elkerülhetetlen visszaesésbe taszítva a nagyhatalmat.

A Bloomberg véleménycikke szerint ez az elmélet rossz kilátásokat jelent Kína számára. Az elmúlt három évtizedben óriási gazdasági fejlődésen átesett Kína jelentős lépéseket tesz azért, hogy nemzetközi befolyása is növekedjen, és kikezdje az Egyesült Államok hegemóniáját. Amellett, hogy fegyverkezik – például Dzsibutiban létrehozta első tengerentúli katonai bázisát -, egy grandiózus gazdasági tervvel növelné gazdasági befolyását a világban.

A Egy út, egy övezet elnevezésű projekt (szokták Új selyemútként is említeni) a becslések szerint 1500 milliárd dollárral segítené a Kína számára stratégiailag fontos országok infrastruktúra-fejlesztését. A Bloomberg szerint Kína mostani helyzete és a gigantikus program több szempontból is hasonlít a hetvenes évek Szovjetuniójára, amikor elkezdett megreccsenni az ottani gazdasági modell.

A XX. század közepén a részben a munkaerőpiac folyamatos bővülésére alapozó szovjet gazdaság kifejezetten jó mutatókat produkált.

Az ötvenes években Japánon kívül minden jelentősebb országénál gyorsabban nőtt a szovjet gazdaság.

Emiatt a nyugati világban többen is attól tartottak, hogy a Szovjetunió megelőzi őket. 

A hetvenes években aztán elkezdett megbicsaklani a szovjet modell, amiben szerepe volt a tervgazdaság rugalmatlanságának, a munkaerő-növekedés befagyásának és a hidegháborúra fordított óriási kiadásoknak. A Bloomberg szerint Kína több szempontból is hasonló helyzetben van jelenleg. Öt évtized növekedése után várhatóan idén először csökken a munkavállalók száma, mi is írtunk arról, hogy a kínai gazdaságon is egyre inkább látszik az alacsony születésszám hatása.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyre láthatóbb sebeket ejt Kínán a kereskedelmi háborúAz USA egyelőre sértetlen, Kína mutatói viszont máris romlani kezdtek a büntetővámok miatt.

 

Akárcsak most Kína, a hatvanas években a Szovjetunió is az Egy út, egy övezethez hasonló grandiózus beruházási programmal próbálkozott. A szovjetek Szibéria természeti erőforrásainak kiaknázását célozták meg. Óriási összegeket fektettek gázkitermelésbe, szénbányákba, alumíniumgyárakba, aminek köszönhetően a szovjet nehézipar harmada Szibériában működött.

Egy 2011-es kutatás szerint a szibériai beruházások azonban gazdaságilag nem sültek el jól, az európai területeken lévő, versenyképesebb projektektől vonták el a forrásokat. A természeti erőforrásokra való támaszkodás pedig önmagában is elavulttá tette a gazdaságot (angolul resource curse-nek, magyarul nyersanyagátoknak nevezik azt a jelenséget, hogy egy erőforrásokban gazdag ország sokszor lassabban fejlődik, mint egy erőforrásokban szegény).

Bár az Egy út, egy övezet még csak kezdeti szakaszában van, egyre több projekten látszódik, hogy hiába lehet fontos stratégiailag, egyáltalán nem tűnik gazdaságosnak. Ilyen Hambantota, az 1,6 milliárd dollárból fejlesztett Srí Lanka-i kikötő, amely lényegében teljesen kihasználatlan (erről az Index is írt részletesen). Hasonló példa a jóval több pénzből, közel 10 milliárd dollárból épült mianmari kikötő és ipari zóna, az innen induló gáz- és olajvezetékek kihasználtsága szintén alacsony. Az Egy út, egy övezet egyik legjelentősebb fejlesztése pedig közép-ázsiai vasútépítések lennének, de a Bloomberg érvelése szerint a vasúti szállítás nem veheti fel a versenyt a jóval nagyobb teherbírással rendelkező vízi szállítással.

Ez az összefüggés Magyarország számára sem lényegtelen, hiszen az Egy út, egy övezet legnagyobb itteni beruházása a Budapest-Belgrád vasút felújítása és kétvágányúra bővítése lehet. A tervek szerint ennek magyar szakasza 750 milliárd forintos összköltségből – 85 százalékban kínai hitelből – épül meg 2023-ra. A tervek szerint idén választják ki a kivitelezőt, mindkét szóba jöhető konzorciumban van kínai vállalat. A kormány egyelőre nem tett le a projekt megtérülését alátámasztó számítást az asztalra, igaz, Orbán Viktor kormányfő szerint a megtérülés másodlagos kérdés.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ Egy út egy övezet Kína Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán
2024. október 8. 12:19 Adat, Világ

Épp Kínával indul az e-autók miatt háború, pedig onnan jön a legtöbb high-tech termék

Kínából importálnak az uniós országok a legnagyobb értékben fejlett technológiájú termékeket.

Török Zoltán
2024. október 6. 05:39 Világ

Van már akkora bajban Európa, hogy Egyesült Államok legyen belőle?

A Draghi-jelentés jó látleletet nyújt az EU gazdasági kihívásairól, de erősen kérdéses, hogy érdemes és lehetséges-e a központosítás felé elmozdulni.

Váczi István
2024. október 4. 14:42 Világ

Elbukott a magyar-német blokk, jöhet a kínai ellencsapás az autóipari vámok miatt

Nem sikerült újabb szövetségeseket találni, így maradnak a vámok a kínai elektromos autókkal szemben. Kérdés, hogy mit lép válaszként Kína.

Fontos

Jandó Zoltán
2024. október 7. 04:34 Pénz, Vállalat

Valódi pénzgyárat indíthatott volna be a magyar vállalkozó hamis brazil kötvénye

Alkalmas lehet a hamis kötvény kvázi tisztára mosására, ha valaki úgy viszi be egy cégbe, ahogy azt a papíron ezermilliárdokat érő brazil állampapírral tették.

Stubnya Bence
2024. október 5. 14:59 Közélet, Pénz

A Pénzügyminisztérium szerint kacsa a Nők 43+ról szóló hír, marad a Nők 40

Megjelent a hír, hogy 2025-től Nők 43+ lesz a Nők 40 helyett, és az OECD is javasolt a szigorítást, de a kormány nem tervez ilyesmit.

Stubnya Bence
2024. október 5. 05:00 Podcast

Nagyrészt kidobott közpénz a külföldi beruházások állami támogatása

Miért kritizálta Matolcsy György a kormányt azzal, hogy túl sok állami forrást fordít a külföldi működőtőke bevonásra és újraiparosításra? A G7 Podcastban Medve-Bálint Gergővel, a téma kutatójával beszéltük át.