Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2018. augusztus 13. 17:47 Világ

A Szovjetunió sorsára juttathatja Kínát a minket is érintő megalomán terve

Egy befolyásos nézet szerint a birodalmak sorsa végső soron a beruházásokon múlik. A nagyhatalmak történelmi pályáját az jellemzi, hogy gazdasági erejükre alapozva idővel befolyást, katonai hatalmat szándékoznak kiépíteni. A befolyási övezetek kiterjesztése és a fegyverkezés azonban gazdaságilag általában nem kifizetődő. A birodalomépítés a gazdaság fejlesztésétől vonja el a forrásokat, elkerülhetetlen visszaesésbe taszítva a nagyhatalmat.

A Bloomberg véleménycikke szerint ez az elmélet rossz kilátásokat jelent Kína számára. Az elmúlt három évtizedben óriási gazdasági fejlődésen átesett Kína jelentős lépéseket tesz azért, hogy nemzetközi befolyása is növekedjen, és kikezdje az Egyesült Államok hegemóniáját. Amellett, hogy fegyverkezik – például Dzsibutiban létrehozta első tengerentúli katonai bázisát -, egy grandiózus gazdasági tervvel növelné gazdasági befolyását a világban.

A Egy út, egy övezet elnevezésű projekt (szokták Új selyemútként is említeni) a becslések szerint 1500 milliárd dollárral segítené a Kína számára stratégiailag fontos országok infrastruktúra-fejlesztését. A Bloomberg szerint Kína mostani helyzete és a gigantikus program több szempontból is hasonlít a hetvenes évek Szovjetuniójára, amikor elkezdett megreccsenni az ottani gazdasági modell.

A XX. század közepén a részben a munkaerőpiac folyamatos bővülésére alapozó szovjet gazdaság kifejezetten jó mutatókat produkált.

Az ötvenes években Japánon kívül minden jelentősebb országénál gyorsabban nőtt a szovjet gazdaság.

Emiatt a nyugati világban többen is attól tartottak, hogy a Szovjetunió megelőzi őket. 

A hetvenes években aztán elkezdett megbicsaklani a szovjet modell, amiben szerepe volt a tervgazdaság rugalmatlanságának, a munkaerő-növekedés befagyásának és a hidegháborúra fordított óriási kiadásoknak. A Bloomberg szerint Kína több szempontból is hasonló helyzetben van jelenleg. Öt évtized növekedése után várhatóan idén először csökken a munkavállalók száma, mi is írtunk arról, hogy a kínai gazdaságon is egyre inkább látszik az alacsony születésszám hatása.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyre láthatóbb sebeket ejt Kínán a kereskedelmi háborúAz USA egyelőre sértetlen, Kína mutatói viszont máris romlani kezdtek a büntetővámok miatt.

 

Akárcsak most Kína, a hatvanas években a Szovjetunió is az Egy út, egy övezethez hasonló grandiózus beruházási programmal próbálkozott. A szovjetek Szibéria természeti erőforrásainak kiaknázását célozták meg. Óriási összegeket fektettek gázkitermelésbe, szénbányákba, alumíniumgyárakba, aminek köszönhetően a szovjet nehézipar harmada Szibériában működött.

Egy 2011-es kutatás szerint a szibériai beruházások azonban gazdaságilag nem sültek el jól, az európai területeken lévő, versenyképesebb projektektől vonták el a forrásokat. A természeti erőforrásokra való támaszkodás pedig önmagában is elavulttá tette a gazdaságot (angolul resource curse-nek, magyarul nyersanyagátoknak nevezik azt a jelenséget, hogy egy erőforrásokban gazdag ország sokszor lassabban fejlődik, mint egy erőforrásokban szegény).

Bár az Egy út, egy övezet még csak kezdeti szakaszában van, egyre több projekten látszódik, hogy hiába lehet fontos stratégiailag, egyáltalán nem tűnik gazdaságosnak. Ilyen Hambantota, az 1,6 milliárd dollárból fejlesztett Srí Lanka-i kikötő, amely lényegében teljesen kihasználatlan (erről az Index is írt részletesen). Hasonló példa a jóval több pénzből, közel 10 milliárd dollárból épült mianmari kikötő és ipari zóna, az innen induló gáz- és olajvezetékek kihasználtsága szintén alacsony. Az Egy út, egy övezet egyik legjelentősebb fejlesztése pedig közép-ázsiai vasútépítések lennének, de a Bloomberg érvelése szerint a vasúti szállítás nem veheti fel a versenyt a jóval nagyobb teherbírással rendelkező vízi szállítással.

Ez az összefüggés Magyarország számára sem lényegtelen, hiszen az Egy út, egy övezet legnagyobb itteni beruházása a Budapest-Belgrád vasút felújítása és kétvágányúra bővítése lehet. A tervek szerint ennek magyar szakasza 750 milliárd forintos összköltségből – 85 százalékban kínai hitelből – épül meg 2023-ra. A tervek szerint idén választják ki a kivitelezőt, mindkét szóba jöhető konzorciumban van kínai vállalat. A kormány egyelőre nem tett le a projekt megtérülését alátámasztó számítást az asztalra, igaz, Orbán Viktor kormányfő szerint a megtérülés másodlagos kérdés.

Világ Egy út egy övezet Kína Olvasson tovább a kategóriában

Világ

2019. február 14. 17:37 Világ

Várhatjuk-e az államtól, hogy megmentsen minket a természeti katasztrófától?

Van egy titka az államilag finanszírozott kutatás-fejlesztésnek, amire a piac nem képes. Hogy hagyja a kutatókat hibázni.

Torontáli Zoltán
2019. február 14. 15:24 Világ

A Tesco bezár 30 lengyel üzletet, és nem tart nyitva éjjel Szlovákiában

Lengyelországban a boltszám csökkenése négy éve megy, Szlovákiában nem éri meg az éjjeli nyitva tartás.

Váczi István
2019. február 13. 11:38 Világ

Óriási aranybánya lapul a szigeten, amely a világ legújabb országa lehet

58 milliárd dollárt ér a bougainville-i bányában lévő arany és réz, de a függetlenségre készülő sziget nem akarja, hogy a korábbi üzemeltető visszatérjen.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. február 15. 18:34 Adat

Sehol nem gazdagszik olyan ütemben a foci, mint Magyarországon

Beverekedte magát Európa 20 leggazdagabb ligája közé az nb1, de a régióban mindenhol egészségesebb a focicsapatok bevételi struktúrája.

Torontáli Zoltán
2019. február 15. 10:00 Vállalat

A kamionosok után a buszosoknál is kitörhet a kelet-nyugati európai csata

Az Európai Parlament lényegében helybenhagyta azt a javaslatcsomagot, amely alaposan átrendezheti a buszos közlekedést az unióban.

Fabók Bálint
2019. február 15. 06:53 Vállalat

“Lassacskán kezdenek minket emberszámba venni”: Miskolcig söpör az audis sztrájkhullám

A miskolci SEG Automitive-nál sosem sztrájkoltak, de részben az audisok hatására szokatlan összefogás valósult meg. A vezetők azonban megtörték a lendületet.