A holland tengerparton, homokdűnék között közel száz éve működik egy acélgyár. Az Ijmuiden nevű üzem a világ egyik legnagyobb acélgyártója, az indiai Tata tulajdonába tartozik. A gyárban egy különös kísérlettel próbálkoznak: olcsóbb és kevésbé környezetszennyező acélt próbálnak előállítani, amely a Tata reményei szerint húsz százalékkal csökkenti az acélgyártás szén-dioxid-kibocsátását.
A légkörbe kerülő szén-dioxid hajtja az éghajlatváltozást, és az acélgyártás reformjára azért van szükség, mert a cementgyártás mellett (amelyről pár napja írtunk) ez a legszennyezőbb iparág. A légkörbe kerülő szennyező anyagok 7-9 százaléka származik az acélgyártásból. Jóval több szén-dioxidot bocsát ki, mint a repülés (amely az összes kibocsátás 2.5 százalékáért felel), és nem sokkal marad el a mezőgazdaságtól (12 százalék).
“Óriási felelősséget jelent az acélipar számára, hogy mi vagyunk az egyik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátók” – mondta a Financial Times-nak a Tata európai vezetője, Hans Fischer. Azok között az szereplők között, amelyek sokat tudnának tenni a környezetszennyezés ellen, nem magától értetődő ez a hozzáállás, elég például a legnagyobb amerikai szénbányászati cégre vagy a leendő brazil környezetvédelmi miniszterre gondolni.
Ráadásul nem is csak egy vezető cég, hanem a világ acélipari vállalatainak érdekképviseleti szervezete (World Steel Association) is az legnagyobb kihívásnak tartja az éghajlatváltozást, amely klímavédelmi programot is indított tíz éve.
Az elköteleződés vagy legalábbis annak tűnés azonban egyelőre csak szavak szintjén jelenik meg. A Tata szerint leghamarabb 2030-ban kerülhetnek kereskedelmi forgalomba a környezetkímélőbb acéltermékei. Ennél sokkal nagyobb jelentőségű, hogy az elmúlt húsz évben közel kétszeresére nőtt a legyártott acéltermékek mennyisége a világon.
Míg az Európai Unió és az USA nyersacéltermelése 10-20 százalékkal csökkent 2000 óta, Kínában több mint hatszorosára nőtt. Kína világpiaci részesedése 2000-ben még csak 15 százalékos volt, 2017-ben viszont már közel 50 százalékos. A tíz legnagyobb acélgyártó közül egyedül egy nem ázsiai van, éppen a legtöbbet termelő luxemburgi székhelyű ArcelorMittal.
Az amerikai Columbia Egyetem professzora, Adam Tooze történész egyenesen a gazdaságtörténet egyik legsokkolóbb grafikonjának nevezte a Financial Times-ban megjelent ábrát, amely szerint közel háromszorosára nőtt az acélgyártás volumene 2000 óta a három legjelentősebb régióban (bár ugye az egész világot nézve a növekedés üteme kétszeres volt; a kínai növekedés pedig valójában több mint hatszoros).
Arguably THE most dramatic graphs in all of economic history: surge in global steel production from 400m tons in 2000 to 1150m tons today, driven by 4* multiplication of China’s output. There is literally nothing in historical record to compare to this.https://t.co/Z9whTCpV0D pic.twitter.com/PPwm2iVer6
— Adam Tooze (@adam_tooze) January 2, 2019
Az acélgyártás előretörésében alapvetően Kína rohamos gazdasági fejlődése, az urbanizáció, a fejlődő országok terebélyesedő középosztályai és a növekvő népesség áll.
Környezeti szempontból az acélgyártással ugyanaz a nehézség, mint a cementtel: nemcsak a hevítés során kerülnek a légkörbe káros anyagok, hanem az acél is szén-dioxid felszabadulása során jön létre. Az acélgyártás alapja a nyersvas, amelyet vasércből állítanak elő a kohászatokban az oxigéntartalmának eltávolításával. A nyersvasat (a széntartalma csökkentése mellett) különböző anyagokkal ötvözik, így jön létre az acél.
Az acélgyártás menete az elmúlt 150 évben nem sokat változott, bár a hatékonyság jelentősen fejlődött azóta. A kémia reakció során felszabaduló szén-dioxid azonban egyelőre elkerülhetetlen mellékhatás. Ezért vagy olyan módszert kellene feltalálni, amely során nem szabadul fel ennyi szén-dioxid, vagy a CCS-technológiát (carbon capture and storage azaz szén-dioxid lekötése és tárolása) kellene fejleszteni.
Tech
Jöhetnek a pénztárgépek, amelyek már csak kérésre adnak papíros nyugtát
Az online pénztárgépet 2028 közepéig minden kereskedőnek e-pénztárgépre kell majd cserélnie, ezek már csak külön kérésre fogják kinyomtatni a nyugtát és az áfás számlát.
Világító kutyanyakörvektől jutott milliárdos regionális webshopig három magyar testvér
A pendrive, a longboard és a rovartelep nem jött be, a kutyatáp viszont nagyon, ez a Vargyas testvérek tanulságos útja a nullától az egymilliárdig.
Magyarországon alig ismert márkák hajtják a világ okostelefon-piacát
Az Apple és a Samsung egyaránt visszaesett, a hasító kínai márkáknak köszönhetően azonban tavaly újra nőttek az eladások.
Fontos
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
Újra azzal úszta meg a sokmilliárdos büntetést a Mercedes, hogy feldobta kartelltársait
Olcsóbban akarták letudni a roncsautókkal kapcsolatos kötelezettségeiket a gyártók, de lebuktak, mert a Mercedes kibeszélt a kartellből – nem először.
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
Épp az ukrajnai háború árnyékában szabadulhat ki Kazahsztán az orosz függőségből
A háború kitörése után Moszkva elvárta volna Kazahsztántól a teljes együttműködést, a közép-ázsiai ország ehelyett viszont megerősítette a kapcsolatatait Kínával és a nyugati országokkal.
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
