Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2018. december 6. 15:06 Világ

Úgy néz ki, a franciáknak sikerül az utcán megállítani a kormány reformjait

Harmadik hete folynak a kormányellenes tüntetések Franciaországban, amelyek szombaton annyira eldurvultak Párizsban, hogy arra évtizedek óta nem volt példa: 130-an megsérültek, több mint 400 embert letartóztattak, és a Champs-Élysées sugárút híres üzletei közül többet kifosztottak és számos autót felgyújtottak. Az elmúlt hetek zavargásaiban már négy ember életét vesztette.

Ennyi erőszak már Emmanuel Macron elnöknek is sok volt, ezért szerdán bejelentette, hogy visszavonja az üzemanyagadó-emelésről szóló javaslatot, ami miatt a sárga mellényes tüntetés eredetileg elindult november 17-én (a mozgalom tagjai sárga láthatósági mellényt viselnek).

Csakhogy Macron visszakozását csak a tüntetők egy része élte meg győzelemként, sokuknak azonban ez már nem elég.

Az utcai megmozdulásokból ugyanis hamar kormányellenes tüntetés lett, mert a franciák közül sokan úgy érzik, hogy Macron reformjaival a gazdagoknak kedvezne, miközben az átlagemberek problémáival nem törődik.

A tüntetők a magas jövedelműeknek könnyítést jelentő vagyonadó-csökkentés miatt is fel vannak felháborodva, ettől az intézkedéstől azonban nem hátrál a kormány. Az utcán tiltakozó franciaországi dolgozók azonban leginkább az alacsony bérek, a magas adók és a magas (9 százalék feletti) munkanélküliség miatt elégedetlenek a kormánnyal. Minimálbér-emelést akarnak, illetve azt, hogy a kormány emelje a multik és a gazdagok adóterheit, és visszakozzon a már meglévő energiaadóktól.

A sárga mellényes tüntetők által felgyújtott rendőrautó ég Marseille-ben 2018. december 1-jén. A francia rendőrség szakszervezete rendkívüli állapot kihirdetését kérte a sárgamellényesek megmozdulásait kísérő egyre erőszakosabb zavargások miatt. Fotó: MTI/AP/Claude Paris

Szinte biztos, hogy ezekbe nem fog belemenni Macron kormánya, amely elkötelezett amellett, hogy uniós szabályok szerinti 3 százalék alatt tartsa a költségvetési hiányt, és a pénzügyi piacoknak is fegyelmezett költekezést ígért. Már most is közel a maastrichti korlát: a kormánynak 2 milliárd euró bevételt kell még valahogy keresnie a költségvetésben a most felfüggesztett benzináremelés miatt.

Az országszerte folyó utcai tüntetések miatt az is lehet, hogy az elnök nem lesz képes átvinni a tervezett reformjait, ami akár az európai tiltakozó mozgalmak számára is precedenst teremthet.

Macron jövőre az állami nyugdíjrendszert és a munkanélküli ellátások rendszerét is teljesen át tervezte szabni, kérdés azonban, hogy addig sikerül-e csillapítani a kedélyeket. A hosszan fennálló zűrzavar Macron centrista mozgalmát is alááshatja, valamint a növekvő populizmusnak és nacionalizmusnak kedvezhet, amitől az elnök különösen tart.

A Bloomberg által hivatkozott felmérések szerint a franciák közel háromnegyede támogatja a sárga mellényesek mozgalmát, miközben Macron elnök támogatottsága a napokban 23 százalékra süllyedt.

Elnöksége alatt Macron már újraírta a francia munka törvénykönyvét, amelyben könnyebbé tette a munkáltatók számára a munkavállalók felvételét és elbocsátását, amihez erősen szembe kellett mennie a szakszervezetekkel. A beruházások fellendítése érdekében csökkentette a vállalkozások és a tőke adóját, és enyhítette a vagyonos háztartások adóterheit is. Emellett az alacsony és közepes jövedelműek számára adókedvezményeket vezetett be, hogy azzal kompenzálja a magasabb üzemanyagárakat.

Ezek az intézkedések azonban nem hozták meg a várt eredményt. A tavalyi 2,3 százalékos GDP-növekedés után idén és jövőre mindössze 1,6 százalékos lehet a bővülés. A munkanélküliség a 2016-os 10,1 százalékos csúcsról ugyan 9 százalékra csökkent, de ez még mindig elég magas. A háztartások vagyonában tapasztalt egyenlőtlenségek pedig csak nőttek, miközben az adóterhek a legmagasabbak a fejlett világban, a francia állam a GDP több mint 48 százalékát szedi be adók formájában.

Macron-ellenes transzparenst tartanak sárga mellényes tüntetők a Champs-Elysées sugárúton Párizsban 2018. november 24-én. Országszerte csaknem 81 ezren vonultak utcákra békés tüntetéseken, a fővárosban 8 ezren tiltakoztak az erőszakossá fajult megmozduláson. Fotó: MTI/AP/Michel Euler

A sárga mellényesek mozgalma alapvetően Párizson kívül vert gyökeret, a vidék azon részein, ahol az emberek tömegközlekedés hiányában autóval járnak.

Országszerte az emberek 70 százaléka kocsival jár dolgozni. Ráadásul az elmúlt évek kiadáscsökkentései miatt az állami szolgáltatások is szűkültek, így sokaknak többet kell utazni, hogy elérjék az iskolákat, kórházakat és az állami hatóságokat. Az alacsonyabb jövedelmű háztartások már nem tudnak kényelemben élni, és ez szüli az elégedetlenséget – írja a Bloomberg.

Franciaországban az utcai tüntetéseknek hosszú történelme van, azonban a sárga mellényesek mozgalmához hasonló még soha sem volt. A mozgalom főleg a közösségi médián terjedt el és nincsenek kijelölt vezetői, így a kormány dolgát is megnehezíti, hogy nem tudja, kivel tárgyaljon. Amikor Edouard Philippe miniszterelnök november végén meghívott nyolc, a tüntetőket nem hivatalosan képviselő személyt egy találkozóra, csak kettő ment el, egy pedig távozott, miután a kormányfő nem engedte, hogy élőben közvetítsék a találkozót.

Macron a szakszervezetekhez és civil szervezetekhez fordult segítségért, hogy megoldja a krízist, ám közülük is sokan a tüntetőkhöz csatlakoztak, a vezetők pedig inkább nem foglalnak állást.

A sárga mellényesek dühe arra kényszerítheti Macront, hogy elhalassza a régóta tervezett reformjait, és helyette az elégedetlen tömegeknek kedvezzen, például a középosztály adóinak csökkentésével. Az adócsökkentés ugyanakkor a bevételeket is mérsékelné, ami miatt a kiadásokat is csökkenteni kellene, hogy 3 százalékon belül maradjon a hiány. A kiadások visszafogása pedig a gazdasági növekedést vetheti vissza. Bruno Le Maire pénzügyminiszter már december elején jelezte is, hogy készek gyorsabban csökkenteni a kiadásokat, ha ez kell ahhoz, hogy adót is gyorsabban csökkenthessenek a háztartások és a vállalkozások számára.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem a tízforintos benzinár-emelés miatt bénult meg FranciaországEmmanuel Macron munkaalapú gazdasági reformjai nem tetszenek az embereknek, ezért tiltakoznak hetek óta Franciaországban.

Világ adócsökkentés adóemelés Emmanuel Macron Franciaország tüntetés Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Váczi István
2018. december 14. 11:05 Pénz, Világ

Egy éve eltűnt egy dollármilliárdos, és azóta még gazdagabb lett

Mohamed al Amúdi szaúdi üzletembert tavaly novemberben vették őrizetbe, vagyona azóta 6 százalékkal, 8,3 milliárd dollárra nőtt.

Fabók Bálint
2018. december 13. 15:46 Világ

Spanyolországban 300 ezer forint lesz a minimálbér

Több mint negyven éve nem emelkedett annyira a spanyolországi minimálbér, mint amennyivel 2019-től fog. Januártól a mostani 736 euróról (238 ezer forintról) 900 euró (290 ezer forint) lesz a bruttó minimálbér.

Rigó Anita
2018. december 11. 11:14 Világ

Minimálbér-emelést harcoltak ki az utcán a franciák

Emmanuel Macron elnök tévés beszédében több engedményt is bejelentett.

Fontos

Bucsky Péter
2018. december 14. 08:45 Piac

Egy évtizede folyamatosan egyre többet túlóráznak a magyarok

A leginkább olyan, külföldi cégek által uralt szektorokban lehet szükség az új, 400 órás szabályra, mint az autóipar.

Fabók Bálint Jandó Zoltán
2018. december 13. 06:58 Állam

A leghivalkodóbb magyar üzletember, aki hülyére veszi az államot, de mindig magasabbra jut

Céghálót működtetett a miniszter lakásán, Afrikában ügyeskedik, vb-t szervez, űrnagykövet és még számtalan más. Portré Balogh Sándorról, akihez tapadnak az állami milliók.

Váczi István
2018. december 11. 19:28 Állam

Sífelvonót a Balatonra? Az EU nem fogja megakadályozni

Az uniós jogi keretek kialakításakor nem gondoltak olyan tagállamra, amelynek nem az uniós források hatékony elköltése a fontos, hanem a klientúra gazdagítása.