Úgy néz ki, a franciáknak sikerül az utcán megállítani a kormány reformjait
Harmadik hete folynak a kormányellenes tüntetések Franciaországban, amelyek szombaton annyira eldurvultak Párizsban, hogy arra évtizedek óta nem volt példa: 130-an megsérültek, több mint 400 embert letartóztattak, és a Champs-Élysées sugárút híres üzletei közül többet kifosztottak és számos autót felgyújtottak. Az elmúlt hetek zavargásaiban már négy ember életét vesztette.
Ennyi erőszak már Emmanuel Macron elnöknek is sok volt, ezért szerdán bejelentette, hogy visszavonja az üzemanyagadó-emelésről szóló javaslatot, ami miatt a sárga mellényes tüntetés eredetileg elindult november 17-én (a mozgalom tagjai sárga láthatósági mellényt viselnek).
Csakhogy Macron visszakozását csak a tüntetők egy része élte meg győzelemként, sokuknak azonban ez már nem elég.
Az utcai megmozdulásokból ugyanis hamar kormányellenes tüntetés lett, mert a franciák közül sokan úgy érzik, hogy Macron reformjaival a gazdagoknak kedvezne, miközben az átlagemberek problémáival nem törődik.
A tüntetők a magas jövedelműeknek könnyítést jelentő vagyonadó-csökkentés miatt is fel vannak felháborodva, ettől az intézkedéstől azonban nem hátrál a kormány. Az utcán tiltakozó franciaországi dolgozók azonban leginkább az alacsony bérek, a magas adók és a magas (9 százalék feletti) munkanélküliség miatt elégedetlenek a kormánnyal. Minimálbér-emelést akarnak, illetve azt, hogy a kormány emelje a multik és a gazdagok adóterheit, és visszakozzon a már meglévő energiaadóktól.
A sárga mellényes tüntetők által felgyújtott rendőrautó ég Marseille-ben 2018. december 1-jén. A francia rendőrség szakszervezete rendkívüli állapot kihirdetését kérte a sárgamellényesek megmozdulásait kísérő egyre erőszakosabb zavargások miatt. Fotó: MTI/AP/Claude Paris
Szinte biztos, hogy ezekbe nem fog belemenni Macron kormánya, amely elkötelezett amellett, hogy uniós szabályok szerinti 3 százalék alatt tartsa a költségvetési hiányt, és a pénzügyi piacoknak is fegyelmezett költekezést ígért. Már most is közel a maastrichti korlát: a kormánynak 2 milliárd euró bevételt kell még valahogy keresnie a költségvetésben a most felfüggesztett benzináremelés miatt.
Az országszerte folyó utcai tüntetések miatt az is lehet, hogy az elnök nem lesz képes átvinni a tervezett reformjait, ami akár az európai tiltakozó mozgalmak számára is precedenst teremthet.
Macron jövőre az állami nyugdíjrendszert és a munkanélküli ellátások rendszerét is teljesen át tervezte szabni, kérdés azonban, hogy addig sikerül-e csillapítani a kedélyeket. A hosszan fennálló zűrzavar Macron centrista mozgalmát is alááshatja, valamint a növekvő populizmusnak és nacionalizmusnak kedvezhet, amitől az elnök különösen tart.
A Bloomberg által hivatkozott felmérések szerint a franciák közel háromnegyede támogatja a sárga mellényesek mozgalmát, miközben Macron elnök támogatottsága a napokban 23 százalékra süllyedt.
Elnöksége alatt Macron már újraírta a francia munka törvénykönyvét, amelyben könnyebbé tette a munkáltatók számára a munkavállalók felvételét és elbocsátását, amihez erősen szembe kellett mennie a szakszervezetekkel. A beruházások fellendítése érdekében csökkentette a vállalkozások és a tőke adóját, és enyhítette a vagyonos háztartások adóterheit is. Emellett az alacsony és közepes jövedelműek számára adókedvezményeket vezetett be, hogy azzal kompenzálja a magasabb üzemanyagárakat.
Ezek az intézkedések azonban nem hozták meg a várt eredményt. A tavalyi 2,3 százalékos GDP-növekedés után idén és jövőre mindössze 1,6 százalékos lehet a bővülés. A munkanélküliség a 2016-os 10,1 százalékos csúcsról ugyan 9 százalékra csökkent, de ez még mindig elég magas. A háztartások vagyonában tapasztalt egyenlőtlenségek pedig csak nőttek, miközben az adóterhek a legmagasabbak a fejlett világban, a francia állam a GDP több mint 48 százalékát szedi be adók formájában.
Macron-ellenes transzparenst tartanak sárga mellényes tüntetők a Champs-Elysées sugárúton Párizsban 2018. november 24-én. Országszerte csaknem 81 ezren vonultak utcákra békés tüntetéseken, a fővárosban 8 ezren tiltakoztak az erőszakossá fajult megmozduláson. Fotó: MTI/AP/Michel Euler
A sárga mellényesek mozgalma alapvetően Párizson kívül vert gyökeret, a vidék azon részein, ahol az emberek tömegközlekedés hiányában autóval járnak.
Országszerte az emberek 70 százaléka kocsival jár dolgozni. Ráadásul az elmúlt évek kiadáscsökkentései miatt az állami szolgáltatások is szűkültek, így sokaknak többet kell utazni, hogy elérjék az iskolákat, kórházakat és az állami hatóságokat. Az alacsonyabb jövedelmű háztartások már nem tudnak kényelemben élni, és ez szüli az elégedetlenséget – írja a Bloomberg.
Franciaországban az utcai tüntetéseknek hosszú történelme van, azonban a sárga mellényesek mozgalmához hasonló még soha sem volt. A mozgalom főleg a közösségi médián terjedt el és nincsenek kijelölt vezetői, így a kormány dolgát is megnehezíti, hogy nem tudja, kivel tárgyaljon. Amikor Edouard Philippe miniszterelnök november végén meghívott nyolc, a tüntetőket nem hivatalosan képviselő személyt egy találkozóra, csak kettő ment el, egy pedig távozott, miután a kormányfő nem engedte, hogy élőben közvetítsék a találkozót.
Macron a szakszervezetekhez és civil szervezetekhez fordult segítségért, hogy megoldja a krízist, ám közülük is sokan a tüntetőkhöz csatlakoztak, a vezetők pedig inkább nem foglalnak állást.
A sárga mellényesek dühe arra kényszerítheti Macront, hogy elhalassza a régóta tervezett reformjait, és helyette az elégedetlen tömegeknek kedvezzen, például a középosztály adóinak csökkentésével. Az adócsökkentés ugyanakkor a bevételeket is mérsékelné, ami miatt a kiadásokat is csökkenteni kellene, hogy 3 százalékon belül maradjon a hiány. A kiadások visszafogása pedig a gazdasági növekedést vetheti vissza. Bruno Le Maire pénzügyminiszter már december elején jelezte is, hogy készek gyorsabban csökkenteni a kiadásokat, ha ez kell ahhoz, hogy adót is gyorsabban csökkenthessenek a háztartások és a vállalkozások számára.
Világ
Épp Kínával indul az e-autók miatt háború, pedig onnan jön a legtöbb high-tech termék
Kínából importálnak az uniós országok a legnagyobb értékben fejlett technológiájú termékeket.
Van már akkora bajban Európa, hogy Egyesült Államok legyen belőle?
A Draghi-jelentés jó látleletet nyújt az EU gazdasági kihívásairól, de erősen kérdéses, hogy érdemes és lehetséges-e a központosítás felé elmozdulni.
Elbukott a magyar-német blokk, jöhet a kínai ellencsapás az autóipari vámok miatt
Nem sikerült újabb szövetségeseket találni, így maradnak a vámok a kínai elektromos autókkal szemben. Kérdés, hogy mit lép válaszként Kína.
Fontos
Valódi pénzgyárat indíthatott volna be a magyar vállalkozó hamis brazil kötvénye
Alkalmas lehet a hamis kötvény kvázi tisztára mosására, ha valaki úgy viszi be egy cégbe, ahogy azt a papíron ezermilliárdokat érő brazil állampapírral tették.
A Pénzügyminisztérium szerint kacsa a Nők 43+ról szóló hír, marad a Nők 40
Megjelent a hír, hogy 2025-től Nők 43+ lesz a Nők 40 helyett, és az OECD is javasolt a szigorítást, de a kormány nem tervez ilyesmit.
Nagyrészt kidobott közpénz a külföldi beruházások állami támogatása
Miért kritizálta Matolcsy György a kormányt azzal, hogy túl sok állami forrást fordít a külföldi működőtőke bevonásra és újraiparosításra? A G7 Podcastban Medve-Bálint Gergővel, a téma kutatójával beszéltük át.
