Az amerikai General Motors (GM) 2010 legvégén dobta piacra azt az elektromos autót, amit az Egyesült Államokban Chevrolet Voltként, míg Európában Opel Amperaként ismerhettek meg a vásárlók*A két modell nem teljesen egyezik, de a műszaki alapok ugyanazok.. A 2008-as recesszió idején a bedőlés határára sodródott, csak az államnak köszönhetően megmenekülő cég azt remélte az új modelltől, hogy talpra állhat vele, és megmenthet a bezárástól egy olyan amerikai gyárat, amit már a gazdasági válság előtti években is a leállás fenyegetett.
A GM nagyratörő értékesítési tervei azonban nem jöttek be, 2010 óta csak 150 ezer Volt-ot adtak el összesen. Ennek körülbelül a dupláját is kényelmesen elő tudták volna állítani, az eredeti tervek pedig évi százezer kocsiról szóltak.
A Chevrolet Volt gyártását az anyacég egy olyan üzembe helyezte, aminek a felépítése évtizedekkel ezelőtt hatalmas áldozatokkal járt. A GM detroit-hamtramck-i üzeméről van szó, amit a nyolcvanas években épített a gyár, 1500 lakás, hat templom és egy kórház lerombolása után. A beruházás nyomán összesen 4200-an veszítették el korábbi otthonukat és 140 helyi vállalkozás szűnt meg.
Bár az egyik legnagyobb helyi adófizető lett a város, az egyház és az autóipari egyesülések támogatásával felépített üzem, sosem gyártottak ott igazán sikeres modelleket. A gyár fenntartása egyre küzdelmesebbé vált, a gazdasági nehézségek mellett 2004-ben a michigan-i legfelsőbb bíróság napirendre tűzte a korábban megadott kisajátítási engedélyek visszavonását. Végül a 2008-as válsággal került olyan reménytelen helyzetbe az üzem és maga a GM is, hogy a vállalatot a kormánynak dollármilliárdokkal kellett kisegítenie.
A recesszióból való kilábalás és a már eleve nagyon rossz helyzetben lévő üzem megmentése végett a GM komoly hangsúlyt helyezett az akkor még különlegességnek számító elektromos autók gyártására. Így végül a detroit-hamtramck-i üzembe telepítették a jövő autógyártásának szimbólumaként beharangozott Chevrolet Volt modell gyártósorait, amit néhány méter erejéig Barack Obama is vezetett 2010-ben, amikor meglátogatta a gyárat. Ekkor még mindenki bizakodó volt, az amerikai elnök elismerően nyilatkozott az autóról, meg is ígérte, hogy ha lejár a mandátuma, vesz majd egyet magának.
Obamához képest a szaksajtó sokkal szkeptikusabb volt az új modellel kapcsolatban, ami alapján már lehetett sejteni, hogy mégse lesz olyan egyszerű az út a siker felé. Az autóban ugyanis az elektromos meghajtás mellett egy benzinmotor is helyet kapott, ami a gyár szerint szükség esetén egy generátort hajt, így megnövelve az autó hatótávolságát. Az autós portálok szerint azonban a benzines erőforrás közvetlenül is részt vesz a hajtásláncban, így aztán nem is beszélhetünk igazi elektromos autóról. Kiderült végül, hogy az igazság valahol a kettő között van, kisebb sebességeknél az akkumulátor töltésében, gyorsabb haladásnál pedig közvetlenül az autó hajtásában vesz részt a benzinmotor – az egyébként ígéretes technológia negatív sajtóvisszhangja mindenesetre nem tett jót a modell hírnevének. Emiatt nem is lehetett úgy pozicionálni az autót, mint mondjuk később a tisztán elektromos Teslát.
Az olajárak pedig néhány év múlva óriásit estek 2014-ben*2011-ben az Amerikában kitermelt WTI olaj átlagára még 95 dollár körül volt, 2016-ban pedig már csak 44 dollár., ami szintén nem segített a Volt helyzetén. Az Egyesült Államok ráadásul nem könnyű piac az elektromos és a hibrid autók számára, ugyanis rendkívüli hagyománya van a hatalmas belsőégésű motorral szerelt óriási autóknak. Sőt, a legfanatikusabbak direkt úgy alakítják át az autóikat, hogy ha meglátnak egy hibrid vagy elektromos járművet, akkor azt egy nagyobb gázadással sűrű fekete kipufogófüstbe burkolhassák*Ezt a környezetvédelem-ellenes mozgalmat rolling coal-nak vagy Prius repellent-nek nevezik..
A Voltnak tehát nem sok esélye volt az amerikai autópiacon, és mostanra el is jutott odáig a GM, hogy leállítja a gyártását. Az még nem teljesen világos, hogy az 1500 dolgozót foglalkoztató detroit-hamtramck-i üzemet valóban bezárják-e, az ellenállás és a felháborodás ugyanis hatalmas: a város az évtizedekkel korábban lezajlott kitelepítéseket, kisajátításokat és a lakók által meghozott további áldozatokat kéri számon a General Motors-on. Mindenesetre az már biztos, hogy a Volt a GM-et, de még a Detroit közeli üzemet se húzta ki a bajból. Ez egyébként az eredetileg detroiti cég utolsó detroiti gyára.
Ráadásul nem a Chevrolet Volt a GM egyetlen sikertelen modellje a jelenlegi kínálatból. A fogyasztói igények egyre inkább az SUV-k és a pickup-ok irányába tolódnak el, úgyhogy a vállalat felhagy több hagyományos személyautó gyártásával is. Ez a detroit-hamtramck-i üzem mellett még további négy észak-amerikai gyár bezárását és összesen majdnem 15 ezer munkahely megszűnését jelenti, a kontinensen kívül pedig további három egység jövője vált kétségessé.
A 2016-os amerikai elnökválasztáson Donald Trump jelentős részben épp az olyan gyári munkásoknak köszönhette a sikerét, akiknek az állásai most veszélyben vannak, ráadásul éppen az érintett államokban (Ohio, Michigan). Nem meglepő tehát, hogy Trump sérelmezi az amerikai munkahelyek megszűnését, és az állami támogatások megvonásával fenyegetőzik.
Very disappointed with General Motors and their CEO, Mary Barra, for closing plants in Ohio, Michigan and Maryland. Nothing being closed in Mexico & China. The U.S. saved General Motors, and this is the THANKS we get! We are now looking at cutting all @GM subsidies, including….
— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) 2018. november 27.
Sőt, az elnök a Wall Street Journalnak azt mondta, hogy a GM nem a megfelelő emberrel szórakozik, és az lenne a legjobb, ha gyorsan nyitna egy új üzemet Ohióban.
Marry Barra, a General Motors vezetője azzal indokolta a gyárbezárásokat – vagy átalakításokat, ahogy a GM közleményében fogalmaz –, hogy a mostani kedvező gazdasági helyzetben kell felkészülni a következő visszaesésre, de az okok között megemlítette azt is, hogy hamarosan a gazdasági helyzettől függetlenül vissza fog esni az autóvásárlások száma, aminek hátteréről mi is írtunk már.
Világ
Fontos