Fordulópontot jelenthet az ENSZ hétfőn közreadott jelentése, amely a korábbiaknál jóval sötétebb képet fest a klímaváltozás hatásairól. A jelentés szerint a drámai változások megakadályozásához olyan gyors és olyan méretű változások szükségesek a világgazdaságban, amelyekre még nem volt példa a történelemben.

A jelentést az ENSZ egyik szervezete, a Éghajlat-változási Kormányközi Testület adta ki, amelyet azzal a céllal hoztak létre, hogy értékelje és összefoglalja a klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket, saját kutatást nem is végez. A mostani jelentést 40 ország 91 tudósa készítette el több mint hatezer tudományos kutatás alapján.

A jelentés egyik legfontosabb állítása a New York Times összefoglalója szerint, hogy a korábban gondolttal ellentétben már alacsonyabb mértékű felmelegedés is katasztrofális következményekkel járhat. Eddig az volt a meghatározó és általános elfogadott nézet – és a 2015-ös párizsi klímaegyezménybe is ezt rögzítették -, hogy az ipari forradalom előtti mértékhez képest legfeljebb két Celsius-fokkal legyen melegebb a globális átlaghőmérséklet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár tudósok szerint is készülni kell a megszokott világunk végéreA mostani társadalmak összeomlásáról már nemcsak elvont víziók szólnak, hanem a klímaváltozást övező tudományos vitákban is mindinkább szó esik apokaliptikus forgatókönyvekről.

A mostani jelentés szerint azonban már 1,5 fokos emelkedés is komoly krízist okozna a világban. Ebből ráadásul egy fok már meg is valósult. Az ENSZ egyszerűsített ábráján így néz ki az eddigi és a – különböző forgatókönyvek szerint várható – jövőbeli melegedés:

A jelentés szerint a másfél fokos átlagos melegedés is a mostaninál jóval komolyabb élelmiszerhiányt, erdőtüzeket, aszályokat okozna vagy például a korallok tömeges elpusztulását. Ha az üveghatású gázok kibocsátása a mostani ütemben folytatódna, akkor az ENSZ jelentése 2040-re becsli a 1,5 fokos növekedés elérését.

Élet az egyik manilai negyedben. Fotó: AFP

A riport szerint már 1,5 fokos emelkedésnél is 50 millió, délkelet-ázsiai és arab országokban élő embernek kellene elhagynia az otthonát a tengerszint emelkedése miatt, a 2 fokos emelkedésnél ez jelentősen nőhet. “A világ egyes országaiban a határoknak egyszerűen el fog tűnni a szerepe. Felállíthatsz egy falat, hogy megállíts 10 ezer, 20 ezer vagy egymillió embert, de 10 milliót már nem tudsz” – mondta a New York Timesnak a jelentés egyik indiai szerzője.

A jelentés szerint a folyamat megállításához az üvegházhatású gázok mértékét a 2010-es szint 45 százalékával kellene csökkenteni 2030-ra, és a kibocsátásukat teljesen meg kellene szüntetni 2050-re. A klímaváltozás elleni harcban szintén kulcsfontosságú lenne a szén visszaszorítása. Jelenleg a megtermelt áram 40 százalékát állítják elő szénből, ezt 1-7 százalék közötti értékre szorítaná vissza a jelentés. A megújuló energiákból jelenleg az áramtermelés 20 százaléka származik, ezt 67 százalékra kellene növelni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLeszakadt Magyarország a megújuló energiatermelésben, de a lopott fás trükkel teljesíti a vállalásokatÉrdemi zöld beruházások helyett leleményes trükközéssel tudja teljesíteni Magyarország a klímacsomagban tett vállalását.

Bár az emberiség mai tudása elégséges lenne ahhoz, hogy megállítsuk a klímaváltozást, de a jelentés szerint könnyen lehet, hogy ezt mégsem érjük el a politika miatt. Az üvegházhatású gázok visszaszorításához például a fosszilis energiahordozókból származó üzemanyagok komoly adóemelésére lenne szükség, de ez az Egyesült Államokban elképzelhetetlen lenne a politikai vezetők számára. Donald Trump többször is arról beszélt, hogy növelné például a szénkitermelést, a klímaváltozáson pedig gúnyolódik. Brazília pedig azt a Jair Bolsonarót készül elnökké választani, aki Trumphoz hasonlóan kilépne a párizsi klímaegyezményből.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Világ klímaegyezmény klímaváltozás Olvasson tovább a kategóriában